2012. július 25., szerda

Tank Lány

"Ó, szegény kis maradék, majd találunk neki valami jó helyet."

(A kicsi kocsi kalandjai)







A                           Egyik                        Ezek      
"Tank                     törekvése                 mind                   
Girl"                       szerint                       egyszeri,             
egy                         tabutémákat             tisztán                
szokatlan                feszegetett,               a                        
stílusú,                    kortárs                     szórakoztatásra   
vad,                        hírességek               hajtó,                
bizarr                      nimbuszát               összefüggésekben 
képregényfolyam    parodizálta,             szegény
neve,                      illetve                       történetek
mely                       a                             voltak,
1988.                     képregényműfaj       főleg
óta                         bevett                      ezért
toborozza               sztorimotívumait,      kedvelték
olvasóit.                 kliséit.                      világszerte.
  



Noha soha nem akadt ténylegesen a kezem ügyébe Tank Lány-képregény, értem, hogy - legalábbis kezdetben - főleg a brit aktuálpolitika és szubkultúra ihlethette. Több energiát azért nem fordítok a forrásanyag részletezésére, mert úgy érzem: a moziváltozat alkotói sem fordítottak energiát a movie-ra. Dacára a 25 millió dolláros büdzsének, a '95-ös Tank Lány inkább néz ki amatőr TV-filmnek, ami pofátlanul saját forrásanyagának ismeretén és népszerűségén mankóskodik.

A film megreked a képregények külső jegyeinek utánzásában:
  • sivatagos táj,
  • vad figurák,
  • inkoherens jelenet-összefűzések,
  • lerobbant, videójáték-szerű épületek és "kütyük".

A posztapokaliptikus-jövőkép elgondolása ugyan eleve klisé, de nagyobb baj, hogy a film nem űz gúnyt belőle, nem próbál a humorra ráérezni, ahogy egy igazi paródiától elvárnánk. Ehelyett maga is ezt használja ürügynek az igénytelen rendezés indoklására, nem beszélve a teljesen komolytalan hozzáállásról dialógusok, jellemrajz és forgatókönyv, illetve a látványtervezés terén.

Nemcsak nem gondolja tovább a filmek a képregény cyberpunk jövőképét. Számtalan jelenetnél magát a képregény lapjait vágják hozzá a kész alkotásba! Miért? És ezt nem tudom stilisztikai megoldásnak betudni, mert a képregényes rész többször is olyat mutat, amit az élőszereplős rész nem, pl. a fő rosszfiú, Kesslee bázisát kívülről, vagy az "Ez én vagyok, eszméletlenül"-kiírás.
Vannak még mozgó rajzfilmes részletek, amiknek közük is alig van a film cselekményéhez. Ez az egyik leghitványabb hangulatkeltő ügyeskedés, mert azt mutatja: saját készítői nem bíznak a filmjükben. Mintha elfogyott volna a pénz, a filmszalag vagy mindkettő, ezért a lyukakat rajzolt részletekkel vállalták betömködni. Világos, hogy ez óriási baklövés volt a részükről.




Már a kezdőnarráció is taszított: a főhősnő idegesítő hangon elhadarja, hogy egy "bazinagy" meteor csapódott a földbe, az emberiség kihalófélben, 11 nem esett eső. Ez így hülyeség, így szó szerint. Az egész Tank-Lány-univerzum egyik fő alapvetése, és ennyivel összecsapják. El lehet ezt mesélni lazáskodva, de az ötlettel magával nem csinál semmit, egyszerűen ott van, és ezért mindent el kellene hinnünk, amit az emberek tesznek és mondanak a "víztelenség" kapcsán.
Azonnal tucatnyi kérdés tolult bennem, amikre sose kapunk választ. Hányan élnek ma a Földön? Mit tettek, hogy kivédjék az apokalipszist? Hányan, hogyan és milyen csoportokban kutatják a vizet? Vannak kolóniák? És lakóiknak miként osztják el a vizet? Képregényben ezekkel a kérdésekkel nem muszáj foglalkozni, de a mozivásznon már igenis igény van rá, mert egy egész fantáziavilágot próbálna a film létrehozni. A humor gyakorlatilag egyáltalán nem működik, a viccek vagy laposak, vagy egyenesen visszatetszőek.





Maga a Tank Lány, Rebecca a film talán egyetlen értékelhető élet-megnyilvánulása a szememben. Öntörvényű, cserfes, impulzív és csúcsra járatott "kemény csaj", tehát a cselekménynek bőven akad lehetősége izgalmas helyzetekbe sodorni. Feketén árul és keres vizet, amiért végül a Víz és Hatalom nevű vállalat letartóztatja. Szökésekor összejön egy félszeg mérnöklánnyal "Jet lánnyal", plusz egy mutáns bandával, akik szintén a főgonosszal, Kesslee-vel hadakoznak.

Kesslee-ről annyit: Malcom McDowell jobbat érdemel az olyan szerepektől, mint ez, vagy Soren a Star Trek - Nemzedékekből. Minden, amit mond vagy tesz, eltúlzott: legemlékezetesebb az első jelente, ahol egy kapitánya bebukja egyik parancsát: összetör mindent, ami a teremben üvegből van, kényszeríti emberét, hogy szilánkokon lépkedjen, és úgy öli meg, hogy belenyom egy gépet, ami kiszívja a teste vízkészletét. Nem hiszem, hogy sok embere hűséges maradna hozzá, ha ennyire idegbeteg módon irányítja a vállalatot.
És hogy a vége felé - egy szükségesnek mondott műtét után - miként lehet immár holografikus feje, azt ne tőlem kérdezze az olvasó. Ötletem sincs, hogy hihették ezt jópofának vagy kreatívnak.



