Greenland - Az utolsó menedék

Gerard Butler és Morena Baccarin valahogy emberibb „amerikai átlagcsaládot” prezentáltak nekem a Greenland-ben, mint az ilyen egy tucat-katasztrófafilmek zömében lenni szokott. Ez azonban csak a színészek érdeme: kémiát éreztem köztük, drukkolni tudtam a figuráiknak, hogy a gyerekkel együtt átvészelhessék a világvégét. Kár, hogy a stáb bátortalan munkája sztori, karaktermélység, dráma, témakibontás, szóval a szokásos "mellékes" dolgok terén fantáziaszegény lett, külsőre pedig inkább egy zsenge tévéfilm benyomását keltik.

Szóval a Clarke-üstökös (talán a sci-fi-író Arthur C. után?) sok darabból áll, melyek széttöredezve tartanak a földfelszín felé, és a legnagyobb töredék kréta-kor-végi erejű kihaláshullámot okoz majd, mikor becsapódik. Ezért Washington titkos SMS-ekkel üzen a kiválasztottaknak, akiket spéci csuklópánttal ellátva katonai bázisokra, onnét pedig a grönlandi szuperbunkerekbe vinnének. John Garrity építészmérnököt is kiválasztják ugyan, de az általános zűrzavarban ő, felesége Allison és beteg kisfiuk, Nathan elszakadnak egymástól.

Tömören: szimpi sabloncsalád az unott sablonarmageddon ellen. Karcolja egy ilyen végítélet-helyzet várható történéseit: fosztogatások, főúti dugók, a barátok hátrahagyása, a kormányterv embertelen cinizmusa, és a bázisőrség dilemmája, hogy mely esetben kerülhetik meg a szigorú protokollt. Az a mozzanat maradtam meg bennem leginkább, hogy egy segítő idegen párból a pasas mégis elveszi Nathan-t Allison-tól a pántja miatt, hogy a saját kölykének hazudva próbáljon bejutni: tipikus esete annak, mikor a túlélés felülírja az erkölcsi normákat. De ezekből egyrészt túl kevés van, másrészt egyik problémát sem járják körül; a film ürügyként, pofátlan amatőrséggel kezeli azt, amiről elméletileg szólna: egy esemény, ami horderejében a dínók kihalásával vetekszik! 

 

Továbbra is úgy érzem, hogy katasztrófamoziknál tilos, hogy a tartalom legyen az első. Nincs erős kézzel kiragadva semmi ebből a futószalag-világvégből, a műfajtól szokott felszínességgel és feledhető, Deep Impact-szerű látvánnyal van előadva az egész. Ahhoz képest, hogy 3 ember hányódása áll a középben, csak a helyzetből eredő legevidensebb problémákkal gyűlik meg a bajuk, és valahogy sikerül majdnem egy időben összefutniuk a találkapontként megadott nagyszülői háznál. Ja, és mellesleg: mikor az anyai nagyapa elmondta, miért is nem akar velük tartani a biztonságba, az elmém „csatornát váltott”, és képzelt interjúban vallattam a stábot, hogy mégis hogy képzelték ezt!

 

Kinézetre sincs rendben a film, holott ez a műfaj mániája. Hiába halljuk a rádióban és tévében, hogy így a becsapódás, úgy a következményei az emberiség egészére nézve, a világkrízis sosem kelti egy globális léptékű, a teljes ökoszisztémát fölborító őskáosz benyomását. Költséghiányról árulkodnak a logikai bakugrásoktól sem mentes effektek, pl. az égboltszín változása, vagy a legvégén az élet nagy kihalása után megbámult madarak.

 

 

A Butler-Baccarin-duó ennek a filmnek a nem túl nagy lelke, és csak miattuk tudom azt mondani, hogy nem sértően rossz film Greenland – Az utolsó menedék. Semmit nem nyújt, amit nem láttunk másutt, a néhány emberséges jelenete dacára is megalkuvó, házifeladat-szagú mű.

Űrvihar

Guberálós filmeknek fogom mostantól hívni azok a produkciókat, amik meg sem próbálnak bármi eredetiséget felmutatni. Az Űrvihar poszterétől effektjeiig sablontermék. Dean Devlin rendező ugyanazt a játékot játssza velünk, mint régi alkotótársa, Roland Emmerich: Érdeklődj, ha tudsz! Próbálj érdeklődni bármilyen szál, szereplő vagy jelenet iránt, amit eléd pakolnak; akinek a legtöbb dolog iránt sikerül, jutalmul megveheti a Blu-Ray vagy DVD-kiadást! 

2019-ben az ENSZ szakemberei egy különleges műholdhálózatot hoztak létre a Föld időjárásának szabályozására, egy központi űrállomásról felügyelve.

A rendszer azonban egyszerre meghibásodik, és időről időre természeti katasztrófákat idéz elő a Föld különböző pontjain.

Ezért behívják egykori tervezőjét, a magának való Jake Lawson-t, hogy segítsen megoldani a problémát. Jake viszont műszaki hiba helyett szándékos szabotázs nyomaira bukkan, amely kormányzati szintekig vezethető vissza. 

