A film karakterisztikája megelégszik a tettrekészséggel. Aki itt valódi szereplő, az extravaganciával cselekszik, és hagyja magát aktívan sodródni az időre menő hajszával. Ilyen alapon 4 szereplő nevét érdemes megjegyezni: John Matrix, Jenny, Cindy és Benett. A színészek éppcsak annyit mutatnak fel, hogy az működtetni tudja a filmet, de olyankor jól elkülönülő, szórakoztató egyéniségeket prezentálnak. Cooke konkrétan hátborzongató gyilkos, Sully pedig esszenciális figurája a kisstílűségnek. A rengeteg egysoros közül a legjobb a szakadéknál hangzik el, épp Sullynak. "Emlékszel? Azt mondtam téged nyírlak ki utoljára... Hazudtam." Tekintve, hogy Sully maga is lelkiismeretlenül lőtte az embereket az áruházban, elfogadom, hogy Cindy ezen nem akadt fenn.
A történet nem különösebben mély: egy izomkolosszus veterán a hegyekben él a lányával. Ezek a képsorok egymásután mutatva inkább egy társadalmi célú reklámra hasonlítanak, mint prológusra. Aztán hírét veszi: volt embereit egy banda egymás után gyilkolja meg. Az izompacsirtát lányával zsarolják, erre ő mentés közben mindenféle őrületes mutatványt kezd prezentálni. Matrix-hoz Arnoldnak alapvetően csak kétféle arcot kell nyújtania: a törődő apát és az acélkemény magánembert. Sokszor nemcsak szélsőséges, de nonszensz dolgot művel: egy olyan kocsival gurul le a domboldalon, amiből előzőleg kitépték a huzalokat; kiszakítja Cindy kocsijának ülését, holott ugyanúgy látni lehet, hogy ott ül; Cooke-ot merőlegesen hajítja neki egy fémkarónak, holott még nem faggatta ki Jennyről.
A film humorfaktora főként abból táplálkozik, mennyi vandál akciót vállal fel Matrix, miközben alkalmi segítsége akad. Rae Dawn Chong érdekes választás Arnold mellé. Cindy, az éles hangú repülésgyakornok először csak sodródik az árral, de aztán tudatosul benne, hogy a férfi tényleg a lányát akarja kiszabadítani. A középső harmad tartalmazza a legviccesebb nagyjeleneteket: az áruházi közelharc, a bevásárlás katonai fegyverekből, és John kirobbantása a rendőrkocsiból.
Mire Arnold eljut a szigetre, ahol a diktátor és Bennett Jennyt őrzik, már késő. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben a rendőri és katonai támogatás is csak a figyelmet hívná fel, de a lányt menthetetlenül likvidálnák. Jenny nyilván ismerte John múltját, mert okosan meg tud szökni, ezzel is időt nyer apjának, hogy kimenthesse.
Amikor Arnold nekimegy a zsaroló diktátor haderejének, tipikus egyszemélyes hadjáratot látunk. Matrix, mint egy videójáték-figura, megállíthatatlanul irtja az ellenséges katonákat, miközben ő maga alig kell, hogy kitérjen a többirányú golyózivatar elől. 1000 töltényből 1 találja el a bordáján. Pont ettől szórakoztató az összhatás, de attól még hihetetlen.
Bennett a legnagyobb csalódás számomra ebben a filmben. Elvileg ő egy szinten áll edzettségében Matrixszal, gyűlöli volt katonatársát, de egyszerűen nem nő fel szellemi színvonalában a saját karakteréhez. Egy kislány könnyedén túljárt az eszén, John pedig 20 másodperc alatt kijátssza az indulatait, hogy ne lője le pisztolyával, Jennyt magánál tartva. Pszichikai analfabetizmust árul el róla, ahogyan elhajítja mindkettőt: a John iránt érzett haragja ok nélkül pánikszerű rohammá válik, amikor szemtől szemben maradnak.
Igen, erről az emberről kéne elhinnünk, hogy mozgó természeti erő.
Miután egy gázcsövet állít ellenfele hasába, John már nem ütközik egyetlen katonányi ellenállásba sem. Ez megint egy olyan felelőtlenség, ami a való életben megbosszulná magát. A lezárás tisztességes magyarázat nélkül zárja le a filmet. Cindy, Jenny és John elmennek egy repülőgépen, és láthatóan semmi következménye nincs az eseményeknek.
Egyszeri ámokfutás volt, amit valószínűleg majd a főparancsnokság tisztázni fog a rendőri és közbiztonsági szerveknél. A film eleve akcióval kevert vígjátéknak volt szánva, bár a Jennyt fenyegető veszély komoly és közvetlen veszedelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése