A G. I. Joe 1963-ban született meg a Hasbro keze által. Az ötlet az volt, hogy létrehozzanak egy ugyanolyan ikonikus játékfigura-kollekciót, mint a lányvásárlóknak a Barbie. A képregény-, rajzfilm-, majd videójáték formátum is sikert aratott, majd miután a 2007-es Transformers, egy másik Hasbro-adaptáció a mozikban is megfelelt, idő kérdése volt csak, hogy mikor születik meg a live-action G. I. Joe.
Akárcsak a filmben a Bárónő karakterét, úgy érzem, hogy ezt a filmet is bizonyos értelemben agymosták. A Transformers-trilógia ugyanis, ha egészében nézzük, agyatlan akciózúzda, kisebb-nagyobb humorkodással. Ha ez volt a minta - márpedig ez tisztán kivehető -, úgy a film ellátta önnön küldetését: agyatlan akciózúzda, mely profitot termelt. A 2009-es év egyik leghitványabb gyártmányáról beszélünk: hangos, debil CGI-szennycsatorna, firka szkripttel és hipochonder motivációkkal, amik sosem fejlődnek életszerűvé. Az egész az akciójelenetekről szól, minden más csak dísznek használt szemétragadványként van használva benne.
Ha most azt gondolja az olvasó, hogy túlzok: Stephen Sommers, A Múmia rendezője maga ismerte be, hogy vajmi kevéssé érdekelte egy hihető sztori előadása. Úgy fogalmazott egyik interjújában, hogy "ez állt a szóba jöhető projekt-ek közül a legközelebb a James Bond-movie-khoz". Ha pedig az alkotó szándéka nem komoly, akkor az alkotását hogy kéne annak vennünk? Mégis megpróbálok belemenni a részletekbe, hátha találunk valami ígéretes ötletet, amit más filmben jobban is föl lehetett volna használni.
Hamar kivirít, hogy a G. I. Goe-ban semmi nem az, aminek beállítják. A látványtrükk-készlet, ami a mű legmutogatottabb vonása, egysíkú. Mennyiségre túl sok, minőségre nélkülözi a kreativitást és a megfelelő elrendeződést. Az effektek többsége csak a retinát fárasztja.
Hány másik block-buster-ben látni ugyanazt, mikor kontúrhiányos hajók repdesnek égen, űrben vagy víz alatt?
Hogy keménykedő elit katonák menetelnek poénkodva egyenes vonalban a kamera felé?
Vagy hogy autóüldözés közben mindent szétlőnek, és egész városnegyedeket trancsíroznak a "közjó" szolgálatában állók?
Az egyetlen speciális effektus, ami elnyerte a rokonszenvemet, az az Eiffel-torony ledőlése, amikor az egyik spéci robbanótöltet savként marja szét a vázszerkezetet. Remélem, hogy egy sokkal jobb akciómoziban még viszontláthatom ezt.
Nemcsak az effekteket szereti eltúlozni a "The Rise of Cobra", hanem a szembenállók anyagi erőforrásait is. GDP-nyi összegekkel dobálóznak: nanotechnológia, tenger alatti bunkerváros a sarkvidéken, futurisztikus fegyverarzenál. Nem a modern eszközök zavarnak, hanem hogy azok puszta petárdák, amiket vagy amikkel lehet lövöldözni. A kulisszák sterilek, a képminőség rozsdásan barnássárga. Akárcsak Michael Bay munkáiban.
És amilyen nagyvonalúan túloznak a panoráma terén, annyira lekicsinylik az események konzekvenciáit. A Kobra rajtaütése a G. I. Joe-k bázisán, egy sikeres elmeirányító kivonat létének a ténye, vagy az eszetlen párizsi rombolás diplomáciai visszhangja: mindez lehetetlenül zsugorított. Nincs súlya a katasztrófáknak azontúl, hogy katonai vészhelyzet adódott. Hagyjuk inkább: megint egy játszhatatlan videójátékot nyomnak le a torkunkon, amiért még nekünk kellene pénzt fizetnünk.
Mielőtt belemegyek a cselekménybe, félreraknék néhány áthallást más produkciókból. Azt ugyanis kár kitárgyalni, ami szembeszökően "lopott áru". Nem tudom, hol használták őket először, így csak arról írhatok, melyik filmben láttam korábban ugyanilyen vagy majdnem ugyanilyen látványelemet:
- Az említett tengermélyi komplexum Nemo kapitány víz alatti városát juttatta eszembe;
- A végső csata teljesen A Jedi visszatér menetét követi, főleg a tűzgolyóból éppcsak kicsapódó hajó;
- A nanogépek kinézete akár A Sith-ek bosszúja kullancsdroidjai;
- A "gyorsító ruha" egyértelmű Vasember-lenyúlás;
- Marlon Wayans Kioldóként lényegében Chris Tuckert játssza;
- Még a derékba dőlt torony is ugyanaz, ami az Empire State Buildinggel történt az Armageddonban.
