A sztori nagyvonalakban: egy nagyvárosi zsarut idős anyja váratlanul meglátogatja, amivel kizökkenti a férfit megszokott mindennapjaiból. Az öreghölgy szüntelenül és meggyőzhetetlenül kellemetlenkedik, egész amíg fia el nem küldi, hogy aztán bűnbánóan visszahívja a végre - igen, sajnos "végre" - magát elszégyellő nőt. A végén persze együtt fékezik meg a rosszfiúkat és "the end".
Humorosnak kellene gondolnunk Stallone filmbéli anyjára, ahogy a fontoskodó özvegyasszony mindenféle intelmeket intéz hozzá, mint: "Egyél rendesen, kisfiam!", "Keresd meg a remek lányt!", "Megvágtad magad, kisfiam?" meg hasonlók. Komolyan: az ilyen nyugdíjas egész lénye szinte rimánkodik, hogy otthonba kerüljön.
Sokadik éve kikopott a keménykedő hangnemet használó idős hölgy, és sokadik filmbe rakott fan-service a meztelen férfi fenék, ami Stallone női rajongóit nyilván boldogítja majd.
Ami rosszabb: folyton lejáratja őt mindenki előtt: a reptéri stewardess-ek előtt, a munkatársai előtt, felettese és ex-barátnője előtt, sőt: még a gyanúsítottjai előtt is.
És ami még ettől is rosszabb: életveszélyes helyzetekbe sodorja mindkettejüket, ahogy vezet, ahogy be nem jelentett fegyvert hord, és ahogy Stallone filmbéli alakjának folyton meg kell mentenie. És ezen vajmi keveset kozmetikáz, hogy a fő bűnöző a végén pisztollyal fenyegeti Stallone-t, és a mama vállon lövi.
Mit mást írhatnék az Állj, vagy lő a mamám!-ról? Nem vicces, nem érzelmes, végképp nem megható, abszolút nem érdekes. Dialógusai nevetségesek, a történet íve pedig a legolcsóbb tankönyvi példa a bosszantó jövevényről, aki idővel valódi segítséggé válik a főhős mellett. Már-már utálatosan gügye ujjmunka.
Humorosnak kellene gondolnunk Stallone filmbéli anyjára, ahogy a fontoskodó özvegyasszony mindenféle intelmeket intéz hozzá, mint: "Egyél rendesen, kisfiam!", "Keresd meg a remek lányt!", "Megvágtad magad, kisfiam?" meg hasonlók. Komolyan: az ilyen nyugdíjas egész lénye szinte rimánkodik, hogy otthonba kerüljön.
Sokadik éve kikopott a keménykedő hangnemet használó idős hölgy, és sokadik filmbe rakott fan-service a meztelen férfi fenék, ami Stallone női rajongóit nyilván boldogítja majd.
Ami rosszabb: folyton lejáratja őt mindenki előtt: a reptéri stewardess-ek előtt, a munkatársai előtt, felettese és ex-barátnője előtt, sőt: még a gyanúsítottjai előtt is.
És ami még ettől is rosszabb: életveszélyes helyzetekbe sodorja mindkettejüket, ahogy vezet, ahogy be nem jelentett fegyvert hord, és ahogy Stallone filmbéli alakjának folyton meg kell mentenie. És ezen vajmi keveset kozmetikáz, hogy a fő bűnöző a végén pisztollyal fenyegeti Stallone-t, és a mama vállon lövi.
Mit mást írhatnék az Állj, vagy lő a mamám!-ról? Nem vicces, nem érzelmes, végképp nem megható, abszolút nem érdekes. Dialógusai nevetségesek, a történet íve pedig a legolcsóbb tankönyvi példa a bosszantó jövevényről, aki idővel valódi segítséggé válik a főhős mellett. Már-már utálatosan gügye ujjmunka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése