Star Trek 10. - Nemezis

A Star Trek: Nemezis meglehetős közmegvetésnek örvend a Star Trek-rajongók körében. A franchise leggyengébb box-office-rátáját teljesítette, ami jól mutatja a közönség reakcióját a movie-ra. Jonathan Frakes, Riker megformálója és 2 film rendezője az akkori rendezőt teszi felelőssé, hogy miért lett a film olyan, amilyen. Stuart Bairdnak nem voltak behatóbb ismeretei a Trek-univerzumról, Frakes viszont - részben a 9. rész gyenge szkriptje miatt - nem volt hajlandó a kamera túloldalán is szerepet vállalni a projekt-ben.

Mint már írtam korábban, igen hullámvölgyes a Trek-mozik minőségi színvonala. Nagy számban vallják a divatos tézist, miszerint a páros sorszámú filmeknél sikerül jól eltalálni az arányokat. Fordulatos és koherens cselekményt írni, erősebbre venni a karakterek motivációit és a személyes drámát, az anekdoták és a provokatív viselkedést pedig szolid mértékűre szorítani. A páratlan számúak hajlamosabbak elkalandozni apróságok, a szereplők és népcsoportok szokásai között, megfeledkezve a szálak az események tartalmi jelentőségéről, sőt gyakran a tempóról is, a nézői figyelmet pedig pusztán látványos effektekkel akarják fenntatani.
A Star Trek V. és IX. eseteiben például még ennyi sem adott.

A Nemezist szerintem sem elit sci-fi-alkotás, de nem nézhetetlen. Tény, hogy nincs annyi kakaó benne, mint az elvárnánk egy várhatóan szériazáró epizódtól. Időnként bizony satnya és erőltetett benyomást kelthet olyan sci-fi-gyémántokhoz képest, mint a Star Trek - Kapcsolatfelvétel, Terminátor 2., vagy A Birodalom visszavág (remélem, nem bánom meg, hogy ezt mondtam mindhármukra).

Szóval az Enterprise megint kénytelen megmenteni a Föderációt a végpusztulástól. (Micsoda újdonság!). A Romulán Birodalom új vezetést kap, miközben egy milicista vezető, Shinzon kapcsolatba lép az odaküldött Enterprise-zal. Shinzonról kiderül, hogy Picard klónja; Datának pedig előkerül sose hallott saját klónja, azaz prototípusa, B-4 azaz "E-lőtt". Shinzon Picardtól akar életmentő DNS-hez jutni, majd a Föderációt egy új pestissel behinteni, ami bármely humanoid szervezetet szerves kősziklává változtat, alig pár szekundum alatt.

A film első fele nyomós ok nélkül vontatott. Az indítójelenet a romulán tanács kipusztításával nagyon jó kezdés. Utána elvileg megengedhető, hogy könnyedebb 1-2 jelenet következzen, ha nem nyúlik túl hosszúra vagy lesz megjátszott. Pontosan ez történik: az eljegyzési ünneplés Riker és Diana között zavaróan jópofázó stílusú. Favicc, ahogy Data énekelni próbál, Worfnak pedig egy szertartás keretében állítólag pucéran kellene szerepelnie, és a kapitány ragaszkodik hozzá.
Worf ebben a filmben nagyon háttérbe van szorítva. Ötletem sincs, miért kellett épp őt a legtöbb szópoén célpontjává tenni. Nem diszkriminatív kicsit, hogy meztelen mutatványra kényszerítenék?

Lapozzunk csak picit: a Kapcsolatfelvételnél egyszer gyávának nevezte, aki inkább a hajót pusztítaná el, hogy mentse az ő életüket. Picard bocsánatot kért tőle, és most újfent kész lenne őt megalázni. És ha a TV-sorozat infóit is belevesszük: Worf öve kifejezetten a becsületét és származását jelképezi, ugyanolyan testrészként hordja, mint tulajdon karjait! Ezek után Worf helyében én inkább vállalnám a hadbíróságot, ha ilyesmit kötelezettségből rám akarnának erőltetni.

