Lopott idő

Kedvenc mozialkotásaimnak majdnem a fele a tudományos fantasztikum kategóriájába esnek. Egy igényesen megálmodott, kidolgozott és érzelmesen megelevenített sci-fi többet ér számomra akármilyen robbangatós akciófilmnél. Szemben a fantasy-műfajjal, úgy ragadja magával az ember fantáziáját, hogy nem próbálja tagadni vagy elfelejteni a valóságot, hanem szembenéz annak korlátaival, és innovatívan törekszik kiterjeszteni azokat. Lehetőleg újabbféle gondolati és érzelmi lehetőségek spektrumát kibontakoztatva. (A Star Wars-t például minden fantasy-vonása mellett is elsősorban sci-fi-eposznak tekintem.)

Egyes sci-fi-ötletek azonban annyira igyekeznek újat mutatni, hogy az alapvető logika is kibicsaklik bennük. Ez a helyzet sajnos a Lopott idővel is. Ez egy szélsőséges utópia-thriller, amely a szabályozható életkor mint olyan árnyoldalait próbálja ábrázolni. Ebben a világban az életidő a pénzként használt csereeszköz, sőt tápanyag! Betölthető, átadható, és pontosan 25 éves kor fölött nélküle meghalsz. 1 pillanat alatt.
A társadalomkép a lehető legegyszerűbb: léteznek gettón kívüli újgazdagok, akik századokra elég életkor-vagyont keresnek meg. Míg a szegények gettókban robotolnak 1 napi életidőért. És mint kiderül, mind gyakrabban emelkednek az élettartamban kért árak minden árucikkért, ahogy az adók is.

Két típusát figyeltem meg az olyan antiutópiáknak, ahol az emberek nem számítanak többnek holmi egységeknél:

1. ha egy felsőbbrendű hatalom az emberek elméjét és személyiségét teljesen uniformizálja, (pl. a Mátrix, vagy a Dark City);
2. vagy ha csak a technika előretörése miatt torz normák és társadalomszemlélet válik elfogadottá, ahol a büntetést szükségtelenül hipermodern eszközökkel mérik ki a rendszer megsértőire (pl. A pusztító, vagy a Knight Rider 2000).

Rosszat sejtettem már akkor, mikor leszűrtem az alapkoncepciót. A Lopott időben elvileg a gazdaság, a törvény, a jog, minden arra épül, hogy a bioidő funkciójában étel és pénz egyszerre. De mialatt magát az ötletet ígéretesnek találom, a movie az égvilágon semmit nem kezd vele. Egy értelmetlen gabalyodássá áll össze, ami szembeszökően utánozza a James Bond-filmeket.
Egész cselekménye összefoglalható annyival: a gettó egyik civile, Will Salas kap több mint 100 évnyi életidőt egy Hamilton nevű öngyilkos-jelölttől, megszökik a gettóból, de ez irritálja az ottani rendészeket. Egy Sylvia nevű dögös hölggyel végigkínlódja a várost, ki hol szív le mikor mennyi életidőt kitől kinek szánva, míg a végén a rendszer összeomlásáról tudósítanak a híradóban.

Megcélzott kategóriája dacára sima C-akciófilm a Lopott idő, és nem valódi sci-fi. Témája rengeteg ötlet csíráját hordozza, amit bele lehetett volna szőni a cselekménybe. Nem próbálja végigvizsgálni azokat az ötleteket, egyszerűen elfantáziál rajta, milyen menő lenne, ha létezne expanzív fiatalság. Egy olyan emberfajta, aki nem öregszik, nem kell szorosan megtervezze minden percét, csak nyugisan unatkozhat bele a nagyvilágba.

Vagyis kábé ugyanazt a vágyképzetet eteti be az igénytelenebb nézőknek, mint a Twilight- vagy a Highlander-franchise-ok. Á, minek agyalni annyit ezen, hisz tök állat az örök fiatalság! Nem kell annyi "szabály-megkötés" meg "következmény", azok folyton csak piszkálják az ember orrát, nem? HÁT NEM! Akkor nem, ha nekünk XX. századi nézőknek külön pénzt kellene ráfordítanunk erre mozikban, illetve megvásárolván DVD-n vagy Blu-ray-en!