A prológus a Kobra eredetét kísérli meg elmesélni. Történelmi háttérrel ruháznak egy szervezetet, ami a világ erőegyensúlyát akarja megváltoztatni. Hasonlóképp, mint az Árnyak Ligája a Batman Kezdődikben. Elvileg a mögöttük álló sokbilliós pénzmag és technikai fölényük teszi a Kobrát veszedelmessé, nem beszélve az idegstimuláló szérumról.
Ebből egy szó sem igaz: ugyanaz a kivénhedt sablon, mint ami már a rajzfilm-sorozatot is jellemezte: "...a Kobrától, ettől a gátlástalan terrorista szervezettől, ami minden áron meg akarja hódítani a Földet." Miért nem lehet visszafogottabb célja egy terrorszervezetnek, minthogy világuralomra tör, vagy hogy egy szupervalamit akar sorozatgyártani?
Ebből egy szó sem igaz: ugyanaz a kivénhedt sablon, mint ami már a rajzfilm-sorozatot is jellemezte: "...a Kobrától, ettől a gátlástalan terrorista szervezettől, ami minden áron meg akarja hódítani a Földet." Miért nem lehet visszafogottabb célja egy terrorszervezetnek, minthogy világuralomra tör, vagy hogy egy szupervalamit akar sorozatgyártani?
McCullen személyében megkapjuk a fennkölt, rátarti iparmágnás sztereotípiáját. A movie 2/3-ban ő a főgonosz; leginkább róla feltételezhető, hogy idővel Kobraparancsnokká válik majd. Indíttatása a pénz és hegemónia áhítása mellett a családi büszkeség. Ősét a 30 éves háború idején izzó fémmaszkkal bélyegezték meg, amiért mindkét szövetségi tömbnek árult fegyvert. Akárcsak Ra's al Ghul, ő is hiszi, hogy hosszútávon a világgal tesz jót, ha szervezetét rászabadítja egy városra. Ki lehetne alkalmasabb a bolygó leigázására, mint egy fegyvergyáros aranyember, akinek szinte családi küldetése a világuralom?
Azért hoztam példának Ra's al Ghult, mert tudom, hogy sokaknak éppoly képtelen az ő terve "elpusztítani egy várost", mint a Kobrák célja. Nem szabad egy kalap alá venni őket: Ra's al Ghul nem a világ egy részét meghódítani akarja, hanem 1 bizonyos pontján meggyorsítani a végromlást. McCullen diktátor, míg al Ghul önbíráskodó. Nem hatalmi ambíció fűti, hanem konkrét világnézet és értékrend, ami legitimálja törekvését egy városléptékű terrorakció kivitelezésére. Még az emberi pszichét befolyásoló szer ötlete is hihetőbb ott, mint Kobra-doki agymosodája.
Még egy fontos különbség: McCullennek nincs karizmája. Nem látok mást, csak egy dölyfös és fennhéjázó gengsztert, aki a NATO-nak tolja a csúcsfejlesztéseit, minden látható nemzetközi ellenőrzés nélkül. Nekem úgy tűnik, hogy ez az alak már most a világ ura, vagy talán maga a világ hülyébb, mint emlékszem rá. És abszolút érdektelen, mikor a végén elnyeri azt a formáját, ami leginkább a közismert Romboló alakjára hasonlít. Kíváncsi leszek, hogy a sequel-ban ezt az új oldalát hogy próbálja majd kimutatni.
Még egy fontos különbség: McCullennek nincs karizmája. Nem látok mást, csak egy dölyfös és fennhéjázó gengsztert, aki a NATO-nak tolja a csúcsfejlesztéseit, minden látható nemzetközi ellenőrzés nélkül. Nekem úgy tűnik, hogy ez az alak már most a világ ura, vagy talán maga a világ hülyébb, mint emlékszem rá. És abszolút érdektelen, mikor a végén elnyeri azt a formáját, ami leginkább a közismert Romboló alakjára hasonlít. Kíváncsi leszek, hogy a sequel-ban ezt az új oldalát hogy próbálja majd kimutatni.
