Kitörés (Vírus)

A 1995-ös Vírus talán a legismertebb alkotás a kórházi, tömegbetegségekről szóló katasztrófafilmek szubzsánerében. Ismérve, hogy külön hatásfokozó eszközök (sötétített képek, hangulatfestő zenetéma, flashback-ek, etc.) nélkül, tisztán az jól megírt forgatókönyve és A-listás színészei által teremti meg mindazt a feszültséget, amit egy ebola-szerű kórokozó teremthet. És bár - pl. a Fertőzéssel szemben - még túlnyomórészt az Egyesült Államokban gondolkodik a konfliktus színtereként, a világjárvány kitörése végig ott lóg a levegőben. Szó szerint.

Az a különös helyzet állt elő, hogy nem nagyon találok pro és kontra érveket az Outbreak kapcsán. Amikor néhány évente megtekintem a televízióban, időről időre ugyanazt a benyomást kelti: tempós, üresjárat-mentes. Annyira folyamatosan áramlik az egész cselekmény lefutását 2 óra alatt, mint kevés mozidarab esetében, fennakadások nélkül. Tudom, hogy nem a legnagyobb mozivívmányok egyike, kategóriájának viszont egyik legjobban sikerült darabja.

A benne szereplő karakterek hátteréről épp csak annyit tudunk, aminek relevanciája van a mostani eseményekkel:

1. hogy Sam Daniels a hadsereg tiszti orvoskutatója,
2. hogy fő szövetségese az exneje, Robby, aki feledékeny, lézengő alaknak tartja Samet.
3. vagy hogy közvetlen felettese, Billy Ford többé-kevésbé baráti viszonyban áll vele.

Mindenki profin alakít egy megfogható egyéniséget, akik belesimulnak az események sodrásába. Igaz, hogy nem túl mély a személyiségrajzuk, és motivációik egyetlen szemléleti ponttal leírhatóak. Ugyanakkor kritikus pillanatban új arcukat képesek mutatni, és tetteik radikalizálódásával sem válnak ostobává vagy pánikolóvá a döntéseik.

Milicisták kritizálták a movie-t, hogy öncélúan romlottnak mutatja be őket a fő negatív szereplő, McClintock vezérőrnagyon keresztül. McClintok szerintem inkább szélsőséges eset, mintsem burkolt jellemzés a tisztikarról (nem is egyedüli tiszt a főszereplők között). Ő és Ford tudják, hogy a Cedar Creek-ben megjelent kórokozó megegyezik azzal, amelyik 30 éve egy zaire-i falut pusztított ki. Mivel nem Amerikában történt az eset, a hadsereg még úgy gondolkodik, hogy a potenciális biofegyvert látja a Motaba-vírusban, nem az elképzelhető legnagyobb veszélyt.

McClintock tényleg a legrosszabb arcát mutatja a milíciának. Pozicionista, mindent és mindenkit feláldozhatónak tart, és aki ellenszegül neki, azt kemény szankciókkal illeti. Mégse tudom archetípusnak leminősíteni, mert annyira feszültségkeltő az a higgadt, de arrogáns eltökéltség, amivel intézkedik: ahogy Danielst üldözi és üldözteti, miután az orvos a parancsa ellenére keresni kezdi a mindkét vírusfajtát hordozó majmot. 

Ahogy az események kibontakoznak, a feszültség forrása már nemcsak a kór. Az eredeti vírus mutáción esik át, ami levegőben is terjedni tud, és így persze a hadsereg saját, kísérletinek hazudott ellenszéruma nem működik. Tipikus mi-történik-ha-egy-tisztségviselő-kezébe-túl-sok-hatalom-kerül-helyzet: McClintok a város elpusztítására ad parancsot, hogy a járvány ne tudjon továbbterjedni. Négyszeresen is kompromittálja magát:

1. az ottani emberek miatt, akiket "háborús áldozatnak" nevez;
2. fontos bizonyítékok eltüntetése és az elnök félrevezetése;
3. kihasználja a kórokozó miatti rendkívüli állapotot, holott részben ő tehet a létrejöttéről.
4. és hogy a bombázás elrendelésekor már tud a

Forszírozottnak mondható a végén a bombázási parancs megismétlése. Miután Sam utolsó rimánkodásaira a bombát szállító kadétok direkt "mellélőnek", McClintok kapásból új támadást parancsol. Súrolva, de talán még belefér: egy alantas ember ilyetén viselkedése, elnöki felhatalmazást bírva nem szürreális, hanem alaphangon is fenyegető.
Ford képviseli vele szemben a katonai szabályzati szigor igazi arcát. Korábban ő is a szabályzat betartására utasította Danielst, elfogatást rendelt el ellene parancsszegéskor. Inkább kötelező fordulatnak, semmint drámainak éreztem, mikor a végén elrendeli felettese letartóztatását. Ha a főnökünk már éppoly kártékonnyá válik a döntéseiben, mint maga a krízishelyzet, pusztán, hogy a saját sarát takargassa, akkor a kötelességtétel iránya értelemszerűen megfordul. Egy olyan lélektani háromszög jön létre a Daniels-Ford-McClintok hármas között, hatásosan megjelenítve.

Az ellenszérum kinyerési sebessége még az, ami nagyobb kihágásként fölróható a sztoriban. Még egy fiktív kisvárosba  is literszámra kellene az ottaniaknak gyártani a szert, egyetlen kisállat véréből, mindössze néhány óra alatt. Nem tudjuk meg pontosan, hányakat nem sikerült megmenteni a fertőzöttek közül. Csak azt tudjuk biztosra venni, hogy a két főszereplő megúszta.

A legérzelmesebb percek akkor következnek, mikor Robby is infektálódik az albínó-vírussal. Maga a fertőződés pillanata nehezen lenyelhető a számomra: a közös barátjuk rohamot kap, és felszakítja a nő védőruháját. Nem banális kicsit, hogy ez történik? Érdekesebb és korrektebb megoldás lett volna, ha valami miatt terepen vagy valamilyen speicális laboratóriumban kénytelenek felvenni a védőruhát, és úgy rongálódik meg.

Rene Russo és Dustin Hoffman párosa is a "megfelel"-szintig eljut elvált házastársakként. Valójában a legtöbb aspektusa a történetnek ilyen: stabilan jó, bár semmi extra. Miközben Robby elkezdi észlelni magán a tüneteket, Sam fejvesztett sietséggel keresi azt az 1 bizonyos majmot, nyilvános tévéadásba betörve, hogy leírást közöljön a kinézetéről.

A szál működik, csak nem mentes az érzelgősségtől. A beteg nő mellett ülő férfi látványa megindító közjáték. De hogy Sam direkt leveszi a védőöltözetet, hogy bátorítsa ex-nejét, az már túlcsorduló melodráma. Ellenszérum ide vagy oda, legalábbis meggondolatlanság ekkora kockázatot vállalni potyára, pusztán azért, hogy szolidaritást mutassunk. Főleg egy olyan kórnál, ami szó szerint felzabálja a test sejtjeit, majd szerveit.

Tudom, hogy 2011-ben a Fertőzés kapcsán sokan példálóztak pont ezzel az alkotással. Hogy mennyire nem ér ennek a nyomába. Nekem őszintén szólva egálban van a 2 film értéke: másmilyenek, más a hibáik természete. A Vírus egy határozott, régi vágású film, ami elég komolyan veszi magát, hogy sokkolni tudjon. És egészen elképesztő véletlen, hogy egy valódi ebolajárvány tört ki alig pár hónappal a mozipremier után, szintén Zairéban.