Egy süteményt analizálhatnék annyi erővel, mint ezt a filmet. Nem elég, hogy semmit megjegyezhető vonása vagy szereplője nincs, még a népszerű "látványfilm" címkét ráaggatni is hazugság. Végig a Lawson-testvérek unalmas szimatolására - meg néha civakodására - helyezik a hangsúlyt, amitől nem kevésbé látványfilm az Űrvihar, csak így még a látványát se tudja kiaknázni. Minden összetevőnek ugyanaz a jól ismert tucattermék-bukéja van: 

• a fő szálat adó összeesküvés alibi-történetnek nem áll meg; 
• az ütemtelen vágás miatt a látvány sose hat grandiózusnak;
• a csipetnyi akció benne szánalmat keltő;
• a dráma hullaszagú, személyes és globális vonalon egyformán;
• a karakterekre is minden ráfogható, csak az nem, hogy megjegyezhetők volnának. 

Le se tagadhatná az Űrvihar, hogy az Emmerich-művek uncsitesója: kötelezően bolygóméretre szabva kapjuk a CGI-pusztítást, a krízis közepette pedig az USA fontosságát és világban betöltött szerepét mutogatják az alkotók. 

Persze, hogy a civilizált világ megóvása múlik a szabotázs megfékezésén. És naná, hogy az amerikai elnök az erkölcsös jófej vezető, akik buzgón asszisztál hőseink nagy akciójához.

Legfeljebb az egyik alantas minisztere lehet a főkolompos, aki a népirtás-ellenes "elnök úr" tudta nélkül áldoz föl emberéleteket. Ezt az orrfacsaró propagandabűzt végül az a komikus perc tette nekem elviselhetővé, mikor a miniszter rakétavetővel lő a kocsira, amiben hite szerint a főnöke ül.

Lefokozom magamban Gerard Butler-t megélhetési színésszé. Az ilyen "amcsi profi megmenti a világot"-fajta akciófércek talán egyesek szerint jól állnak neki, de ennyi erővel a 300 folytatását is bevállalhatta volna. És a "drámai tetőpontnál", mikor Butler figurája épp készül feláldozni magát: hát ember legyen a talpán, aki képes azon a baltaarcon meghatódni!

Ki-ki maga sztereotípiájában zörög végig a cselekményen. Mintha direkt úgy írták volna a szerepeket, hogy ne izgasson minket, mi lesz velük: van egy hiper-szuper csúcsrendszer 30 körüli agytrösztje, aki a fél világnak kikürtöli bunkóságát, és még a semmilyen lánya is erőlködik, hogy tisztelni tudja. Tesókomplexusos öccse gerinctelen szemétláda, aki előbb kirúgja, majd visszahívja úgy, hogy a képébe hazudik. Közben egyszerre nyal a Fehér Háznak, és kefél egy szöszi titkosügynököt, aki pornóhitelességgel szajkózza a fenenagy kötelességtudatát. "Én esküt tettem!" 

Ennél többet nem érdemes mondani az Űrviharról. Devlin egyszerűen kipróbálta, milyen egyszerre írói, rendezői és produceri minőségben csinálni ugyanazt a művét, mintának pedig egy sikeres, de sekélyes munkatársat választott. Arra talán alkalmas darab, hogy lobbizzanak vele a klímaváltozás szabályozása mellett, de ha mondjuk egy TV-műsorprogramba kerül, ott inkább csak szennyezi a környezetét.

1-es erősségű-nek könyvelem el az 5-ös skálán.

Egyiptom istenei

Képzeljük el, hogy nemzetközileg elismert séfeknek rendeznek szakácsversenyt, melyen az egyik versenyző inkább korábbi receptekből lopkodja össze a hozzávalókat.

Összekeveri az évtized néhány inspirálónak vélt látványstílusát, 
a nyers oldatot ráönti a Nílus-környék hitvilágára, majd beléje szór néhány 

ún. animality-effektust á lá Mortal Kombat: Annihilation. 

Csupa fehér - plusz 1 fekete - gyertyákat tömköd a még ki sem formázott tésztába, 

amiket egyébként gyanús, hogy szintén máshonnét vett kölcsön.

Végül az egészet belöki a sütőbe, és a képünkbe tolva tálalja fel nekünk.

Így készült Alex Proyas idei, 140 millió $-os örömtortája, az

Egyiptom istenei. 

Jó étvágyat! Ugye ízlett? 

(Ugye?!)

Ozirisz, Rá fia, Egyiptom istenkirálya ünnepélyes ceremónián készül átadni a trónt saját fiának, Hórusznak. Ám fivére, Széth sivatagisten is megjelenik: elveszi a trónt, elveszi Ozirisz életét, Hórusz két szép szemét, és elveszi az emberek szabadságát is. 
A rabiga évei során Bek, a tolvaj épp megszökteti kedvesét, Zayát, amikor ura, Széth építésze még halálra nyilazza. Bek ezért megkeresi a száműzött Hóruszt, visszaadja neki egiyk szemét, és alkut ajánl: közösen visszaszerzik a másikat, ha utána rögvest segít Zayát feltámasztani, mielőtt lelke átjut a túlvilágra. 