Joseph Gordon-Levitt szerintem csak lelkesedésből vállalta el a Kobraparancsnok szerepét. Ő viszi bele a legtöbb energiát színészi játékába, de ennek és a sminkjének dacára megreked az egydimenziós őrült orvos szintjén, mint amilyen egyes korai Bond-movie-kban is előfordult. Mégcsak nem is 1 archetípust ró rá a szerepe, hanem mindjárt 3-at:
- Sok kitüntetéses elit katona, a női főszereplő testvérbátyja;
- Egy tudós, aki lehetne akár Doktor-X az Action-Man-rajzfilmből;
- És a dobpergéses Parancsnok.
Egyikben se tudtam magát az embert komolyan venni.
A leggroteszkebb számomra, hogy a teljes cselekmény összefoglalható pl. az Animánia főcímdalával. Nem viccelek: néhány szót behelyettesítve egzakt megkapjuk, miről szól ez a bő 2 órás műzli:
♪ ♫ Kis Bunkó és a Vész nagy ésszel hatalomra tör;
A Jófiú is elgyötört, Bárónő tündököl;
Joe-k űzik a Kobrát, míg elnök elnököl;
Míg ennyi rémet kiötlünk, a ninja kardba dől. ♫♪
2 mellékszálat kísérelnek meg az alkotók flashback-ek útján elmesélni. Hogy legalább úgy tűnjön, mintha az egésznek lenne személyes vonatkozása az archetípusokra nézve. Kivétel nélkül felszínes figurákat látunk, akik hol harcolnak, hol egysorosokat sütnek el, így a CGI-orgia ködjében alig tehető különbség a jellemük között.
Az egyik szál: Kígyószem & Viharárny. Bizonyára láttatok már távol-keleti harcművészetről szóló filmeket, ahol a két főszereplő között testvéri, vagy testvérszerű kapocs létezett. Anakin és Obi-wan párosát az utolsó Star Wars-mozi is így ábrázolta.
Képtelenség bármi pozitívumot írnom erről a sztorivonulatról, leszámítva Kígyószem és a filmvégi katanaduel frankó kinézetét. Az ő közös hátterük: gyerek-Kígyószem almát lopott, öreg mester befogadja. Meglévő tanítvány irigy a fejlődésére, ezért megöli a mestert. Kontár írás:
- az öreg szerzetes elcsépelt jószándéka;
- az, hogy nem hallunk tőle morális tant, vagy még egy bivalyszagú bölcseletet se;
- hogy gyerek-Viharárny azért fut világgá, mert gyerek-Kígyószem egyszer padlóra küldte;
- hogy mikor visszatér, leszúrja a mentorát, de gyerek-Kígyószemet nem;
- hogy gyerek-Kígyószem némaságot fogad, isten tudja, miért.
- és csak annyi utal felnőtt korukban ninja-életfilozófiára, hogy Viharárny nem szokott nőket ölni. Mármint solo-ban.
Mondjuk ki: Viharárny nem több egy idiótául gőgös mészárgépnél, aki nyerni is csak akkor szeret, ha a fölényét bizonygathatja is. Híreim vannak Mr. Sommers-nek: a kegyetlenség érzékeltetését szintúgy el lehet rontani, mint bármi mást. Kígyószemnek meg még annyi személyiségvonása sincs, mint neki. Az egyik szimplán fehérben kardozik és futkos, a másik szürkés-feketében, mint egy másik rajzfilmből Zorro és az Anti-Zorro.
A legtöbbet ígérő szál Duke, a Bárónő és Parancsnok közös múltja. Duke ugyebár a fő protagonista, a Bárónő pedig jobbára antagonista, a Kobrák egyik szakaszvezetője. Ez a háttér-sztori kapja a legtöbb műsoridőt, így a leginkább bosszantó mulasztása ennek a liliomtipró forgatókönyvnek.
Megtudjuk, hogy a Bárónő valójában Ana, Duke mennyasszonya. 4 éve nyoma veszett, nem sokkal azután, hogy bátyja egy sivatagi bevetésen látszólag meghalt egy robbanásban. Kiderül, hogy Anát a nanoatkás szerrel agymosták, s miután Duke-ot elhozza a Kobra-bunkerbe, lassan emlékfoszlányok törnek elő belőle, hogy a végső ütközet közben már együtt szökhessenek ki.
Megtudjuk, hogy a Bárónő valójában Ana, Duke mennyasszonya. 4 éve nyoma veszett, nem sokkal azután, hogy bátyja egy sivatagi bevetésen látszólag meghalt egy robbanásban. Kiderül, hogy Anát a nanoatkás szerrel agymosták, s miután Duke-ot elhozza a Kobra-bunkerbe, lassan emlékfoszlányok törnek elő belőle, hogy a végső ütközet közben már együtt szökhessenek ki.
