Superman 3.

Richard Donner helyett Richard Lester rendezte Richard Pryor főszereplésével a Superman 3.-at.

Lois Lane mellé Lana Lang került be női főszereplőként, Lex Luthor pedig kimaradt.

Superman a film során intelligens, illemtudó, innovatív, ugyanakkor instabil, iszákos, infantilis.

Azért halmoztam fel alliterációkat most a film kapcsán, mert a szavak szépen csengenek együtt. Pontosan ezen megfontolás alapján válogatták össze a forgatókönyv fontosabb alkotóelemeit: mert izgalmasan csengenek együtt. Visszatérés Smallville-be, szuper-computer, Superman gonosszá válik, és a hangulat oldására: a népszerű (=pénzmágnes) komikus, Pryor. Kevés képregényfilm készült, ami ennyire erőteljesen rombolta le nagynevű elődjének a nimbuszát.

A nyitójelenet egy dominósor: mindenféle városlakók - köztük Clark Kent - esetlen mozdulatai okozzák egymást, hogy a végén Superman kimentsen egy embert a saját autójából, és megakadályozzon egy kisgyereket, hogy előhívja fotófilmjét, amin szerepel az éppen átváltozó Kent.

Ez a könnyed, humorcentrikus hozzáállás vezetett a film talán legnagyobb devianciájához: nem Superman a valódi protagonista. Elvileg Gus Gorman egy akaratgyenge komputerzseni, aki bármilyen csalásba belebonyolódik, csak hogy megépítse mesterművét. Pryor alakításában a humor teljesen hamis, másmilyen érzelmet nem tud megjeleníteni, motivációi pedig egymásnak mondanak ellen:

• Sikkaszt a Webscoe cégtől, de feltűnően költekezik;
• Nem akar a végén Superman gyilkosa lenni, de kriptonitot gyárt az elején, hogy meg lehessen ölni vele;
• Úgy fordul főnöke, Webster ellen, hogy előzőleg hurrikánt generált neki egy meteorológiai műholddal Kolumbiában, hogy semmivé legyen a termés, és ott az emberek megélhetése. Őszintén: ha a műhold-technológia ennyire fejlett, akkor ez hónapokon belül újfajta bűnözési formává kellene hogy váljon;
• Nem tudja, mi a kriptonit hiányzó földönkívüli komponense, de az általa épített gép elő is tudja állítani. Miből?
• Superman a legvégén állást javasol neki egy építkezésen, amit elutasít. Honnan lássuk, hogy tanult a hibájából?

Alkotójához hűen a szuperkomputernek sincs sok értelme. Sokmilliárd dollárba került, de hogy milyen céllal, arra csak egy röpmagyarázat van a filmben: Gus kialkudja, hogy megépüljön, mert mindenre képes, amit ők akartak. Mire is? A gépezet elvileg bármihez előállítja az elpusztításához szükséges anyagot, és azonnal likvidálja is a célpontot. Ha viszont ennyire kreatív, akkor hogy nem ismeri fel a veszélyt, mikor Superman az egyetlen gyengepontját, savat önt a belsejére? Ha eléggé felmérte Superman testfelépítését, hogy előállítsa az ismeretlen komponenst a kriptonitba, hogy nem jön rá, hogy a lézerszeme felforrósíthatja a savat?

Azt még csak-csak elhiszem, hogy a szuperkomputer öntudatra ébred - mint Vger az első Star Trek filmben. De az meg hogy lehet, hogy vonó- és taszítósugarat képes használni? Bevonzza Webster testvérét, mikor kiborggá alakítja, a kiborg pedig telekinézist tud használni, mint az előző részben Zod? A kiborggá alakítás hatásos mozzanat lenne, ha a hibrid teremtmény nem bicegne, és Superman nem bánna el vele egy perc alatt. Halvány másolata ez a képregénybeli Brainiac figurájának.

A mesterséges kriptonitnak van a legnagyobb szerepe a történetben. Hiányzó komponenséről kiderül a nyilvánvaló: nem helyettesíthető semmivel. Mikor Smallville-ben Superman érintkezésbe kerül vele, egy idő után tényleg legyengül tőle, egy picit. Lesternek sikerült saját filmjének a legbíztatóbb ötletét tönkretennie: a másolt kriptonit pszichikai hatását Supermanre. A képregényben a vörös kriptonit tényleg eltörli Clark gátlásait, és egy élő tömegpusztító fegyverré változtatja. Hogy lehet ezt a csúnya témát egy gyerekbarát komédiában emészthetőre finomítani? Nos:

1. Kegyetlen mészárlás helyett elég, ha Superman borostált képpel leissza magát egy kocsmában, és mogyoródarabokkal lövöldözi le a pulton az üvegeket, miközben mindenki őt bámulja;
2. Őrületes pusztítás helyett elég, ha elfújja az olimpiai lángot vagy kiegyenesíti a pisai ferdetornyot, hogy aztán egyenes toronymaketteket kelljen az ottani boltosnak eladni fél nappal később;
3. Emberek kínzása és terrorizálása helyett elég, ha néhány közhasznú létesítményt megrongál, plusz intim estét tölt együtt egy szőke bombázóval;
4. Zod világuralmi ambíciója és tekintélye helyett elég, ha pojácaként dörmög.

Kettéhasadása, majd a két énjének párharca a mozi legérdekfeszítőbb pillanat. Mégha egy olyan jellegtelen helyen is történik, mint egy szemétlerakó. Nem ártott volna kicsit tisztázni, hogy ez pszichikailag vagy tényleg fizikailag is bekövetkezett-e.

A többi szereplő fantáziátlan papírkarakter. Webster, a gonosz milliomos, aki felfogadja Gorment, szemmel láthatóan csak kicsinyes üzleti terrorizálásra gondol, már a pénzen kívül. Groteszk módon ugyanonnan szerez tudomást a kriptonitról, mint az első részben Lex: a híres interjúból, amit Superman Lane-nek adott.

Nővére egy merev arckifejezést fenntartó, személyiségtelen nő, aki akkor mutat a legtöbb érzelmet, mikor megrémül metamorfózisakor.

Lana Lang egész élénk figura, és örültem, hogy a dramaturgia legalább vele kihasznált egy jó ötletet. Lana Clarkba szerelmes, Supermant csak ismerősnek tekinti. Érdeklődése ellentétes tárgyú, mint Loiszé, aki Supermanbe szerelmes. De ez minden pozitívum vele kapcsolatban. Fiát, Rickyt őrizetlenül hagyja, és Supermannek kell megmenteni; nem tudja elhagyni szülővárosát, de a végén magyarázat nélkül elfogadja, hogy Perry White személyi asszisztense legyen.

Brad pedig a franchise legfeleslegesebb szereplője: egomán, toprongy alkoholista. 

Ahogy Gus karakteréről, a Warner Brothersről is ugyanaz derül ki, miután valaki megtekinti a Superman 3.-at: csak a bármi áron való pénzhajhászás érdekli, erkölcsi gátak nélkül. Reeve, Brando sőt Pryor emlékére az a legjobb, ha ezt a filmet olyan nem rendes, kifakult albínó próbálkozásnak tekintjük, mint mondjuk az indiai Superman.