Több mindennel nem voltam kibékülve elsőre, mert nem tudtam kontextusban látni őket. Szinte azonnal Előtt-ellenes voltam. Mit keres egy proto-Déta egy romulán-rémán összeesküvésben? Az én tippem: mert a legtöbb Trek-portálon kedvelték a sorozatból Lore-t, Data aljas ikertestvérét. Az elgondolás ott működött, ahogy pl. K.I.T.T.-nek K.A.R.R. a Knight Riderben, vagy Horace Herbie-nek a The Love Bug-remake-ben is. A Picard-Data páros szintén a Kapcsolatfelvételben is működött: szóval most is kapjanak ők döntő figyelmet, ki-ki a saját gonosz másával!

Szerencsére ezt az elsőre fanmágnesnek szánt sztoriszálat szépen integrálták a nagy egészbe. "Előtt" nemcsak egy újabb Lorn:

1. Egyrészt nem kevés köze van a Shinzon-szálhoz. Kiderül, hogy Shinzon arra használja, hogy adatokat szerezzen az Enterprise-ról. És mikor a hajón rájönnek, "Előtt" helyett Data megy föl Shinzonék hajójára, megmenteni a túsz Picard kapitányt.
2. Másodszor: Data android mivolta és háttere "Előtt" esetét taglalva kap felvezetést, tekintve, hogy fontos szerepe lesz majd a katarzisnál. Belemegy, hogy teljes adatállományát letöltsék: erről a néző először azt hiszi, meghülyült a legénység, hogy elővigyázatloanul beviszik Data minden emlékét és adatát a fejébe. De kiderül, hogy ez a csel része.

2 nagy kifogásom lenne "Előtt" kapcsán: hogyan találtak rá hajdan Shinzonék Dr. Sung egyik androidjára?

A másik a Nagy Csel. Először úgy látjuk, a legénység meghülyült, hogy Data összes emlékét és adatát "Előtt" agyába töltik, holott nem tudhatják, nem fejlődik-e majd gonosz egyéniséggé. És mikor Shinzon fölhasználná kémét, kiderül, hogy hamis adatokkal van tele. Ez a történetcsavar kicsit zavaros. Korábban láttak egy ismeretlen funkciójú reteszt "Előtt" feje hátulján. Ekkor kezdtek gyanakodni "Előtt" valódi rendeltetésére? Nem tudom biztosan, az elgondolás maga viszont tetszik.

Shinzon Picard torz tükörképe: Jean-Luc génjéből klónozták sok éve, fiatalabb, mostohább élete volt, és rohamosan romlik a szervezete. Tom Hardynak nem igazán volt mivel dolgoznia itt, ezért megértem azokat, akik legyintettek a szereplésére. Shinzon felettébb ellenszenves karakter, de nem a jó értelemben. Nincs karizmája: a történet szerint halálos beteg, frusztrált és élvezetkereső személy. Picarddal bizalmaskodó hangon beszél, Dianát pedig telepatikus úton terrorizálja.

Értem, hogy kevés az ideje, de a motivációja nem igazán világos. Miért utálták a rémonok jobban őt, mint bárki mást, mikor még csak egyszerű ember-rabszolga volt? Miféle összeesküvés-tervhez kellett épp Jean-Luc Picard DNS-ét fölhasználni sok évvel ezelőtt, talán azelőtt, hogy egyáltalán kapitány lett volna?

Amíg bosszúként értelmeztem a tervét, értelmét sem leltem annak. Inkább arról van szó, hogy bosszúvágyát és kevés idejét használja motivátorként. De még így is valahogy sántít, hogy mit is akar voltaképpen, miért támadná meg a romulánokat és a Föderációt. Meghódítani akarja a két gigaállamot? Vagy csak lerombolni? És miért néz ki a rémusziak öltözéke gyanúsan hasonlónak, mint a borgoké a Star Trek 8.-ból? Csak mert ők a romulánok sötét tükörképei?

