Rocky III.

A Rocky-filmekkel kapcsolatban azt vallom, hogy két részes kellett volna legyen. Először is ott volt az első, ami máig az egyik legjobb küzdősportról szóló hollywood-i film. Ha egy másmilyen Rocky 2. készült volna, ami nem az 1. film menetrendjét utánozza, magába foglalja a 2. és 3. rész főbb eseményeit és ötleteit, akkor egyenrangú vagy közel az lehetett volna az első Rocky-mozival. Így viszont többnyire úgy tűnik, mintha filmről filmre ugyanazt látnám: Rocky Balboa, a kis esélyű, de kedvelhető fickó nekidurálja magát, és győz a ringben. Mellette Mickey, Paulie, Adrien, és a közelben még ott van Apollo Creed is.

Nem sokat kozmetikáz a képleten, hogy Rocky a film elején már sikeres sportoló. Bajnoki címét már 10-szer megvédte, gazdag lett, feleséggel, gyerekkel és sógorral. Milyen érdemi kihívással lehetne még szembeállítani?

A Mr. T. átal játszott Langgal. Ő az új és továbbfejlesztett "Rocky", azzal az elszánással, ami Balboát legjobb pillanataiban jellemezte. Nem gazdag, semmi pardon, csak nyers erő. Csak ver és nyer, ver és nyer, harcológépként. A konfliktus egyértelmű kiváltóoka Lang: vereséget mér Rockyra, testileg és lelkileg is, így egyszeriben megint nagy a tét, megint van okunk drukkolni Balboának a felkészülés, majd a végső harc alatt.

Mai napig nehezemre esik rájönni, hogy volt-e bármi jelentősége a cselekményben annak az elnyújtott jótékonysági bunyónak, Terry Hulk Hogan és Sylvester Stallone "Olasz Csődöre" között. Először azt hittem, sejtetni próbálják, hogy Rocky stílusa már kevésbé vad, mint korábban, előre megsúgva a nézőknek, hogy miért is fog alulmaradni Langgal szemben. De sajnos valószínűbb, hogy ezzel is csak Rocky köré akartak több glóriát odatenni.

Hogan és Mr. T. is a Rocky III.-ban kapott először filmszerepet, és itt bizony még a későbbi színészi repertoárjukat is alulmúlják. Mr. T. egy pattogó-hadaró izomagy, Hogan pedig csak önmagát játszotta - amit pedig a meccse alatt viselt, attól üvöltve kacagtam.  

Legnagyobb pozitívuma a filmnek Rocky motivációjának megalapozása a film középső harmadában. Kiderül, hogy edzője szándékosan középvonal-beli ellenfeleket igyekezett az útjába görgetni, mert Apollo ellen túl súlyosan megsérült. Nem bundázott meccsek voltak, csak Mickey nem engedett olyan potenciális gyilkost tanítványa ellen, mint ez a James Lang. Érthető, bár igazságtalan azon kijelentése, hogy "a legrosszabb, ami történhet" egy bokszolóval, ha "civilizálódik": hogy termékeket reklámoz, szobrot állítanak neki, stb.

És tragikus módon a sors épp azzal igazolja Mickey állítását, hogy az idős férfi infarktust kap Rocky és Lang meccse előtt. Rocky, ahogy megjósolta, elveszíti bajnoki címét. Rocky ugyan ezt letagadja előtte az öreg állapota miatt, de valószínű, Mickey tudta utolsó percében, hogy hazudik. 2 menetben Rocky nem nyomhatta le azt a "rombolómasinát".

Megemlítenék itt egy komoly baklövést, amit nem tudok mire vélni: Mickey az első részben 76 évesnek nevezte magát. Rocky azóta megnősült, kisfia született, és már legalább óvodás korúra bizonyosan megnőtt, mre Mickey utolsó órája ütött. Akkor hogy lehet még mindig 76 éves?! Még a sírján is az a dátum van feltüntetve: 1905-1981! Ez azért is szarvas hiba, mert utólag kikezdi a hitelét annak az egyébként drámaira sikerült jelenetnek, mikor Rocky ráeszmél, hogy Mickey az imént távozott el.

Míg a 2. filmben nem éreztem, hogy Rocky szemléletvilága fejlődne, addig itt végre valami eltérő dilemma elé állítják a film írói. Mikor először állt ki egy fekete világbajnokkal, úgy érezte, nem érhet fel hozzá. Most viszont ott a harcitűz, a hév hiánya benne, a lelkifurdalás Mickey halála és saját önhittsége miatt, hogy újabb leszerepléssel megint munka nélkül maradhat, családja pedig szűkölködni fog. A Rocky II.-ben alig volt pénzük. 

És pont "a család", Adrien győzi meg, hogy folytassa. Először ez furcsának tűnt nekem azok után, hogy az első részben milyen félénk, a másodikban pedig mennyire aggódó természetű volt. De másrészről viszonylag érdekes, ahogy Adrien és Mickey álláspontja mintha felcserélődött volna. Korábban Mickey uszította, hogy küzdjön keményen, míg Adrien ellene volt. Fordított felállás. És a tengerparton Adrien - bár kissé hadaróan beszél ő is -, jó dolgokat hoz föl neki, sorra véve félelme tárgyain: büszkeség, bűntudat, família, becsapottság, a "nem vagyok már férfi"-komplexus.

A film - remélem helyesen értelmezem - azt próbálja kifejezni, hogy egy ilyen küzdelem mindenek előtt rólad szól. Te vállalod, valamiért, ami számodra fontos. Nem különösebben bonyolult tanulság, de van benne valami.

Alighanem Apollo karaktere is felismerhette ezt, mikor 2.-szor kikapott Rockytól. Végre megint az a normális, mérsékelt egójú veterán itt, mint az 1. részben. Motivációja könnyen érthető: inkább akarja Rockyt bajnoknak látni, mint a beképzelt buldózert, aki csak mocskolódni tud a többi bokszolón. A két sportoló közti barátság pedig szikrányit sem elcsépelt vagy nyálcsorgató. Talán kicsit túlzás, hogy Apollo zászlós boksznadrágjával áll ki Lang ellen, de ez még belefér. És Apollo edzéstervét sem tartom pusztán a 2 előzmény másolásának.

Bár a cselekmény kifejezetten kiszámítható, és az első rész zenéjét megint lenyúlja a rendező, el tudtam hinni, hogy Balboa valami újat tanul trénning közben. Amellett, hogy csúcsformába hozza magát, többször tér ki, ellenfele mozdulatait jobban tudja a javára fordítani. A "szívesség" pedig, amit az utolsó jelenet idejére kér Rockytól, leginkább csak az "érthető" jelzővel tudom illetni. Nincs jelentősége; legfeljebb annyi, hogy bizonyítja: Apollo sem csak szívjóságból segített neki.

A film első fele, amiben Mickey szerepel, meglehetősen egysíkú, Rocky népszerűsége pedig - Paulie-hoz hasonlóan - engem is irritált. Egy keveset törlesztett ebből, mikor este a temetés után megdobja a saját szobrát. Mintha az egója megtestesülését látná majdnem 1 tonnás kivitelben. Stallone szerette volna, ha a szobor a film forgatása után is ott marad a múzeum terén, de ezt a helyi lakosság inkább reklámnak, mint a történet megtisztelésének ítélte meg.

A film második fele az, ami igazából kárpótol valamelyest. Paulie karakterét ezúttal egy merő szemétnek találtam, a "főgonosz" csak a karjából áll, az eseménysor pedig nemcsak azonnal kitalálható, de elég szokványos, néhol még álmosító is. Nem mondom, hogy gyenge film lenne, mert nem az. És csatlakozom azokhoz, akik méltatják a film témazenéjét, az "Eye of the Tigert". De számomra a Rocky III. csak egy egyszerű folytatás, ami mindössze továbbszőni, sose továbbgondolni törekszik a Rocky-sztorit.

Pro és kontra érvek után a filmet Félig jó-ra értékelem.