Tekintve, hogy mennyire megfojtja a személyiségrajzokat a nonszensz forgatókönyv, inkább magát a jövőbeli világ struktúráját venném górcső alá. Néhány dolgot sorolnék csak fel, ami tátongó hasadékot képez a fő koncepcióban, és ami miatt üressé és érdektelenné válik, hogy mikor mi történik a világgal és lakóival.

1. keresztkérdés: Hogy jött létre ez a rendszer, illetve hogy tették globálisan általánossá?


Nagylelkűen elhallgatják az írók, hogy mi miatt volt szükség egy ilyen drasztikus rendszerváltásra. Mindössze néhány hangsúlytalan, filozófikusnak szánt megjegyzés a halhatatlanságról ural az evidens okra: a túlnépesedés. És bár tény, hogy ezzel hatékonyan csökkenthető a globális népesség, nem veszem be, hogy fennakadás nélkül tudták ezt bevezetni a Föld összes létező országában. Egy ilyen tervezet nemzetközi kiépítése legalább világégést okozna a globalizált pénzgazdaságban. Vagy a Star Trek-hez hasonlóan itt is egy 3. világháború zajlott le, és azután jöhetett létre az életidő-gazdaság?

2. keresztkérdés: Hús-vér szöveten hogy létezhet másodpercenként módosuló írás?


Magából a filmből nem derül ki, hogy miféle biomechanikai bélyeg vagy implantátum akar lenni a jelzés, amin az emberek épp hátralevő élettartama leolvasható. Digitális óraként jelzi a számok változását másodpercről, másodpercre. Maga a gondolat, hogy már csecsemőkorban a részünkké teszik, még hátborzongató is lehetne. Az időjelzés kiviláglása a bőrön át valahogy akkor se látszódik természetesnek, túl nyilvánvalóan effekt. És semmi magyarázat arra sem, hogy a kijelző-szerkezet esetleg eltávolítható-e - függetlenül attól, hogy törvényen belül vagy kívül. Mi van akkor, ha egy ember nem is tudom, normálisan megöregszik, és nincs ráutalva a törvény betartására?

3. keresztkérdés: Hogy nem emlékszik senki a pénzre, mint olyanra, sem (szemmel láthatóan) a világtörténelemre, amiben évezredekig használták?


Ebben a jövőbeli világban minden lakos úgy tesz, mintha időtlen idők óta nem létezne pénz, mintha a feledés homályába merült volna őskövületként. Emiatt sem tudom komolyan venni ezt a világrendet. A Star Trek-univerzumban sem adtak részletes magyarázatot arra, hogy pénz nélkül, a "tisztán egyéni igények szerinti" gazdaságmodellnek pontosan mi a mechanikája. Hogy biztosítja a megélhetést, a komfortot. De ott ez annyiban hihető volt, hogy léteztek háttérismeretek a XXI., XXII., sőt a XXIII. század eseményeiről. Mégcsak nem is egyidőben találták ki a különböző írók ezeket az adatokat, de a folyamat maga érthető volt: a 3. világháborúba lépőkből űrfelfedezők, majd egy nagyobb, bolygóközi államalakulat tagjai lettünk. A Lopott időben a pénz és objektális vagyon fogalma is ismeretlennek tűnik... mi történt a mi korunk több trilliárd dollárnyi pénzmennyiségével?

4. keresztkérdés: Miért nem tudjuk meg soha, milyen technológia képes friss életidőt generálni az embereknek, és az a technológia milyen hatalom ellenőrzése alatt áll?

Úgy képzelik el a készítők, hogy elég behelyettesíteni a mi papírpénzünk helyett az életidő-t, és kész az utópisztikus jövő. A többi másság csak 1-2 látványkellék, mint a zöld időjelzés is. Csupán annyit tudunk meg az életidő anyagi természetéről és tárolásáról, hogy ugyanúgy banképületekben tartják a tárolóit, mint a készpénzt. És hogy nincs személyi adatokhoz vagy biztonsági kódhoz kötve a tárolók használata. Így persze fennakadás nélkül akárki és akárhányan hozzájuthatnak az életidőhöz, feltéve, hogy valaki elrabolja a készleteket, és szétosztogatja. Mint ahogy - a kellő tudás birtokában - elvileg akárki időutazhatna a Star Trek - Hazatérésben. (Nem direkt hozom föl folyton a Star Trek-et ebben a review-ban.)

