Space Jam

Egy azelőtt sportolói karriert építő embert színészként szerepeltetni filmben mindig kockázatos, és rendszerint nem is vezet minőségi film létrejöttéhez. Az egyik legemlékezetebb eset a Space Jam, ami tulajdonképpen reklámcélzattal készült: a Warner Brothers-nek, Bugs Bunny-nak és Daffy Kacsának (hogy fordítottuk ezt mi "Tapsi Hapsinak" meg "Dodónak"??), Michael Jordan-nek, valamint a Nike nagyvállalatnak, akikhez számos cipő- és ruhamárka eladása fűződött.

A készítők minden pofátlansága ellenére a film nem végez túl jó munkát a Nike-cuccok reklámozásában. Azok a pontok a történetben, melyek Jordan felszerelésének fontosságára utalnak, szinte fel se tűnnek, felfoghatóak a sportág űzésének alapfeltételének. Tapsi és Dodó egy jelenetben elmennek "a három dimenziós világba", és elhozzák Michael régi sportcipőjét. Segédje, Stan a film elején noszogtatja Jordant, hogy kapja fel a Nike-ját. 

Négy forgatókönyvíró együttes munkájának köszönhetjük az alábbi szinapszist: a második dimenzió világegyetemében egy intergalaktikus vidámpark-kaszinó kapzsi, tömzsi nagyfőnöke új attrakcióra vágyik. Elküldi apró küldönceit, hogy szerezzék meg a Földről a nagy népszerűségnek örvendő Looney Toonst (="Bolondos/Dilinyós Rajzfilmek"). Mikor ezt Tapsiék egy kosárlabda-meccs kimeneteléhez kötik, a "Mamlaszok" ellopják a profi játékosok tehetségét, és óriásokká válnak. Ezért a Looney Toons elrabolja egy golflyukon keresztül Michael Jordant, hogy a segítségét kérjék a meccshez.

Akárcsak a Tom és Jerry moziváltozata, a Looney Toons-é sem adja vissza az alapsorozat hangulatát. Annak finom, speciális humortöbblete csak morzsákban van benne. Tapsi Hapsi és mindenki más a "csapatban" hangos, ahol tudnak, próbálnak poénokat elsütni. Tudom, hogy a vígjátékoknál ízlés dolga, hogy kinek milyenfajta humor jön be. De a rajzfilmekben a mozgáskultúra, gesztusok, reakciók stb. összhatása többnyire garanciát jelentett a derűre, esetleg a kiadós nevetésre. Itt viszont a Looney Toons egy irritáló komédiásokból álló csődület, akik nemcsak nem túl okosak, de erőltetett fizikai humoruk képtelen nevettetni.
Lola, az újonnan behozott női nyúlkarakter sem kivétel ez alól. Ha másfél órás reklámklipként tekintünk a filmre, akkor Lola figurája alighanem a női nézőket megcélzó "fan-service" lehetett. Mindenestre nem tesz hozzá sem a cselekményhez, sem a humorfaktorhoz az eljövetele.

Maga a meccs a film egyharmadát teszi ki, az egyetlen része a kész munkának, ami legalább érdekes helyzetet ábrázol. Marvin, a Marslakó a Bolondos Rajzok közül a leginkább semlegesnek tekinthető személy, mivel a rajzfilmben mindössze Tapsi Hapsival került szembe a többiek közül. Mégis furcsálltam, hogy nem áll egyik fél pártján sem. Marvin eszerint nem minősül Bolondos Rajznak?
A játék kimenetelét nem nehéz kitalálni: a Mamlaszok először verhetetlennek tűnnek, majd a másik csapat előretör, és egy kritikus helyzetben bedobják a döntő pontot - természetesen Michael Jordan révén. Hogy a Looney Toons gyenge kezdés után felzárkózik ellenfeleikhez, az egy innivalónak köszönhető, amiről tévesen azt hiszik: extraerős energiaital. Tévesen hiszik ezt, mégis onnantól sokkal jobban megy nekik a játék. Ez körülbelül annak felel meg, mintha egy főpap szenteltvíznek hinné a sima csapvizet, és azzal látna neki az ördögűzéshez.

Michael Jordant holmi visszatérő ikonnak állítják be: bár feladta a kosárlabdát a baseball-ért, mégis bevállalt egy sors kínálta kosármeccset, és megmentette a Looney Toons mellett a nagy kosárlabdázókat. Megdicsőülése pedig azzal válik teljessé, hogy - mint az a sporttörténet szerint ténylegesen is megtörtént - visszaáll a Chicago Bullsba. Asszisztense, Stan természetesen egy repülő csészealjból kisietve mutatja őt be.Bill Murray, mint az utolsó pillanatban beugró tartalékos meglepő fordulat volt. De Jordanhez hasonlóan ő is csak tartozék. A film meg sem próbálja titkolni hozzáállását, miszerint: "a sztárok neve és arca karakterek nélkül is bevonzza a publikumot a mozikba".
Apropó arcok: az élő és rajzolt karakterek fizimiskája sokszor totálisan betölti az egész képernyőt, mintha ránk akarnának ijeszteni. Például mikor Wayne Knight a golflyuknál keresi, hová tűnt el hirtelen Mr. Jordan. Ez talán a legesetlenebb reklámtrükk, ha az volt; egyszerűen nem értem, milyen egyéb okból mutathatta őket így a kamera. Ami még említendő pozitívum, hogy kosármeccs alatt egyes ismert figurák tőlük szokatlan, de érthető gegeket is elsütnek, pl. a pomponlány Nagyi lelapítása a kispadon, vagy mikor Yosemity Sam és Elmer Fudd ügynöknek öltözve szegez pisztolyt az egyik Mamlasznak. A rajzolt szereplők egyszerűen kifakult utánzatai az eredeti önmaguknak.

A Space Jam ugyanolyan másfél órás reklámklip, mint pl. a Batman és Robin. Néhol egy-egy poénja szórakoztató tud lenni, családi matinénak mindenképp megfelel.