Rambo 3.

Legtöbb akciófan a harmadik részt vallja legzsengébbnek a Rambo-filmek sorában. Mint az talán a legtöbb filmsorozatnál lenni szokott. Nekem maga az elképzelés túl középszerű. hogy egy túlfűtött vietnami veterán egyszerűen szétlő és szétrobbant minden ellenséget, miközben ő sose sérül meg. Tudjátok, mennyire fáradt/fárasztó ez a gondolat?

Nos, a jelek szerint: Rambo tudja. A film, melynek sok mozzanatát átimidzselte a második Nagy Durranás-paródia, egy harcra nem hajlandó Rambót mutat be az elején. Trautman ezredes egy buddhista kolostorban talál rá, egy afganisztáni küldetésről beszél, amit volt katonája visszautasít. Trautman részt vesz a misszión, a helyi szovjet parancsnok elfogja, Rambo odamegy, helyismeretet kap a helyi afgán felkelőktől és fegyvert a CIA-től. Elsőre nem, de második nekifutásra kiszabadítja, és ketten együtt kinyírják a mogorva, ingerülten hörgő parancsnokot. Vége.

Az akciójelenetek, a közelharc az elején, a lőni-robbantani részek váltogatása szokványos. Bár itt több eszköz áll Rambo rendelkezésére: a harci helikopterek golyóállóak, szovjet páncélos harckocsik, a kézigránátok mellett aknákra is ügyelni kell. Mégis: az akció többnyire nem az, aminek látszódni hivatott. A végén a "párbaj" a helikopter és csatatank között igen látványos, csak nem tudom, mennyi esélye van, hogy úgy tényleg le tudna-e zajlani. Rambo itt nemcsak vérzik, többször bénítóan súlyos sérülést szerez, kudarcot vall az első mentőakciójakor, és az afgán felkelők táboránál szinte semmit nem tud tenni, hogy megakadályozza a mészárlást. Persze, a tűréshatárát így is eltúlozzák, mint mikor egy barlangban tűzzel éget ki egy löveget, ami a testébe hatolt. De legalább már nem sebezhetetlen.

A vézna, vastag bajszú afgán besúgó jelentéktelennek tűnő figurájának örültem, mivel Trautman fogságát elég kiszámíthatónak találtam, mint motivációt Rambónak, hogy mégis harcba szálljon. Eltöprengtem, vajon Trautman akciójakor nem az ő fülese alapján ütöttek-e rajtuk a szovjetek. Nem tudom, így volt-e, de érdekes belegondolni.

John Rambót ebben a filmben inkább érzem húsból való személynek, mint a 2. részben, ahol szinte Superman-ként iskolázott le minden rosszarcot. Az Első Vér korábbi felében John megcsömörlött a háború nélküli civil világtól, ahol mindenki görbe szemmel nézett rá, a vietnami veteránra. Harcolni akart, és a rendőrségből csinált ellenséget, aki ellen küzdhetett. Itt viszont épphogy a harcterek világától menekült el Bangkok környékére.

Trautman a kolostorban arról beszél, hogy Rambo-nak "teljes körbe kell érnie", vagyis el kell fogadnia, hogy a küzdelem a lételeme, ebben tud kiteljesedni. Ez utal arra is, hogy Rambo története ezzel a movie-val trilógiává kerekedik ki.

A legtöbbet azért kritizálták a harmadik felvonást, hogy az USA újabb propagandafilmje, ami magukat igazságosnak, a szovjeteket vérszomjas fenevadaknak állítja be. Mi tagadás: a film a legolcsóbb sarkítást követi el, és mint Ronald Reagen elnök, "a gonosz birodalmának" állítja be a Szovjetuniót. Trautman a szovjet parancsnoknak olyan sorokat vág az arcába, amiket - mégha nem is ilyen sarkítva - az USA-ra is mondhatnánk:

1. „Maguk békéről és leszerelésről papolnak. Közben azon spekulálnak, hogy irtsák ki ezt a népet."
2. "Maguk kezdték ezt az istenverte háborút!”
3. „Az a kényszerképzetük, hogy maguknak kell megtéríteniük ezt a népet akarata ellenére. Pedig maguknak semmi keresnivalójuk itt!"