Nem mondom, hogy Lori Patty Tank Lány szerepében kedvelhető - vagy akár józan eszű - karaktert játszana, de tényleg beleadja azt az energiát, hogy elhiggyük: ő a címszereplő. Valóban a vagány nemtörődöm csajszi a cselekmény tengelye, mégha szurkolni nem is igen tudunk neki.
Mondom ezt azért, mert idiotisztikus malőrök tömkelegét engedi meg magának végig a cselekményben: ahogy több ízben hagyja magát elfogatni, egy kislány barátja mentésekor az majdnem megfullad, mert Rebecca túl elfoglalt, hogy saját magát méltassa. Ami magánakció pedig sikerül neki, az nem igazán hihető:
  • flörtölve vágja ki magát egy katona puskája elől, 
  • megjátszott leszbikus csókkal menti meg "Jet lányt" egy másik katona közelségétől, 
  • éneklésre kényszerít egy dámát, percekig dalolnak, majd a kislányt megint elhurcolják onnét. Bravó!




Mi a Pokolért volt szükség arra, hogy musical-betéteket rakjanak ebbe a filmbe?!
Amellett, hogy semmi szerepük, és húzzák az időt, rettentően idegesítőek: Rebecca nemcsak egy madamot, de az egész bordélyt dalra fakasztja, majd később a mutáns banda táncolása a búvóhelyükön.
A bandáról egyébként kiderül, hogy kengurugénekkel kezelt szuperkatonák. Ez önmagában még akár humoros is lehetett volna, de a küllemüktől a szervezettségükig semminek nincs értelme vagy vonzereje. És már elnézést, hogy közönségesen írok, de a produkció egyik legaljább pillanata a bandafőnök szaxofonszáma volt. Őt Ice-T alakítja, nyilván az ő szerződtetése miatt kellett 1-2 zenés jelenet.

Nyilvánvaló, hogy Tank és Jet Lány csak a létszámuk miatt szövetkezik a kengurukkal, minthogy mind meglehetősen bugyuták. Rebecca szerintem egyedül is nyugodtan nekivághatott volna tankján a végső rohamnak, és ugyanaz lett volna az eredmény: egy megfogni képtelen, körkörös fogócska Rebecca és Kesslee között. Akciójelenetnek nevezni is hazugság, ahogy Tank Girl jópofaságát bizonygatva a tankján húst süt, vagy épp úgy csinál, mint szörfözne. Ez nem érdekessé teszi, csak szánalmassá.





Álszent húzásnak tartom Rachel Talalay rendezőnőtől, hogy szexuális viccekkel tömi az alkotást, míg magát az aktust prűd módon kiszitálja belőle. Tank Girl szexuálisan is túlfűtött karakter, és ezt lezbikus csókja, vagy hogy kényszerít egy férfit meztelenre vetkőzni, inkább vérszegényen sejteti, mint példázza. Igen, Hölgyeim és Uraim: eljutottunk oda, hogy már a szex hiánya is a történet hitelét kezdi ki.
A kivágott képanyagban szerepelt egy rövid ágyjelenet Tank Lány és Booga karaktere között, de - nyilván a korhatár-besorolás miatt - a filmet utolsó szóba jöhető erősségétől is megfosztotta.




Aki trash-moziként vagy művészien destruktív munkaként gondol a Tank Lányra, annál talán több babért arat le ez a kis vacak, mint amennyit érdemel. Pofás vígjáték helyett kaptam egy másfél órányi nonszensz agytemetőt, ami mintha még élvezné is, ha eláshatja magát a nézőnél. Utóélete ugyanerről árulkodik: Talalay soha többé nem rendezett block-buster-t, Hewlett pedig - és ezt nem én fogalmazom így először - "élete legmegalázóbb kudarcaként" emlékezett vissza a filmre. A legszomorúbb, hogy bár óriásit bukott a mozikasszáknál, a képregény iránti keresletnek újabb lökést adott.


2 megjegyzés:

Slater4 írta...

A néha ott lévő idézeteid a filmeknél tök jók szoktak lenni....
Amúgy a filmkritikusok hogyan értékelték ezt a filmet?
Meg az is érdekes kérdés lehet, hogy mennyi volt a bevétele vajon enn a múnek.
Ez a kérdésem nem a fimlhez kapcspolódik:NEm elmeznéd ki a 2010-es "Under the Red Hood" féle Batman animációs fimet?
Igaz, ez a DC képregény-világába ztartozó mű, de úgy hallottam, a rajzfilmsorozatok gárdája készítette.

Angelus írta...

Terveztem volna, de az a baj, hogy régen láttam angol nyelven, és arra se emlékszem már nagyon. A Red Hood szerintem a legjobb animációs Batman-film a Mask ofthe Phantasm után. Joker rajzolási stílusa pedig érdekes módon a Killing Joke-ra emlékeztetett.


A Tank Lány bevétele úgy tudom, 5 millió volt, hatványa a büdzséjének. De hogy egyhuzamba nézni micsoda egy élmény volt, az... hát letaglózó volt! Szinte semmi agymunka nem kell egy filmet ilyen Power-Rangers-szintűre elkészíteni.