2016 eddigi leghangosabb rendező-közönség szóváltása zajlott le az Egyiptom istenei kapcsán. Miután s néző-kritikus-hadak szétcincálták a művét, Alex Proyas rendező - maga is egyiptomi születésű - olyasmiképp reagált, mint A séfben Jon Favreau figurája. Kinyilatkoztatást tett Facebook-on, miszerint a kritikusok "kóros keselyűk", akik a közvéleményt szajkózzák, saját gondolat nélkül. Elképesztő, hogy a világ egyik stíluslátnokának tartott filmese ilyen egófűtött hisztit vágjon le, még akkor is, ha más forgatókönyvét vitte vászonra. Nyilván nem gondolt arra, hogy saját rajongói jelezték talán a legtöbben, milyen felszínes, csapongó, megalomán sémafesztivált hozott össze Matt Sazama-val és Burk Sharpless-szel közösen.

Aranyba mártott CG-művilága alapból nehezen ragadja meg az ember figyelmét, legfeljebb hüledezhetünk egyik-másik formai megoldáson. Nem tudom, készült-e egyáltalán zöld (vagy sárga?) háttér nélküli jelenet, de az eredmény egy Titánok harca szintjénél tovább nem jutott. A kamerakezelő is némely akciójelenetnél mintha leitta volna magát, úgy rángatózik a látkép. 

Videójáték-ban biztosan jobban mutatna, ahogy az istenalakok páncélozott állatemberré röpváltoznak egy-egy bunyóhoz - kezdve Hórusz trónfosztásával az elején. Ré-nek amúgy nincs állatfejű formája, ő közelharckor egyszerűen óriásira nő meg, mint Rita pálcájától a Power Rangers szörnyek. Ami pedig a mitikus egyiptomi lényeket illeti, nemcsak rondák, de egy hajszál választja el őket a széteséstől, ahogy mozognak:  

• a homokból összeállt, rejtvényhörgő szfinx; 
• a világevő mamutféreg, amire "a mindenség urának" mindennap lézerpálcával kell lövöldöznie;
• és egy olyan aszott képű, lánghányó vipera, amitől kínjában könnyezett a retinám! Bónuszként ez a dög annyira idióta, hogy egy szeretetmágia hatására saját magát okádja le tűzzel.

Karakteraszály idején szokott igazán szembeszökővé válni, ha túl világos bőrűek egy sivatagi klíma lakói. Rég láttam ennyire pocsék szereposztást nagyköltségvetésű produkcióban: a színészek alakítása erőtlenül kalimpál a levegőben, 2 szóval körülírható ál-jellemeket pakoltak rájuk, hogy aztán unott fejjel lépdeljék vagy sportolják végig a jeleneteiket. Gerard Butler csúcsra járatott Széth-je még picit szórakoztató, de a többiek nullák. Érezhetően nekik se világos, hogy hangvételében ez most egy drámai hősregény volna, vagy csak egy ereklyevadászós kalandvígjáték, ami épp az ókorban játszódik. 


Elemi szimpátiát nem bírtam kicsikarni a szereplők iránt! Bek, az ifjú tolvaj egy 5-10 percenként beszólogató, nyamvadt kis pojáca, Hórusz, a frusztrált, száműzött herceg pedig mintha a Conan, a barbár válogatásáról szabadult volna. E páros, isten és halandó barátsága nem tud miből kibontakozni, hiába von párhuzamot köztük a történet: mindkettőnek van egy szíve hölgye, akit óvni próbál, és akit egy ponton elveszít, csak hogy némi nemességbizonygatás után vissza is kapja. 
Thoth, a tudálékos néger bölcselő egyetlen hatalmas középső ujj bármelyik nép mitológiájának; tapsoltam, amikor Széth végül kitépte a neonlámpaként világító agyát! Rá (vagy Ré) pedig alighanem a rendező kivetülése saját meséjében: a rokonait fél életükön át tesztelgető, majd bábként sorsába helyező vénember a másik, akit örültem, hogy Széth látszólag félreállított. 

Tisztelem a rajongók véleményét, de Alex Proyas nálam egynyári rendező, akárcsak Michael Bay vagy M. Night Shyamalan: A hollón kívül egy filmje sem adott nekem tartalmas időtöltést (és igen: láttam a Dark Cityt). A beképzeltség és az alapos tartalomformázás hiánya vezetett az Egyiptom isteneihez; zilált, klisétömött, öncáfoló forgatókönyv, celebújságból ollózott szereplők, és effekt-úsztatta, nonszensz akció 2 órás masszája lett az egész. 2016-ban szégyen, hogy reputációval bíró szakmabeli így álmodja vászonra egy ókori nép történelmet és/vagy mitológiát, kalandfilm vagy sem.