"Ha ismerné a történelmet, tudná, hogy ezt a népet nem lehet leigázni. Inkább meghalnak, minthogy idegenek rabszolgái legyenek. Nem lehet egy népet leigázni. Mi tudjuk.”

Azt hiszem, a derék Trautman alighanem fejlövést fontolna, ha megismerné azt a kedves kis elméletet, miszerint:

• 9/11-et magának Amerikának
• számos politikusa,
• szövetségi irodája,
• NORAD-tisztje
• és üzletembere közösen rendezte meg,
• hidegvérrel feláldozva több ezer civil életét,
• hogy az ürügy révén ŐK vonuljanak be Afganisztánba
• és a térségben teret nyerjenek az olajkészletekért.

Én nem vagyok politikus, a blogomon nem vallok semmit a témáról. De ha a szovjetekre értett mondatait ironikusan fogjuk föl, és azokat gondolatban teljesen áttükrözzük az USA-ra, akkor egyből komoly bírálat bújik elő a karakter monológjából.

Egyik dolog, aminek kifejezetten örültem a filmben, mikor Rambo az afgán felkelőkkel megismerkedik. Útitársa, Mousa tárgyilagosan mesél neki az afgánok életéről, kik a mudzsahedinek, etc. Rambo még az egyik helyi játékba is bekapcsolódik, és nagyon gyorsan beletanul.

Az egyik felkelő, Vaszud külön elmagyarázza Rambónak a helyzetüket. Legalábbis számomra az egész film érzelmileg legmegmozdítóbb része ez. Szabályos népirtás zajlik az afgán nép ellen; fegyver, betegség és mérges gázok közösen tizedelik a lakosságot, nemi erőszak után legyilkolt, terhes nők hasából vágják ki és égetik el tűzön a magzataikat. Ha ezt így vizuálisan is megjelenítették volna, az igen komoly súlyt adott volna a filmnek.

És még valami: mindeközben Vaszud EGYSZER SEM ejti ki az "amerikai" vagy a "szovjet" szavakat! A "szabad világ" terminus a Nyugatra, a nyugati típusú demokráciákra értendő, és semmi idealisztikus nincs abban, ahogy a monológban felhozza. Ettől pedig mindjárt kevésbé lesz elcsépelt, ahogy Rambo korábbi álláspontját ("Az én háborúmnak vége") felülbírálja:

"Ez nem a te harcod."

"Most már AZ." 

Ami a harcos kisfiút illeti, ő elég bosszantó. Elhiszem, hogy a szülei és a bátyja megölése miatt profi fegyverforgató lett, és Rambóban ígéretet lát egy kiadós bosszúra. De lehetne annyi esze, hogy nem settenkedik Rambóék után az éjszaka, az elaknásított terepen. Egy szál gépfegyverrel akar egy egész főhadiszállás ellen harcolni? És Rambo első akciója is pont azért hiúsul meg, mert a kését belehajítja egy fegyveres őrbe, aki a fiút majdnem legyilkolta. Amondó vagyok, hogy ha nem kell rá is vigyázni, Rambo sikerrel járt volna, és a harmadik rész egy kb. 1 órás csonk lett volna.

Összefoglalva: átlagos akciófilm, nagyrészt átlagos akciószcénák, + némi afgán helyismeret. Kimagasló aspektusa nincs, főleg nem a színészi játék terén, és a sztori is kiszámítható. Lehet vitatkozni, hogy a sok antiszovjet szentbeszéd mennyire fülsértő benne. A filmet a készítők az afgánoknak ajánlják, és bár ez a mai politikai helyzet fényében cinizmusnak tűnik, maguk az afgán felkelők nem mondanak vagy tesznek olyat, amit ne tennének meg, ha Lenin országa helyett Lincolné jönne el szemétkedni hozzájuk. 

A Rambo 3. közepes akciófilm, se több, se kevesebb.