2013. május 21., kedd

Fűrész 4.

Jigsaw és segédje Amanda halála után megkapjuk a standard-rémmesét, hogy valaki folytatja a kirakós-gyilkosságokat. Tökéletes érdektelenségre kárhoztatja az embert, hogy ki, hogyan, minek a kapcsán hal meg.



Az aktuális gyilkos pedig mostanra szinte bármiért beleköt az emberekbe; az "élet megbecsülése" duma a kukában végzi. Beleköt, azaz szadista kivégzésekbe kényszerít bele, időnként testcsonkításokkal. Nem tesz különbséget, hogy mennyire vagyunk képben az elhangzottakról, mennyire kell ismernünk az előző három film eseménysorát, vagy egyáltalán meg tudjuk-e különböztetni a múlt és a jelen idősíkot. A cselekményvezetés egyszerűen siralmas.
Mivel minden a kivégzésekre van kihegyezve: hogyan kínlódnak és halnak meg az itteni áldozatok, hogy halt meg korábban Jigsaw, hogy találnak rá Kerry nyomozó holttestére, amit már a patkányok rágcsálnak. Jigsaw pszichikai hatalmát egyes áldozatai fölött sem tudtam tetten érni. Amandánál még valamennyire átjött az érzés, ám most már abszolút nem.


Az újabb ál-történet úgy jut át rajtunk hatás nélkül, miként a protonok az emberi testen. Megint utólag toldogatnak hozzá a korábbi filmek előzményeihez. Jigsaw múltjáról az egyetlen bővítés, aminek súlya is van, szintén flashback. Ott láthatjuk, amint egy rabló a terhes feleségét fellöki, és Jigsaw kénytelen a besietni vele a kórházba.
És tudom, hogy ez nem oszt, nem szoroz, de Jigsaw felesége korban legalább 15 évvel látszik fiatalabbnak tőle. Semmi problémám a ténnyel, de ahol ennyire üresek az emberek ismerettségi szálai, ott tovább növeli a hanyag írás érzetét, ha két ember egyáltalán nem néz ki házaspárnak.



Az égvilágon semmi nem indokolja, hogy ez a film elkészült, ahogy az utána következő összes többit se. Elődjeihez hasonlóan ez is egy focihosszabbítás az 1. részhez, csökevényes lelkekkel és sztoriszálaikkal. Azokkal ellentétben viszont semmi illusztrisság nincs benne, még a haláljelenetek is most ötlettelenek! Nem kreatívak, többször visszavágják korábbi filmek hóhér-pillanatait, hogy bizonygassák: még mindig ugyanaz a sztori folytatódik - lényegében a nagy semmibe. Egyedül a korábbi részek ijesztő alaphangulatából hömpölyög be valamennyi, de lehet, hogy csak az előző részekből átvett pillanatképek miatt.





Több mondatot nem vesztegetek: megint az évente-új-filmet-módszer soron szállított szakadványa.



2 megjegyzés:

Slater4 írta...

A Fűrészből én nem láttam egyik részét sem, de azt megkérdezném, a 4 rész közül volt/voltak amit/amiket jónak találtál?

Angelus írta...

Háááát... az 1. még egy átlagos low-budget (na nem magyar standardok között) horrorfilmként elműködött. Az az egyik artériavágó baja a Saw-franchise-nak, hogy mindig túl nyilvánvalóan voltak elhelyezve a szereplők, meghatározva, hogy mennyire lehet eszük, mikor borulhatnak ki, miként kell pontosan kimérve kerülniük A-ból B-be.
Nem Harry Potter-nagyságú, de számottevő a rajongója a szériának, de főleg a kivégzések miatt, illetve Tobin Bell hatásos játéka okán. A többi filmkomponenst pedig általában félresepregetik nézéskor, mondván, hogy ilyen szituációban nem létezik semmi ráció, semmi logika: űllattá degradálod magad a túlélésért, vagy meghalsz. Jól hangzik ez, csak mégha jól érzékeltetnék, se jelentene felmentőkártyát az életképes forgatókönyv és karakterrajzok alól. A kirakós gyilkosnak nagyonis vannak szabályai, logikája, amit aztán a 3. rész után már meg se próbálnak követni. Onnantól lesznek a folytatások - számomra leglábbis egyértelműen - gyengébbek a gyengétől.

Szóval, azt mondanám, az első rész a legkevésbé rossz. Nálam a 10-es skálán a Fűrészek értéke 5-2-4-1 arányban változik, ami azért nem a legbíztatóbb ajánlás