2020: A Tűz Birodalma

Christian Bale és Gerard Butler egy filmben. Lényegében ennyi vonzott a produkció leírása alapján. A klasszikus mesefigurák, pl. sárkányok a nagyvásznon sose ragadták meg a figyelmemet. Valahányszor valaki sárkányokról ír történetet, az mindig keményvonalas fantasy törekszik lenni. És mint ilyen, kimondatlanul a felnőtt standardok, a valóságismeret 0 kelvinfokos jegelésére szólítja fel a nézőt. Ez teszi számomra ellenszenvessé az európai népmesék mozira adaptálását.

A Tűz Birodalma sem nevezhető jó filmnek. Elvileg egy olyan apokaliptikus jövőképet próbál felvázolni, ahol a világ nagy részét sárkányok özönlötték el, és a túlélők elszigetelt erődökben igyekeznek fenntartani magukat. Átmenet a középkori várkultúra és a mai menekülttáborok között. Quinn, akit Christian Bale alakít, kisfiúként látott elsőként sárkányt a modern érában: kitalálható, hogy felnőttként ő az egyik erőd vezetője. A közösség izolált életmódot aztán egy tengerészgyalogos csapat zavarja meg, azt állítva, hogy képesek hatékonyan vadászni a sárkányokra.

Hamar leesik, hogy minden háttérismeret a tűzokádókról merő halandzsa. Nincs komolyan vehető részlet a faj jellemzőiről: eredete, elterjedése, sebezhetősége stb.  Egyetlen emlékezőmontázs zavarja le a szabályok egyik felét, másikat meg morzsánként hullajtják el a nézőnek. "...De hamarosan milliók követték." "Túl későn jöttünk rá, kivel állunk szemben: egy fajjal, ami kiirtotta a dinoszauruszokat, a jégkorszak urává lett, majd eonokkal ezelőtt - miután elpusztította a világot - álomba menekült!" Olyan, mintha 7-8 évesekre bízták volna a szkriptet. Ők aztán tettek néhány útrövidítést a cselekményben, hogy hamarabb eljussunk a 2020-as sötét világképhez (amiből egyébként is csak 2 nagyobb zónát látunk). Ezt hívják kapkodásnak.

 

A főszereplő színészek ellen nincs kifogásom. Valójában ők emelik meg a színvonalat annyira, hogy a maga kaliberén élvezhető legyen a film. Quinn rendkívül elővigyázatos vezető, barátjával Creedyvel minden egyes felnőtt és gyerek életét a szívükön viselik. Quinn motivációja tiszta sor: gyerekként látta a dögöt, látta bányász anyját meghalni miatta, hát nem hagy többé mást is odaveszni. Ezért, ám a józan eszére hallgatva is tart fenn kijárási tilalmat, hisz az állandóan kint karisztoló kóborsárkányok követhetik is. Ugyanezért is nem bízik a külvilág más embercsoportjaiban sem.

Örülök, hogy a szereplők nem voltak nevetségesen túlfeszültek, vagy a paranoiáig bizalmatlanok. Látom a gondolkodásmódjukat, így értékelem köztük a koccanásokat, a nézeteltéréseket.

Van Zan, aki az ismert legelszántabb sárkányölő gerilla, soha nem tétovázik. Őt pont sikerült belőni arra a vékony mezsgyére, ami a harcedzettséget a megszállottságtól elválasztja. "A toborzás ezennel befejeződött; kezdetét veszi a sorozás!" Nem szadista vagy pszichopata, csak érzelemmentes harcos, aki a sárkányfaj teljes kiirtásáról, mint közvetlen célkitűzésről sosem fordítja el a figyelmét. Megannyi filmben láttam, hogy egy hasonló archetípust fafejű izomagynak ábrázolnak, ezért megkönnyebbültem, hogy itt nem az...

...egészen a haláljelenetéig. Ahol mit csinál ez a harcedzett vezér? Fejszével nekiugrik a levegőben a fősárkánynak. Fantasztikus ökörség egy ilyen mutatványt végrehajtani, csak mert nincs lőszerünk. Szerintem az írók csak azért írták ezt a szkriptbe, hogy a végső csatában is legyen áldozat. Mégha csak 3 ember is vesz rajta részt.

Merőben más főszereplő Alex, Van Zan csapatának pilótája. Eléggé hasonló kinézetű és viselkedésű Quinn édesanyjához a bevezetésből. Szerintem ez tudatosan van így: Quinn a film során többször kerül olyan helyzetbe, ami gyerekkori lelki sebeit feltépi.

• Mikor megemlíti Alexnek, mi történt az anyjával, jogos indulat cseng a hangjából.
• Mikor egy tizenéves neveltje a szemébe mondja, hogy csatlakozik Van Zan felhívásához, nem tiltja meg. Nem ért egyet vele, de a lelke mélyén tudja, hogy addigi életük egy ingatag kompromisszumon nyugodott. Talán tényleg most jött el az idő. Talán.
• És a legintenzívebb pillanat: mikor a sárkány megostromolja az erődöt, és Creedy helyette áldozza fel magát. Quinn életében másodszor marad tehetetlen, miközben a hozzá legközelebb álló személy most veszett oda. Hasonlóképp Alex is elveszíti az utolsó csatánál Van Zant, akit érdemeiért tisztelt, és akinek már épp sikerült Quinn-nel is megbékülnie.

Leginkább a sárkányok szaporodási mechnizmusát tartom balgának. Úgy van direkt kitalálva, hogy 1 nemzedék alatt túlszaporodtak, de - a megfelelő támadással - 1 nemzedék alatt vége a populációjuknak. Először is itt van ez a kitétel, miszerint életkoruk nem haladja meg a cickányokét. És mint cickányok: ha más nincs, azonnal ráállnak a kannibalizmusra. Jó, ezt még talán elhihetjük, hisz nem ritka jelenség a létező állatvilágban.
És a legkevésbé hihető rész: 1 db hím létezik az egész fajban. Már elnézést, hogy kiabálok, de MICSODA?!! Azt akarják mondani ezzel, hogy a faj lényegében egynemű?! Mégha csak kevés számú hím volna: az megfelelhetne a hangyák nemi arányainak, csak fordított felállásban! De ez így végképp száműzi a logikát az egész elgondolásból. És gyanúsan nagy mázli, hogy az az egyed, akit Quinn látott, az pont a kizárólagos hím volt. Így ő lehet a kulcsa az emberiség végső nagy győzelmének a sárkányok fölött. John Rambo büszke volna...

Létezik egy disztópikus anime, a Blue Gender. Annak felállására emlékeztetett az itteni jövőkép. Ott is a természet egy különleges szörnyfaja szaporodott el "mint a sáskák", elpusztítva az emberiség nagy részét. Milicisták lövik és vadásszák őket rajokban, tartós eredmény nélkül. Bármely percben széttéphetik őket. A heves, jólelkű főhős partnere ott is egy képzett szőke katonanő, aki infókat közöl vele a szörnyfajról.

És a sorozat nagy csavarja: ezt az új lényt a természet direkt egy nemzedéknyi időre tervezte, hogy megtizedelje a túlszaporodott uralkodó fajt, az emberiséget. Szerepét ellátta, és egy gyors folyamat keretében eltűnhet a Földről, teret engedve a kevés túlélőnek az emberiség közül. 

Hát kb. ezt a tervezőmunkát sejtem az Anyatermészettől ebben a movie-ban is! Lapult egy fegyverfaj a tarsolyában, kiengedte, az pedig elvégezte aratását a Földön - rajtunk. Ha ezt az összefüggést a rendező beemeli a történetbe, az még nem sokat segít, viszont érdekesebbé tette volna a premisszát. Nagyobb lett volna az egésznek a látótere, a kiterjedtség, az eseményhorizont.

A Tűz Birodalmára et adok. Jó kis kikapcsolódás, de csak mint egy lazán tákolt, következményeket elsinkófáló B-mozi.

300. ߣOG߀J€GYZÉ$ - 300

Gyanítom, hogy sok filmkedvelŐ a fejét fogná, ha az én mércém szerint pontozná a filmeket. Nekem filmek terén és a való életben szemléletmódom a dolgokról meglehetŐsen Bipoláris.

"Komoly" vagy "vicces".

"Konstrukció" & "élmény".

Az én hozzáállásom a filmekről olyan, hogy 1 nagy gigászi fantáziavilág részeként próbálok tekinteni Hollywood, tágabban bármely ország mozis alkotásaira. Egyfajta nagy sziluettként, melyben egyes pontok, egyes filmek erŐsebb fényŰek a többiTŐl.

Ezt próbálom meg kifejezni több-kevesebb sikerrel; remélem, más blogírók ÉNtŐlem csak kreatívabbak.

"Kicsit kiszíneztem a történetet."
"Mennyire?"

(Desperado)

ZACHARY SNYDER 300-A egyedi fantáziatermék. akárcsak egyéb ADAPTÁCIÓK, MELYEK FORRÁSANYAGA frank miller-KÉPREGÉNY - LÁSD Sin city vagy batman kezdŐdik - a 300 is MOSTOHA és komor világképet vázol föl NEKÜNK, JELLEGZETES látványTECHNIKai eszközökkel KIHANGSÚLYOZVA EGY JÓL ÚJRAGONDOLT történet egyes elemeit, TÖRTÉNÉSEIT és szerePlŐit. AZONNAL KITŰNIK, HOGY LÁTVÁNYFILMRŐL VAN SZÓ, DE ABBÓL A JOBBIK FAJTA.

NYILVÁN A TÖRTÉNELMI KALANDFILMEKNEK MÁR A 60-AS ÉVEKBEN IS MEGVOLT A MAGA DIVATHULLÁMA A BEN HUR SIKERE HATÁSÁRA. A 2000-ES ÉVEK LEGALÁBB ANNYIRA BŐVELKEDNEK ÓKORI CSATÁK KÖRÉ SZŐTT, SOKMILLIÓS KÖLTSÉGŰ BLOCK-BUSTER-EKBEN. AZ ILYEN MÚVEK NEM KÖTELESEK FELMONDANI A TANKÖNYVET (MINT AHOGY PL. a PASSIÓ), FŐLEG HA A STÚDIÓ MÉG AZ r-BESOROLÁST.