A karakterrajz hiánya miatt nem lehet szorítani egyiküknek se, jóllehet maga a helyzet akár szívszorító is lehetne. Duke alapjáraton túl szürke figura, Ana pedig csupán Sienna Miller, fekete hajjal, amint csavarja a csípőjét. Látom, hogy mit akarnak itt véghezvinni az írók, de az egész hamis. Ana nem változik az előjött emlékeitől, hanem egyik végletből a másikba megy át: vigyori dominátrixból jámbor jófej csaj, akit a jómadár jófiú elmenthet onnét. És olyan dialógusokat adnak a szájukba, mint: "Azok után, amit csináltam." "Az nem te voltál." Ez a legjobb szövegfüzet, ami az írók szerint egy ilyen szitut érzelmessé emelhet? Ennyit a fantáziáról.
Néhány kérdés most sebtében:
- Mi köze szimbolikailag a kobrának McCullen szervezetéhez? Csak annyit látunk, hogy egy kísérletnél egy kobraállatot használnak.
- A Parancsnok égési sérülése mellett hogyan sérültek a légzőszervei?
- Ha az agy önkontrollja ilyen hatékonyan kiiktatható, miért nem kezdik meg rögtön a szuperkatonáik tömeggyártását?
- Hogy van az, hogy sima tudós létére csak úgy gondol egyet, és átveszi a stafétát McCullentől?
- Miért épp a húgát jelölte ki tesztalanynak? Bosszúból, mert szerinte Duke hagyta őt szétrobbanni? Vagy megtisztelőnek gondolta, hogy húga lehet a Kobra első Homo superior-ja?
- És mi a pláne abban, hogy ártatlan civilként Ana szőke, míg Bárónőként fekete hajat hord?
Mennyivel nagyobbat ütött volna ez a sztori, ha a szkriptben a kevesebb az akcióeffekt, és Ana tudatállapotának változása nagyobb hangsúlyt kap? Ha látjuk, amint Ana Lewist leigázza az agyi védelmet kiiktató nanoatka-szérum, vagy ahogy lassan előtör pszichéjéből a régi személyisége? És a végén, ha már nem az életük múlik rajta, eldöntheti, miként dolgozza fel a 4 évi bérgyilkosi múltját? Az ilyesmi akkor is sok odafigyeléssel válna nem-elcsigázottá, ha az egyes szereplők színesebb egyéniségek lennének, kevesebb közhellyel, filléres lazáskodások nélkül.
Nem kicsit zavaros a titkos vegyület működése. A Kobraparancsnok kísérleténél látjuk, hogy a férfi tesztalanyok mind faarccal bámulnak, és tűrik a királykobra marását. Ezzel szemben a Bárónő vigyorog, vicsorog, önelégülten vonul, néha liheg és kárörvend. Kicsit sok attitűd ez egy saját akarat és énkép nélküli nőhöz. Talán a 2 nemre eltérően hat? Vagy Ana mégcsak a szer valamiféle prototípusát kapta meg?
Azt is kötve hiszem, hogy egy ilyen agymosó vakcina egyszerre blokkolja a fájdalomérzetet, és megszünteti az egyén morális kódját. "Nem ismerik az erkölcs fogalmát". Akkor itt bizony komoly gondok lesznek a kreatív problémamegoldás terén, Parancsnok!
Végezetül még 4 nagyobb történethézagot hoznék fel, amik számomra alkotói debilitásról árulkodnak:
- Kobra raj rajtaütései: a film elején a kobra irreálisan fejlett fegyvereivel leöli a katonákat, csak Duke és Kioldó élik túl. Ez a csata arról tanúskodik, hogy a katonák nem ismerik a fedezék fogalmát, illetve, hogy feszes bőrszerkóban büntetlenül lehet gyalogolni golyózápor közepette. És valaki adjon nekem egy állóképes magyarázatot, hogy Duke-ot és Kioldót, illetve később a tábornokot minek hagyják életben?
- G. I. Joe-k taktikai felkészültsége: A paródia határát súrolja, ahogy a G. I. Joe-k előírásait, szabályzatát bemutatja nekünk a film. A NATO vezetői alá tartoznak, de a NATO fő beszállítója is dirigálhat nekik. Egy üzletember, aki átlagesetben saját zsebre üzletel, és beleszólhat egy tömegirtó fegyver biztonsági ellenőrzésébe. Miért látszólag csak Duke-ot érdekli, hogy belső fülest kapott az ellenség? Ezek után az lett volna különös, ha nem üt rajtuk a Kobra.