A film utolsó harmada az, ami fantasztikusra sikeredett, és ami sokak számára megmentette ezt a filmélményt. Shinzon csúcstechnikai ragadozóhajója (kissé Star Trek 6.-szagú, nem?), a Scimitar igazi ölre menő harcot vív az Enterprise-zal. Ez az első eset, hogy csillaghajó behorpadt híddal is folytatja az aktuális feladatát. És ügyes taktikának tartom, hogy Picard - számolva klónja telepata mivoltával - nekimegy a tányéregységgel a Scimitarnak, felgyűrve azt. Nem tudom biztosan, sérült-e annyira Shinzon hajója, hogy a 2 hajófelület gyűrődése úgy leroncsolja. De ez még hihető.

Amikor korábban meglátogattam egy-két Star Trek-portált, meglepett, milyen sok helyen hasonlítgatják Data és Spock karakterét. Teljesen megértem ezt, nem rovom föl! Mindkettő a tiszta logika szerint gondolkodik, de becsüli tartja az emberi értékeket. És a Nemezis idején Data már első tiszt, mint a 60-as évek sorozatában Spock. 

A dráma egyik tetőpontja, mikor test-test elleni harc alakul ki (Riker majdnem összetöri magát), Data pedig kimenekíti Picardot. Ugye ekkor már mind tudják, hogy Shinzon halálsugár-készüléke a legénységgel ugyanazt művelhetné, mint az első jelenetben a romulán tanáccsal. Data az összes filmváltozat közül itt bizonyít a legtöbbet emberségből azzal, hogy berobbantja a zöld sugarat, Shinzon hajójával és önmagával együtt.

Hagyott némi hiányérzetet, hogy nem látjuk a hivatalos temetést, de értem az okát: az írók nyilván féltek, hogy túl sok rajongó vonna párhuzamot Spock önfeláldozásával a Star Trek 2.-ből. Én nem tartom ezt másolásnak: Data a saját gondolataival, helyzetében és annak szüksége szerint cselekedett. Tényleg megóvta így a legénység tagjait, köztük Jean-Luc-ot.

Az android-karakter kedvelői talán nem voltak kibékülve, mikor utána "Előtt"-öt látták úgy fütyülni próbálni, mint az eljegyzéskor Datát. De - ahogy Geordi mondta - Data csak 1 van. Mégha a tudását és emlékeit Előtt megkapta, nem biztos, hogy ugyanolyan értékei és álmai alakulnak ki. Jean-Luc-ön látszik, hogy mikor Előtt fütyülését nézi, Data mellett Shinzonra is gondol. 

Ezért sem értek egyet azokkal, akik szerint "nincs lezáró-" vagy "búcsújelleg" a filmben. Amikor a legénység Datáról emlékezik, Riker elköszön immár kapitánytársától, közben a renovált Enterprise-t látjuk a dokkban... mindez szerintem már nevezhető "búcsúztató" jellegűnek. Talán nem elég drámai búcsú, de megteszi. És bármennyire nem tetszik az eljegyzési vígasság az elején, újabb világos-sötét ellentétpárba állítható azzal, hogy Riker és Data már nincsenek Picard mellett.

Végül: mint a TV-sorozatok kedvelője kellemes csalódás volt a Star Trek: Voyager kapitánynőjét immár admirálisként látnom, hogy Picarddal beszélget a szituációról a romulánokkal.

A negatív visszhang ellenére személy szerint nem tartom bűnrossznak a 10. részt. Középszerű mű, ami mindent be akart dobni, hangos csattanással befejezni a TNG-filmeket. Az eredmény nagyon felemás lett, és talán én látok többet bele, mint ami valójában ott van.

1. Ha Riker szála (esküvő, előléptetés, tisztbarátok) fontosabb és kevésbé elviccelt lett volna;
2. Ha a film első felét lendületesebbre írták volna meg;
3. ha Shinzon alakja nemcsak aként funkcionált volna, hogy Picard "vadiúj ellenje" a saját torz mása legyen;

akkor ez igenis lehetett volna olyan formátumú hattyúdala a Picard-féle legénységnek, mint amit a 6. chapter-ben Kirkék kaptak. Így, amilyen végül lett, a Star Trek - Nemezisre