MI AZ ÁLTALÁBAN, AMIRE EGY ÓKORBAN JÁTSZÓDÓ KALANDFILMNÉL SZÁMÍT AZ ÁTLAGNÉZŐ, HOGY LÁTNI FOG? RENGETEG HARCOS VAD VIASKODÁSA, SZÉPSÉGES HÖLGYEK, FENNKÖLT ÉRZELMEK és impozáns KORABELI tájak.
TÉVEDÉS NE ESSÉK: NEM AZT MONDOM, HOGY LEJJEBB KELL NYOMNI AZ IGÉNYÜNKET, DE eZEKET A KLISÉKET EGYES FILMEK ÜGYESEBBEN ELRENDEZVE HASZNÁLTÁK (gLADIÁTOR, '59-ES BEN HUR), MÁSOK ELLAPOSODTAK TŐLE, Ahogy KORHŰ LÉGKÖRT PRÓBÁLTAK TEREMTENI, ÚGY, HOGY AZ A MAI NÉZŐNEK IS VONZÓ, ROMANTICIZÁLT LEGYEN (TRÓJA, '05-ÖS SPARTACUS).

EGYETEMI TÖRTÉNELEM-TANULMÁNYAIM EGYIK KEDVENC RÉSZE A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK VOLTAK, EZÉRT PRÓBÁLOK NEM ELFOGULT LENNI, ILLETVE ÓKORTÖRTÉNETI KISELŐADÁST TARTANI. a cselekmény közismert: i.E. 480.-ban Leonidas spártai király és 300 FŐNYI serege megakasztja a perzsa inváziót thermopülai szorosánál, így hŐsi HELYTÁLLÁSUK IDŐT ÉS esélyt ad megmenteni Hellas-t (sALAMIS, PLATAIA).
késŐBB a Halhatatlanok c. film is nagyjából ezt a szinapszist és ezt a látványvilágot próbálta átmásolni. (Ironikus címválasztás, hisz az ottani "halhatatlanok" isten létükre kevésbé voltak komolyan vehetŐek, mint itt az elit perzsa hadosztály) de szemben az immortals-szal, itt a virtuális túlzások segítik a történet mesélését, így nem tudom öncélúnak nevezni. Hatásvadásznak igen, de NEM ÖNCÉLÚNAK.

A 300 elsŐ számú védjegye a képregényhez hasonló kinézetE. LEHETETLENSÉG megkerülni ezt annaK, aki ír RÓLA, ÉPP EZÉRT NEM TARTOM VALÓSZÍNŰNEK, HOGY ÚJAT TUDNÉK MONDANI A LÁTVÁNYVILÁGÁRÓL. NÉHÁNY JELLEMZŐJE:

• UGYEBÁR CÉLTUDATOSAN túlozzÁK EL/HANGSÚLYOZZA KI az emberek fizikai tulajdonságait.
• tele van fantasztikus, eszményi vagy épp torzszülött lényekkel, mitologizálva alakjukat:
• Hsajársá (Görögösítve: "Xerxes") perzsa király szó szerinti nagysága, illetve Ephialtes púpos, gnómszerÚ testalkata, ami miatt nem lehet hoplita.
• erŐsen színezett képsorok, melyek szándékoltan a görög freskókra asszociálnak.
• a földrajzi helyeket egészében CGI-grafika által alkották meg.
• egy felvétel se eredeti helyszínen készült, minden jelenetet zöld vagy kék háttér elŐtt vettek fel.
• (a jelenetek 90%-át kék háttér elŐtt kellett fölvenni, ÁLLÍTÓLAG a spártai vörös köpenyeK miatt.) 
• lassított és gyorsított jelenetek bŐven találhatóak, nemcsak csatajelenetekben, ÉS EZ 1-2 HELYEN BIZONY INKÁBB FÁRASZTÓ, MINTSEM ADRENALINSZÍTÓ HATÁST ÉR EL.
• akárcsak a Rettenthetetlennél, itt Sincs hiány vérbŐl és csonkításból.

A 300-AT GYAKORTA BÍRÁLTÁK, HOGY ANNYI FIGYELMET ÁLDOZTAK A KÉPREGÉNYHŰ KÜLSŐ MEGTEREMTÉSÉRE, AMITŐL A TÖRTÉNET mellékes tucattermék LETT. AZT ELISMEREM, HOGY AZ ALAP-FELÁLLÁS EGYSZERŰ, ÉS AZ ESEMÉNYEK MENETÉT KÖNNYŰ KITALÁLNI. QUENTIN TARANTINO KILL BILL-JÉT ÉN IS AZÉRT ÍTÉLEM EL, MERT TÚL SOK VALÓTLANSÁGOT FOGOTT AZ "EGYÉNI STÍLUSÁRA": A LÁTVÁNYJEGYEK HALMAZA ALATT CSAK ÜRÜGYKÉNT VOLT JELEN EGY ELCSÉPELT SZTORIRONCS, BANÁLISAN SÍKELMÉJŰ MŰKARAKTEREKKEL.