- A két főhős Joe-vá avanzsál: Csak mert Duke és Kioldó túlélték a támadást, rögtön rábólintanak a kiképzésükre, sőt kezdő létükre őket küldik a legfontosabb küldetésre? És a tábornokuk fedezi az embereit, mikor Párizs egy részét lerombolják, ráadásul hiába? De mit is lehet várni egy szervezettől, ahol a gépek 20-ból 19-es lőtalálatot 99%-nak bírálnak el? Még annyi: mikor a Joe-k bázisán Duke szembekerül Bárónővel, bizonyítja, hogy egy csúcskatonának az érzelgős tétovaság fontosabb a kötelességétől. És még ezután se marasztalják el. Súlyos emberhiány foroghat fenn, ha itt ilyen elnézőek.
- Arcelváltoztató injekciók: Mikor McCullen és Rex átvedlik Rombolóvá és Parancsnokká, az McCullennél szó szerint értendő: kap egy külön injekciót, amitől szürkéskék armoplaszt fejbőre keletkezik. (Olyan injekciójuk nincs véletlenül, amitől világoszölddé válik az ember feje, és vadul pörögni kezd?) Arnold Vosloo jó casting-választás úgy Zartannak, mint Imhotepnek. Egyedül az nem világos, miért változnak a vonásai úgy egy politikus saját vonásaivá, mint a Space Jam rajzfilm-effektjei.
Még annyi: tetszik, hogy a végén az elnök azt fütyüli: "For he's a jolly-good fellow". Két röpke alkalommal Zartant hallottuk ezt fütyülni. Ez sugalmazásként ügyes: mi van, ha Zartan közben az elnök alakját és hangját öltötte föl? Nem állítom, hogy hihető vagy ilyesmi, de maga az elgondolás legalább jó lenne.
Néhány ötlet igazán sokat lendített volna, ha átgondoltabb és kevésbé hatásvadász kivitelezésre törekszenek a készítők, több fókusszal a karakterekre és a drámára. Így azonban a G. I. Joe - A kobra árnyéka/felemelkedése egy éppen-hogy-elmegy típusú filmkaszni, melyet nyugodt szívvel csak keveseknek ajánlhatok.
18 megjegyzés:
NEm is tudtam, hogy készült ilyen film.
Több hasonló is volt?
És mondd, az effektek tényleg olyan szarul sikeredtek?
Mondjuk, ha jól értem, nem ez a legrosszabb film, hisz azért adtál valamire 3 pontot.
Ja, és a Batman vs. DRaculáhpz a felsorolt karakterekhez tedd hozzá MOnte Cristo grófja nevét is.Hasonlít a bosszúvágya, illetve az az átalakulás, amin Dantes átmegy, ahogy egy másik személlyé, a gróffá válik, hasonlít Batman történetéhez.
Perzse nem a filmről beszélek, hanem a könyvről.
Nem vagyok biztos benne, hogy a "szar" a jó szó rá. Jellegtelen, steril, bejáratott és untató, ahogy mindent lőnek, törnek, minden technocucc szídzsísen a helyére kattan: egy merő számítógépes effektekkel előadott orgia az egész, valótlan és szemet bántó.
Monte Cristo grófját pedig nem tartom mérvadónak. Wayne és Dantes élete, konfliktusai és hányattatásai más természetűek voltak, a másik énjük kialakulása teljesen más pszichológiai folyamat eredménye.
"Monte Cristo grófját pedig nem tartom mérvadónak. Wayne és Dantes élete, konfliktusai és hányattatásai más természetűek voltak, a másik énjük kialakulása teljesen más pszichológiai folyamat eredménye."
Nem mondnaám, hogy teljese más.
MInd a kettőjüket az elkeseredettség, a bosszú hajtja.
Egyfelől segíteni akarnak az ártatlan embereknek, de e mellett ugyanolyan fontos nekik a bosszú is.Dantes is, amikor az abbé ráébreszti, hogy Danglars, Villefort, Mondego juttaták börtönbe, egyszerre hideggé válik.Maga az abbé is ott próbálja ráébreszteni, hogy az az eélgedettség, amit akkor érez ( a bosszúvágy) helytelen.
ÉS ahogy a abbétól tanultak után megszerzi a kincset, és Monte Cristo grófjává válik, (sőt alkotott más személyiségeket is, pl. Busoni abbé) az is haosnlít hozzá.
ÉS az is, hogy nem gyilkolni akar, hanem más módon kersi a bosszút.
És az is nagyonérdekes, hogy azok a sötét figurák-kénti működésüket mind a ketten élvezik, és helyesnek tartják, aztán lassan rá ekll jönniük, (a legjobban ez tényleg a nOlan filmekben látható) hogy nem teljesen helyes, amit csinálnak, és egyátalán nem biztos, hogy joguk van hozzá.
Szóval szerintem nagyon is hasonló kettejük pszichológiai felépítése.
Bruce Wayne-nek legfeljebb a TAS-ban volt a bosszú a motivációja. Nolan filmjeit azért preferálom például, mert Bruce már a Begins elején, egyetmistaként felismeri, hogy a bosszú "rajta nem segít". Már akkor többé válik az útkeresése a bosszúnál.
Dantes ezzel szemben egyszerűen tönkre akarta tenni azokat, akik elvették a legszebb éveit. Úgy érezte, mindenki másnál több joga van ehhez a bosszúhoz, csak az számít, hogy beteljesítse.
Batman pedig nem élvezi, amit tesz, hanem egy választott életcél hasznos és a jóknak segítő megvalósulását látja a Begins-ben. Nemcsak járja az utcákat gonoszokat hajtva. Magát a városát próbálja belülről megváltoztatni.
Szóval szerintem nagyon is eltérő kettejük motivációs rajza és értékrendje. Csak Hollywood-ba találták ki, hogy Dantes-nek nem volna mersze saját kezűleg gyilkolni.
"Batman pedig nem élvezi, amit tesz, hanem egy választott életcél hasznos és a jóknak segítő megvalósulását látja a Begins-ben. "
De ha emlékszel, amikor Alfred-dal nézik a felvételeket az üldözésről, Bruce anyit mond: "szép felvétel!"
De egyébként, azt,hogy "élvezik amit csinálnak" úgy értettem, hogy egyikőjükben sem fordult meg, hogy talán nem kelene csinálni, meg egyátalán, némileg tévedhetetlennek hiszik magukat.S erre keserű tapasztalatok után jönnnek csak rá tévedésükre.
"Csak Hollywood-ba találták ki, hogy Dantes-nek nem volna mersze saját kezűleg gyilkolni."
itt nem értem, mire gondolsz.Hiszen Dantes nem gyilkolt!
Amikor a börtönben ezt felveti az abbénak, az nem több annál, mint amikor Bruce meg akarta ölni Chill-t.
Monte Cristo akésőbbiekben lesz felelős több halálesteért, közvetetten.
Pont ez ébresti rá, milyen szörnyű "játszmába" fogott.
Azt hiszem, sejtem, mi a gond. Én most a MCg egy konkrét inkarnációjáról beszélek, a 2002-es változatról Guy Pierce-szel és James C.-vel.
"Azt hiszem, sejtem, mi a gond. Én most a MCg egy konkrét inkarnációjáról beszélek, a 2002-es változatról Guy Pierce-szel és James C.-vel."
Hát ezt nem értem.
Ez az a film, amiről korábban elemzést írtál, én is láttam ezt a filmet.
De én leszögeztem, hogy nem a filmről beszélek, hanem akönyvről, Dumas regéynéről.
Azért nem értem, mert azt írtad korábban, hogy "Csak Hollywood-ba találták ki, hogy Dantes-nek nem volna mersze saját kezűleg gyilkolni."
Azt hittem, hogy a könyvről beszélsz.
Vagy ez a "hollywood-i" MOnte Cristo és a 2002-es Guy Pierce-szel és James C.-vel két különböző film?
Egyébként, ha nem olvastad ajánlom.KIváló regény.
Majd figyelni fogok rá, ha a könyvesboltokat járom. Bár ilyesmit nem hiszem, hogy könnyű volna így megtalálni.
Elnézést, hogy a filmmel huzakodtam elő. Volt egy régi változat Richard Chamberlainnel is, több apróságra abból ismertem rá a 2002-es verzióban. De akárhogy is: Edmond Dantes számomra egyszerűen egy cselszövő, aki ki akarja élvezni, hogy tönkreteheti tönkretevőit, és közvetve akár még a halálukért is felelős lehet. Elvették tőle a ifjúságát és életét, és ő vendettára vágyik.
Bruce Wayne élete önkéntes hadjárat egy társadalmi jelenség ellen, amit a közjó szüksége indokol, és összetett morális problémákat érint.
Ezért mondom, hogy nálam a kettejük esete más.
"Majd figyelni fogok rá, ha a könyvesboltokat járom. Bár ilyesmit nem hiszem, hogy könnyű volna így megtalálni."
Hát, én sem könyvesboltban szereztem be, hanem könyvtárbaól.
Miután láttama a 2002-es filmet, kíváncsi lettem, milyen a könyv.És százszor jobb!HSZerintem menjel egyszer könyvtárba, biztos megtlaálnád.
"Elvették tőle a ifjúságát és életét, és ő vendettára vágyik."
Eben teljesen igazad van, de tesz sok jót is, bár ez a filmekből nem hiszem, hogy érezhető.
Igen: Haydée, Caderousse, Benedetto stb. Nekem a legjobb Monte Cristo inkarnáció ironikus módon egy anime volt, a Gankutsuou.
Egyébként témát váltva: ismered a Mann-féle Az utolsó mohikán c. filmet? Bevallom, némi kétségem támadt afelől, hogy megérdemli-e a maximális pontszámot, és érdekelne róla a véleményed.
Hát, valamiko régebben láttam.Illetve az igazság az, hoy belenéztem a filmbe.
Lehet, hogy csak rosszkor néztem, de nem tett rám jó benyomást.Egy ifjú indián harcos, és angol arisztokrata hölgy szerelem,(ha jól emlékszem), és ez alapjában véve ostoba téma.
Más ismerőseim akik vlgig látták, azt mondták, hogy a romantika kicsit el lett túlozva, meg hogy a főszereplő olyan vlt, mint a Mel Gibson filmjei, amikben az angolok ellen harcol, hogy túl sok mindent csinált a főhős.
Ezen a címen megtalálod a teljes filmet angolul:
http://www.youtube.com/watch?v=Fcfm9iWogBE
A témával szerintem nincs semmi baj, hisz ez eleve nem saját ötlet alapján, hanem forrásmatériából készült film. A főszereplő sokat bevállal, de ez abban az élethelyzetben így is van rendjén. Hm...
Szerinted eléggé jól felépített a film? Úgy értem: hogy kellően fordulatos és okos-e ahhoz képest, mennyi pátosziság és szép panoráma jellemzi?
hát, hosszú idő után most megint itt vagyok.Az elmúlt egy hónapban nem éreztem erőt, hogy feljöjjek ide.Egyzserűen állandóan fáradt voltam.
Nagyon sajnálom, de nem tudok hozzászólni a filmhez.
Tudod, azaz igazság, hogy nekem magyarul keellene, vagy felirattal hogy megnézhessem, sajnálom.
Pedig, hogy rültem még két napja, hogy most segíthetnék neked!Hizs én annyiszor bombáuztalak már kérdésekkel, meg mindennel, én meg ezt a filmet nem tudom véleményezni....
Tényleg sajnálom!
Semmi probléma, időközben már rendeződött a kérdés. Köszönöm, hogy gondolkodtál rajta.
Na; először is kellemes ünnepeket kívánok. Nyugtázható, hogy a maják jóslatát vagy félreértették egyes apokalipszis- meg földönkívüli-váró tömegek, vagy eleve kamu volt az eredeti jóslatszöveg.
Aztán: most azt tervezem, hogy még idén készítek majd egy Batman Beyond epizódlistát. A Maszk animációs sorozathoz hasonlóan csak 3 évadot ért meg, de úgy vélem, így is lesz majd mit válogatni benne
Köszönöm.én is kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánok.
Egyébként avannak olyan maja naptárak, amik még folytatódnak...
De egyébént is, attól, hogy az amaja naptár véget ér, miért lenne világ vége?A tudósok szerint szó siccs arról, hogy a világvégét jövedölte volna a naptár.....
Talán kedvet kaptl annak a filmnek az elemzéséhez is?
Batman Beyond epizódlista?Érdekes...
Hát , ott nekem nagyon knnyű meghatároni melyik a legjobb: a Mr. Freeze-es epizód.Csupán az animated Series freeze eredetét elmesélő epizód veszi fel vele a versenyt.
azért is fontos az az apizód nekem, mert abban kedveltem meg terry-t.Nem voltam meggyőződve rla, hogy ő jó Batman lenne.De ezzel az epizóddal egészen megszerettem.És ez az egyetlen eset, amikor elnéztem akészítőknek, hogy Bruce negatívan va lefesve, hiszen pont ezáltal vált Tery kedvelhetővé. Bruce alójában ebben az epizódban nagyon is haslított freeze-re...Terry-ben viszont megvan ahelyes ítélőképesség. Széséghibája talán, hogy Bruce a computeren arra TNBA epizódra emlékszk vissza, amikor Freeze le akarta fagyasztani a várost....
Emlékszem, amikor Terry apjának a gyilkosa valami lángszörnnyé vélik, és az ő fia megakarja ölni, és Terry-t is elhívja egy általa készített denevérjel-lel, az is jó volt, mert Gotham ezzel valóságosabb hey volt, hogy láthattunk a városon kívűli heéyszínt az epizódban.
Meg volt egyszer hogy Tery valamiféle boszokány-kislánynak segytett, aki folyton megjelent elötte.Az érdekes volt, relytéjes.
Mege mlékszem egy részre, amikor Bruce elment Malajziába valami személyes ügyre,Az azért volt érekes,mert Terry Max segítségvel az egész epizód alatt őt próbálja előkeryteni.AZért tetszett, mert rávilágít, hogy bár nem ő viesli a maszkot, azért még mindig nagy szükség van rá.
AZt hiszem ezek voltak jó epizódok.Kár, hogy teljesen rosszakat is tudok mindani-
Az egyik legidegesítőbb, (ezt nyiván sejted) a Barbara és Terry találkozsa.Az egész álszenteskedése, na meg a szövege, hogy "bruce barátnője voltam, bár elötte dick barátnője voltam, aki ezért lement, és később Bruce-t is lehagytam önként, de akkor sem én, hanem ő volt a hibás, én meg rendőrfőnök lettem, véletlenl sem apámnak vagy Bruce képzéséhez köszöhetően, és férjhez mentem, és visszatekintve büszke lehetek magamra hiszen én voltam a tökéletes pár Batman számára, senki sem került ilyen közel Bruce-hoz, és remekül harcoltam abűözők ellenjó redményekkel, de az életem egy tragédia, mert Bruce túl konok volt hozzá, hogy a kérésemre abbahagjy a küldetést és ez olyan szomorú"
A másik ami legidegesítő volt az a justice legue.
Supermant és a többieket olyan idiótának, ügyetlenek, és irtó bképzeltnek mutatják be, akik szupererjükön kív emmit nem tudnak felmutatni.
ez volt kb "az összes többi sszemét hülye, Batman volt az egyetlen jó közöttük, és Terry aki a sorozatkészytők által kitalált karakter még inkább felülmúlja őket"
de most komolyan annyir atökletesen győzőtt Terry, és annyir atökéletesen egyedül, hogy az már idegesítő.
persze leszedi Supermanről, ketten lezsik a többiekről, aztán Terry megmetn ömagát és a tejesen eszméletlen Aquagirlt is maikor SUperman rázúdítja a lényekre a szklákat.
Pon az ami Barbarával volt. annyira meg akarta győzni a készítők arról, hogy milyen ügyes, a többiek meg milyen szarok és hülyék hogy teljesen idesítő lett.
Meg emékszem egy részre amikor Dana-t elrabolja valmai fehér mutáns patkányszerűség.Annyir alesüllyeszti a lány karakterét, hogy az már fáj.A Terry csaja aztán ennyi.Az korábban is zavart, amikor Terry kavar a mondhatni "az ő Catwomanével", és eszébe sem jut, hogy Dana-hoz hűnek kéne maradni, mert olyna természetes valamiért, hogy Dana vár rá, de ez az epizód húzta le igazán.Úgy látszi a női karakterekkel ezt a végletet ismerték: Barbara és Dana.Midnkettő szrynű.
pontosan ezért szerettem Max karakterét.A lány Tery barátja rájön a totkára és segyti őt, DE ennyi.a Bayond-ban az ő karktere volt akedvencem.Kár is, hogy a ROTJ-ben meg sem jelent.
Barbara engem is gyakran idegesített a Beyondban. Csak a 3. évadra vált végre kevésbé beképzeltté, de eleinte megállás nélkül csesztette Terryt. A kedvencem, mikor Varázsszem elhitette vele, hogy Terry megölt valakit. Semmi megbánás, csak morgott egyet, majd Terry rávágja: "felejtsük el."
Na ne...!
Egyébként a G.I.Joe-ban is ez zavart Bárónő részéről. Teljesen hiteltelen, ahogy előtör a régi énje, elszórták, ahogy ráveszi magát, hogy segítsen exvőlegényének, és simán megbocsátanak neki, mert nem volt önmaga. Dramaturgia terén ez a film rettenetes volt.
"Semmi megbánás, csak morgott egyet, majd Terry rávágja: "felejtsük el."
Na ne...!"
Pontosan ezt éreztem én is!
Persze Tim DRake-nek, akinek a bűne annyi volt, hogy áldozatt vál, és Bruce meg le se szarta ezt, azonnal rávágta "nem valami letört"
Kcsit se unfair.....
Tim és Barbara példája a legtkéletesebben mutatkozik meg a rajfilmkészytők hülyesége.Ugynazaért a dologér tTim a poklk poklát járta végig, Barbarának meg semmi hátránya nem vlt, megy a bánásmód, amit Bruce- tól kaptak is különbözött egy kissé...
hogy a barbara és Tim közötti konrét vizsonyról ne is bezséljünk...
Nem karao túlásba ensi, de Timnek barbara irányában ponotsan így kellett volna reagálnia: http://www.youtube.com/watch?v=Ft6mNPeqa6Y
A töbi epizóddal kapcsolatban amit itt leírtam, mi a véleméyed?
Megjegyzés küldése