5. keresztkérdés: Hogy lehet az, hogy csak 1 szál ember szánja el magát egy ilyen irreális rendszer megingatására?

Egy ennyire létidegen, szociálisan intoleráns és abszolutista államrend mindig feszítőerőket hív életre a társadalom rétegeiben. És nem lehet pusztán arra fogni a fennmaradását, hogy: bocsi, most épp nem a népnél a hatalom. Alaphangon életszerűtlen az, amiként az emberek agymosott birkaként mindent eltűrnek, és még ha valami kedvező dolog történik is, azt képtelenek súlya szerint kezelni. Ugyanúgy állandó és közvetlen életveszélyben élnek, mint a náci és kommunista terror idején. Egyedül az természetes, ahogy az osztogatott életidő-ért elkezdenek tolongani az utcán.  

3 személyre szabott példa is található rá, mennyire nem konzekvensek a XXII. századi utódaink:

1. Miután Hamilton karaktere öngyilkos lett, Will újonnan felfedezett ajándékából ad egy ismerősének 10 évet. Később az ürge felesége tudatja Will-lel, hogy a 10-ből több mint 9 évnyit elivott egy kocsmában. Félelmetes idiotizmus.
2. Leon karaktere, akit Cillian Murphy játszik. Az ír színész szerintem csak azért szerepel itt, mert 1. hangzásra még tetszett neki az elgondolás. Leon a létező legsztereotipebb fogdmeg, egy tökéletesen igénytelen, szolgai és fantáziátlan végrehajtó a rendszerben. Mindenáron Hamilton gyilkosának akarja látni az ártatlan Willt, mondván: "Rossz kezekbe került az idő." És a végén úgy hal meg, hogy nem figyelt oda az életidő-mennyiségére. Will anyjától még talán elnézem, hogy erre nem számít (egy be nem jelentett áremelés indokán), de egy profi rendfenntartótól? Aki elmondása szerint már 50 éve van a szakmában?
3. És miután több lopáson túl vannak, Will és Sylvia szembesülnek vele, hogy a gazdagok gond nélkül megdrágíthatják az árucikkeket és adózást a gettókban. Vagyis visszakompenzálják a népnek adott ajándékukat. Hogy lehet az, hogy ez az eshetőség váratlanul éri őket? A movie elején magát Will is rávezették - Hamilton -, hogy szerinte miért egyszerre változnak az árak és az adók. Mert a jelenlegi helyzet biztosítja nekik, hogy több életidő jusson nekik.  

A karakterekről röviden annyit, hogy az Equillibriumban életszerűbbek, mint ebben a movie-ban. Justin Timberlake Willje annyira semmilyen főszereplő, hogy másik, nem éppen kaméleon színészt kell odaképzelnem a helyére (Mondjuk Tom Cruise-t, vagy Jason Statham-ot).

Az akciómontázsok közül egy emlékezetes szcénát sem tudnék kiragadni. A hirtelen összerogyó emberek látványa sem sokkolónak hat, hanem megjátszottnak - bármennyire tudom, mi lenne elméletileg az oka. A Death Note-ban legalább küszködtek 1-2 másodpercet azok a szerencsétlenek, akiket utolért a végzetük.

Az akkori év sereghajtói közé sorolom ezt a produkciót, a Cowboyok és Űrlények szomszédságában. Címéhez hűen lopott időt jelent a nézőnek: nem érződik halvány elhivatottság sem azon, amiként alkotói megálmodták az élettel tárgyi eszközként fizető állam futurisztikus képét. Sablon sablont követ, de a feszültség és a humánum teljesen hiányzik. Ez nem alternatív jövőkép, hanem a Sliders egyik részének párhuzamos világegyeteme.

Rongyos 1 pontot adok rá. Hogy ez életidőben mennyit jelentene ez a stábnak, azt döntsék el ők.