Star Wars Epizód V. - A Birodalom visszavág

1980. a mozitörténelem két jelentős sci-fi-folytatásának a premierdátuma volt: Superman 2. és A birodalom visszavág. Utóbbit máig a valaha készült egyik legkiválóbb filmfolytatásnak tekintik. Ennek nemcsak az az oka, hogy sikerült logikusan továbbszőni Luke és a Felkelés történetét. Sok korábban prezentált látvány- és történetelem kerül itt részletezésre: a Birodalmi Csillagflotta, Darth Vader hatalma és egyénisége, az Erő használatának nehézségei.

Az Epizód IV.-hez képest sikerült fokozni a veszélyérzetet, szigorítani az életben maradás feltételeit. Az előző filmben időnként úgy érződött, mintha az Erő direkt módon avatkozna be és segítené hozzá hőseinket a győzelemhez. Egy jól szervezett rajtaütés teljes diadalt hozott. Most, a Szenátus politikai kiskapui nélkül, a korábbi támaszpont nélkül a lázadók mozgástere életveszélyesen beszűkült, a legmostohább éghajlatú bolygókon nyomorognak a túlélésért. A Hoth rendkívül fagyos tája fantasztikus indítás, és hűen illusztrálja a felkelő mozgalom kiszolgáltatott, kiszámíthatatlan állapotját. Nagyon érdekes látványadaléknak tartottam a Luke-ot megtámadó szörny barlangját.

A Birodalom visszavág nem annyira az emberek rangjára, betöltött szerepére vagy tehetségére fókuszál, hanem szilárd tudásukra és fizikai állóképességükre. Han, Leia és a többiek nem események láncolatába kapcsolódnak be egymás után (üzenet, taszkenek, vonósugár, szöktetés, kijutás, offenzíva), hanem egyetlen állandó fenyegetéstől próbálnak lélegzethez jutni.

Luke Skywalker tanulmányai és karakterfejlődése új fázishoz érkezik. Miután hajszál híján halálra fagyott a Hoth hósivatagjában ismét megérinti Obi-wan Kenobi túlvilági szelleme. A kiürítést követő zűrzavarban különválik a többiektől, és Kenobi intelmére megkeresi új tanítóját, Yodát. Miközben a türelmetlen Luke-ot az orránál fogva vezeti, egyszersmind saját korábbi észjárását is kigúnyolja. Itt szimpatikusabb karakter, mint a Coruscanton az előzmény-trilógiában.
A Yoda által megfogalmazott, közismert intelmek az Erőről egyszerű, könnyen megfogható paradigmák. Az emberi természetre, az életre, mint fizikai jelenségre utalnak. "Ragyogó lények vagyunk, nem ez a durva anyag." Világosan látni, ahogy Luke tanul, egyre jobban kitapasztalva korlátait, hogy mennyi fizikai teher és lelki elszánás kell a Jedik mentalitásához, ami az Erő használatának a kulcsa. A barlangjelenetnél tapasztalt látomás eszébe vési, hogy a haragvás útja 2. Vaderré teheti őt. Nagyon jól előkészítik a pillanatot, mikor megtudja az igazat apjáról - fő motivációjáról, amiért addig Jedi akart lenni. 

Billy Dee Williams legismertebb szerepét játssza el Lando Calrissianként. Előzékeny, márcsak Felhőváros lakosai miatt is kerüli a konfliktust a Birodalommal. Mindez azonban semmit nem számít egy Vaderhez hasonló hadúrnak. Lando látja és dühíti, hogy az áruló csicska szerepét rótták rá a körülmények, ezért használja ki Vader távollétét, és fordul szembe a birodalmi őrséggel. Ahhoz képest, hogy csak a film kétharmadánál ismerjük meg, meglepően érdekes figura. A bespini kormányzó élő példája annak, amit Luke Yodától és Vadertől is megtanul: a látszat csal, semmi sem az, aminek látszik. Ahogy Luke, Lando is emberek sorsáról kényszerül dönteni. Melyiket helyezzük előbbre: barátaink életét, vagy a nagyobb jót, amit szolgálnak?

A Star Wars legjobb spontán (nem erősen koreografált) párbajára itt kerül sor. Bár kivitelében Anakin és Obi-wan mustafari párbaja viszi a prímet, ott erősen érződött, hogy betanult mozdulatokon alapult. A IV. Epizód lassú egypercese után tényleg két harcos egymásnak feszülését látjuk. Luke védekezésén komolyan látszik az erőfeszítés, ahogy vív, pördül és hárít. A végére azonban kifullad, így a cyborg Sith Lord megmutatja neki, mit jelent a megalázó vereség. Ezért vágja le az egyik kezét, vele együtt Anakin Skywalker régi fénykardját. 

Fizikai kínjai mellett még egy fontos utalás mutatja Skywalker meghasonlását: a jelenetsor, ahol Leia hatodik érzékét követve kimentik a fiút meteorológiai antennáról. Luke előbb Bent hívta, aztán Leiát, nem tudván, hogy az ikerhúga. Minden motivációja látszólag értelmét veszti, ami addig a származásához kötötte: apja legendás emléke, a Lars-ok neveltetése, Ben okító szavai és a régi Jedik-rend eszméi. Önmaga fizikai határait élte át a Hoth-on, jellembéli korlátait fedezte fel a Dagobah-n, és sínylette meg utóbbi következményeit a Bespinen. Szilárd jellemfejlődési út.

Osztom a közvéleményt, miszerint ez a legjobb és legkomolyabb eddigi Star Wars-mozi. Szilárd karakterépülést ad Luke-nak és Hannak, akik egy-egy korábbi, hibás döntésükért komoly árat fizetnek. A filmhármas nagy változásai, a motivációk elmélyülése mind itt történnek meg, és a bizonytalan zárás ellenére teljesen működik önálló darabként is. Aláírom, hogy minden idők egyik legjobb, legkreatívabban készített alkotása.