ITT VISZONT NEM IGAZ, HOGY A TÖRTÉNET CSAK GYENGÉN MEGÍRT BIZSU LENNE, AHOGY AZ EFFEKTEK SE CSAK A STÍLUS OKÁN "BURJÁNZANAK". VALÓDI FESZÜLTSÉG-FOKOZÓESZKÖZÖK, MÉG HA NEM IS MINDIG VÁLNAK BE ERRE A CÉLRA. A KETTŐ EGYMÁST ERŐSÍTI; NEKEM LEGALÁBBIS SEGÍTETTEK, HOGY EGY ELEVE ÉRDEKFESZÍTŐ TÖRTÉNELMI FEJEZET BESZIPPANTSON A SAJÁT VILÁGÁBA, ANÉLKÜL, HOGY FULLASZTÓVÁ VÁLNA A SOK VIRTUÁLIS TRÜKK.
ELNÉZÉST, HA TÚLZOTTAN BELELOVALLOM ITT MAGAM A BIZONYGATÁSBA, CSAK ODA AKARTAM KILYUKADNI, HOGY NEM CSUPASZON A "BEJÖVŐS STÍLUSA" MIATT SRÓFOLOM FÖL A FILM ÉRTÉKÉT.

 AZ ELLENZŐK ÁLTALÁBAN AZZAL ÉRVELNEK, HOGY TÚL SOK AZ EFFEKT. GYAKORI A SZCÉNÁK TÚLNYÚJTÁSA, FŐLEG A CSATÁK, CSATÁKRA KÉSZÜLÉS ÉS A SPÁRTAI TANÁCSBAN ZAJLÓ VITA LEONIDAS FELESÉGÉVEL, GORGÓVAL.

• Na jó, ELŐSZÖR is: SNYDERÉK NEM VONNAK IDŐT EL FONTOSABB RÉSZEKTŐL. A FILM ELEVE TÖBBRŐL SZÓL, MINT A FORRÁSANYAG, AHOL NEM IS LÉTEZETT POLITIKAI MELLÉKSZÁL.
• AZ A SZÁL SZERVES RÉSZE A SZTORINAK, HISZ AZ ÖSSZHELLÉN ERŐSÍTÉS MEGKÜLDÉSE A TÉT. nem éreztem gyengének, ellenben TETSZETT A VÉGKIFEJLETE: egy otthoni áruló, Theron Gorgótól testi EGYÜTTLéTET zsarol ki, és mikor van bŐr a képén házasságtöréssel várdolni a város tanácsa elŐtt, a nŐ helyben leszúrja, szétszakítva perzsa arannyal teli erszényét. MÁS FILMBEN ALIGHANEM ZOKON VENNÉM, HOGY EGY CSELEKMÉNY SZÁL ILYEN BAGATELL MEGOLDÁST KAP. ITT MEGLEPŐEN SZÓRAKOZTATÓNAK TALÁLTAM.

• A CSATÁK, ILLETVE A felsorakozások SZERINTEM EGYSZERRE KELLŐEN KREATÍVak ÉS DINAMIKUSak, HOGY NE UNJUK ŐKET. A HOPLITA HADVISELÉS PEDIG NAGYJÁBÓL MEG IS FELEL ANNAK, AHOGY 2 ÉS FÉL ÉVEZREDE KINÉZETT.
• A TÖRTÉNELMI HŰSÉGET FIRTATNI PEDIG EGYÉNI IGÉNY KÉRDÉSE: A film saját történetverzióját NEM AKADÁLYOZZA, és nem érzem égbekiáltóan messzinek a valós múlttól.
• A 300 NEM PRÓBÁL A HELYSZÍNEK GYAKORI VÁLTOGATÁSÁVAL FESZÜLTSÉGET GENERÁLNI. AZ A SPÁRTAIAK EGYRE ROMLÓ HELYZETE ÉS ÁDÁZ MENTALITÁSA RÉVÉN MÁR ADOTT. a MICHAEL BAY-FÉLE tRANSFORMERS-EK PÉLDÁUL KI SE LÁTSZANAK A LAZA ÉS kapkodó akcióból, MÉGIS MONOTON ÉS igenis FESZÜLTSÉGSZEGÉNY MUNKÁK.

