Robotzsaru (1987)

Alex Murphy és a kettéosztott Detroit világa egy kijózanítóan borús jövőképet vetít előre. Egyik oldalon a bűn és nehéz megélhetés, a másikon csupa önzés, az anyagias normák és a technokrata rendfenntartás. Értelmezés kérdése, mikor melyik mutat igazságos helyzetkezelést - főleg az emberélet és a társadalmi feszültségek kérdésében. Az emberi élet értéke csaknem a járkáló gumimatrac szintjén mozog.

A '87-es Robotzsaru egyszerű, egyenes időrendi sémát követ: egy jó rendőrt szolgálatban megölnek, egy befolyásos cég visszahozza a halálból, és onnantól régi emlékeivel, de új, modernebb körülmények között folytatja hivatását. Legalább negyedórán keresztül mutatják, ki ő rendőrként, aztán megcsonkítják, fejbelövik, s egy külső intézmény karolja fel a "rehabilitációját" az OCP, egy profitorientált mamutvállalat. 

Tényleg tészletgazdag és drámai Alex J. Murphy rendőr személyes története. Nyugodt, kádencia alapján cselekvő fickó. A forgatókönyv okosan vezeti elő belépőjét emberként és gépemberként is. Egy helyi rendőr halálakor helyezik át, és ő, az új helyi rendőr halálakor kezdenék a Robotzsaru programot egy frissibe elhunyt rendőrhullán. A sors keze.

Amikor Clarence Boddicker bandája bekeríti, szívszorongató látvány, ahogy ezek a vihogó hiénák véres torzóvá lövik a vergődő zsaru testét. Végül Boddicker fejlövése végez vele. Kifogásoltam korábban, hogy Murphy nem ordít fel, amikor szétlövik a jobb kezét, illetve a golyó okozta sebesüléseket. Idővel megtudtam, hogy ha egy kellő kaliberű töltet ereje cafattá roncsol egy testrészt, a sokkhatás először még az irdatlan mértékű fájdalmat is elnyomja.

Elismerés illeti, ahogy a kórházi jelenetet megírták. Az eljárás szakszerű, a testfunkciók nem egyszerre állnak le a klinikai halál beállta után. Murphy tudatalattija őrzi gyilkosai fizimiskáját, még azután is, hogy szíve és légzése leállt. Tetszettek az első tapasztalt képei cyborgként, majd öntudatra ébredése. Családja emléke a régi házukba viszi, ahol megrohanják elköltözött felesége és kisfia emlékei. Mikor bezúzza a reklámhirdetést ismétlő TV-készüléket, tehetetlen düh forr benne, hogy mindenétől megfosztották. Ez viszi rá Boddacker felkutatására. Mikor kis híján megöli őt, már nem csak a programjából áll a tudata, újra megtanul emberként érezni. És ugyanígy: mikor a rendőrség üldözi, célzókészüléke tönkrement, újra megtanul emberként lőni - Anne Lewis segítségével.

Lewis Murphy egyetlen, újsütetű barátja: segítőkész, elfogulatlan rendőrnő, aki szemtanúja járőrtársa kivégzésének. Rajta kívül még Reed őrmester szimpatikus figura a filmben.

Általánosságban 3 fő problémám van a filmmel:

1. Hogy minél több brutalitás legyen és vér folyjon, a készítők időnként kicsit lazábban viszonyulnak az anatómiához. Úgy tűnhet, túlbecsülik, mennyire bírja az ember testileg és pszichikailag kibírni a sérüléseket.
2. A látványeffektek időnként annyira darabosak, mintha a film nem a 80-as, hanem az 50-es években készült volna.
3. A befejezés elsietett, csattanónak szánt zárótisztelgés.

Emlékezetes főgonosz a helyettes igazgató, Richard Jones. Képes szövetkezni Clerance-szel - aki a város legveszélyesebb bűnözője - hogy kinyírassa az előléptetett Mortont. Sunyi, gátlástalan és agresszív. Az épülő Delta Cityt is odavetné Boddicker-nek, aki a cinkosa. Tetszett, ahogy megússza a letartóztatását: Robotzsaru 3 alapdirektívája mellé egy titkosított 4.-et is hozzátoldott, mikor a kiborg új teste elkészült. Megakadályozva ezzel, hogy Murphy a főnökei ellen járjon el. És mikor Robocop elmenekül, nem habozik elrendelni a gépember elpusztítását. Egész hatásos Murphy menekülése: a rendőrség ólomgolyók százaival ostromolja, és bár páncélja még roncsoltan is védi, látszik, hogy vergődik, akárcsak mikor hús-vér testét lőtték. 
Okos húzásnak tartom még, ahogy a végén Murphy leleplezi őt, kiprovokálva, hogy Jones-t felmentsék a posztjáról, így a 4. direktíva őrá már nem érvényes. 

Fegyverek, erőszak, vérdússág tekintetében a film határtalanul pazarló: spriccoló artéria, lövés keltette vérloccsanás stb. Ez hatalmas érték a mai steril akciófilmek idején. Az egész film tárháza a gátlástalan, könyörület nélküli bűnözésnek; itt érdemnek számít, ha kinyírnak egy rendőrt vagy köztisztviselőt. Ez egy vérbeli R-kategóriás mozi a Robotzsaru, tetszett, csak nem tartom annak a kultikus mesterműnek, mint sok akciófilm-rajongó.