A SPÁRTAI LÉT, ÉLETFORMA ÉS GONDOLKODÁS VÉGIG A KÖZÉPPONTBAN VAn. A spártai katonaállam az emberi élhetŐség határáig vitte a készenlét fogalmát. csak így lehet ugyanis alávetett népcsoportokat (helóták) szilárdan uralni.

a spártai férfiideál ELÉRÉSI ÚTVONALA:

• születésekor megölik a nem tökéletesnek látszó babáKAt,
• 7 évesen defamilizálják,
• képezik, edZik, lopásra kényszerítik,
• hogy aztán Ők maguk is büntessék meg némán tŰrendŐ ostorozással,
• tinédzserként 1 szál lándzsával a vadon küldik, teremtsen ételt, vizet, szállást, ruhát a természetben.
• a harcban elesni áhított halál, amennyiben méltó ellenséges hadat találnak hozzá, aki ellen üzdhetnek. e szempontból - mint ezt Ők is szóvá teszik - vonzó lehetŐség a masírozó perzsa embertenger.

SynderNEK gyorsan sikerül felvázolni az adott korszellemet, az emberi énképet (a gyerekkor 5 percet kap). spárta szigorú  szociális rendjét a célszerŰség diktálja, aminek azonban a hazaszeretet is részét képezte. Leonidas és a vele egyidŐsek különbséget tudtak tenni  helytállás és halálmámor, bátorság és vakmerŐség fogalmai között. a híres felirat sem beszél dicsŐségrŐL, vagy új kor hajnaláról: "Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza." 
CSAK A TISZTÁZÁS vÉGETT: AZ ÓGÖRÖGÖK hellas EGÉSZÉT tekintették hazájuknak, NEM AZ EGYÉBKÉNT ÖNÁLLÓAN KAPACITÁLÓ VÁROSÁLLAMOT, AHOL ÉLTEK.

LehengerlŐnek találtam Gerard Butlert Leonidasként, nem annyira bonyolult személyisége, mint a karizmája miatt. egyszerre férj, apa, harcos, vezér és a hagyományok tisztelŐje, mégha azok csak akadályozzák is a honvédelmet (pl. ephorok). nem sok kifejezŐeszközt enged meg a karakter: vezérsége és a ráfordított mŰsoridŐ révén emelkedik ki a többiek közül.

mégis tetszik, hogy akiNEK A LEGJOBBAK KÖZT IS ELSŐNEK KELL LENNI, az szellemesen IS KI TUDJA fejezNi magÁT. pl. a seregét hagyományszegve indítja útnak, mondván, hogy "sétálni mennek". mikor Daxos árkádiai harcosait mesterségükről kérdezi, sajátjai ugyanazon kérdésre csatakiáltással felelnek. "Látod öreg barátom? Több katonát hoztam, mint te." Ez jó szövegírás. Valahogy ez a movie elérte, hogy együtt nevessek olyan harcosokkal, akik egész létezését kompletten körbeburkolja a halál.

A szövegfüzetek lényegretörŐek, és a sin cityhez hasonlóan itt is többször elŐfordulnak mondatismétlések, amikor a tartalmuk beteljesedik. Annak ellenére, hogy konkrét párbeszédeket és narrátorszövegeket vett át MillertŐl ("Akkor majd árnyékban harcolunk", "A perzsa birodalom ezer népével söpör el benneteket!", etc.), A rendezŐ el tudta kerülni, hogy  életszerŰtlennek tŰnjenek a szóváltásoK KÖZTÜK, MÉGHA KÖZEL ANNYIT ORDÍTANAK, MINT BESZÉLNEK, ÉS TÖBBNYIRE AZÉRT ELÉG MEREV SZÓBELI KIFEJEZÉSEKET HASZNÁLNAK ("ŐRÜLTSÉG? EZ ITT SPÁRTA!").

ÉRDEKESSÉGKÉNT MÉG MEGEMLÍTENÉM, HOGY A SPÁRTAI KATONÁK FIZIKUMA NEM  CGI-ADALÉK: AZ ŐKET JÁTSZÓ SZÍNÉSZEKNEK MÁSFÉL HÓNAPOS, INTENZÍV TRÉNING UTáN SIKERÜLT A SZEREPÜKHÖZ KELLŐEN MEGIZMOSODNIUK.

A 300. TÖRTÉNETE NEM AMBÍCIÓZUS VAGY CSAVAROS, FŐHŐSEINEK PEDIG VALAHOL HATÁRT SZAB A TÉNY, HOGY SPÁRTA SZÜLÖTTEI. VISZONT SZILÁRD ÉS JÓL KÖVETHETŐ TÖRTÉNETTEL BÍR, ÉS EMELLÉ JÖN PLUSSZBA A PANORÁMA. ÖRÜLÖK, HOGY ELKÉSZÜLT.
FRANK MILLER, AKIT TÖBBNYIRE NAGYON NEHÉZ MEGGYŐZNI MŰVEI MEGFILMESÍTÉSÉRŐL, MAGA IS RÉSZTVETT A PROJEKT-BEN, TANÁCSADÓKÉNT ÉS MINT ügyVEZETŐ PRODUCER. Ő ÉS ZACH SNYDER DIREKTOR EGY RENDKÍVÜL HATÁSOS PRODUKCIÓT EMELTEK A THERMOPÜLAI-I VÉRTANÚKNAK, ÉRZELGŐSSÉG ÉS BUGYUTA TOLDALÉKRÉSZEK NÉLKÜL.