A Denevérember Dracula ellen

"Hé, Isten hozott, Dracula! Na, találkoztál ma a szárnyas Kingkongoddal?"

(Batman {'89})

Gróf Dracula nyilvánvalóan egyike volt Bob Kane és Bill Finger ihletforrásainak, amikor a 30-as évek végén megálmodták Batman karakterét. Ha nagyon leegyszerűsítenénk, akkor valahogy így lehetne elképzelni a figura ihletési struktúráját:

| Szupererő kihúzva
+ Drakula gróf
+ Az Árnyék
+ Zorro
+ A Fantom
+ James Bond
- felesleges karaktervonások
= Batman |

Mikor először szereztem tudomást a 2005-ös Batman vs. Drakuláról, érthető módon bőrlehúzásnak gondoltam. Miért kell az akkor esedékes Batman-reboot évébe egy sokadik animált filmverzió, amit moziban be sem mutattak, hanem egyből otthoni megnézésre szánták? Ha találgatnom kellene - és gyakran meg is teszem -, azt mondanám: mentőövnek szánták. Hogy a márkanév akkor is pénzt hozzon, ha az új élőszereplős változat esetleg mégsem jön be a népnek - ahogy a Batman & Robin után érkezett a Subzero. Szkeptikus voltam, mégis kíváncsi, vajon hogy próbál a WB stúdió magyarázatot adni Dracula létezésére a The animated series univerzumában.

Egyszóval: sehogy.

Mégha az előbbi tippemről kiderülne, hogy pont igaz, úgy a "mentőöv" alulmúlta minden várakozásomat. Sokkolóan szegényes, molyrágta, topis alkotással találtam szembe magam a lap-topom monitorján. A "vs. Dracula" az a fajta próbatermék, hogy ha ezt látom előbb, biztos jóval később szánom magam A piros sisak alatt megtekintésére. Ehhez mérve amaz szinte a rajzolt Batman Begins-nek tűnik: a régóta csúszó vérfrissítésnek, hogy az emberek megint kíváncsiak legyenek BW alteregójára.

Kezdek igazat adni egy amerikai rajongónak, aki szerint "Batmant úgy kezelik, mint egy pár nadrágot. Mikor néhány évente divatba jön egy új stílus, arra próbálják meg átszabni."
Egyetértek az illetővel, hisz nézzük csak végig:

• A "campy"-irányzat a 60-as években. 
• A gótikus-misztikus stílus '89-ben.
• A "dark deko" a TAS-ből,
• amit követett a TNBA és a Beyond,
• A neonfényű kiberpánk stílus Schumachernél,
• és a posztmodern naturalizmus Nolantől.

Mindegyik stílus vagy sorozat megkapta a maga 1 vagy 2 filmjét, és premierrel vagy utóbb DVD-kiadással, de anyagilag meg is térült. Most '12 őszén is: filmes net-portálok hónapok óta találgatják a 2. Batman-reboot rendezőjét és színészeit, illetve egy Juistice League-mozi létrejöttének esélyeit.

Ez a rajzfilm (is) nem jutott el a mozikba, ami a Warnert ismerve igencsak rossz ómen. Egy másik rossz ómen, hogy ez felismerhetően a "The Batman" rajzolt széria egészestés változata. Megmondom kereken: gyűlölöm, mint a pestist. Az a sorozat külsőre és történeteire is egy szeméthalmaz; olyan az egész látványvilága, mintha a Cartoon Network minimáligényeihez idomították volna a rajzfilm világát.

Szóval a gothamben nyugvó Dracula gróf holttestére friss vér kerül, és feltámad. Elkezd vámpírrá változtatgatni embereket, még Jokert is sikerül vámpírrá tennie. Hall pletykákat Batmanről, és elkezd kérdezősködni utána. Találkozásukkor Batman nem bír vele, hisz Dracula természetfeletti lény. Aztán kifejleszt egy különleges fokhagyma-gázbombát, megint szembekerülnek, és mivel Dracula gróf nem bírja a napfényt, végül le is győzi.

Nem igazán filmnek tűnik ez nekem; inkább olyan, mint valakinek a fan-fiction-je. Valaki a Warner Brothers-nél alighanem kigondolta: "hé! támadt egy nagy ötletem! Batman most Draculával küzdjön meg! Denevér a denevér ellen! A keményvonalas rajongók imádni fogják!"

Problémám ezzel a koncepcióval, hogy a léte megbontja Batman és világa törvényeit. "A Denevér-ember" létrejötte az az ötlet volt, hogy halandó ember, aki repül, mindössze teste, esze és drága fegyverei révén boldogul. Bizonyos értelemben ellenéte az istenszerű Superman-nek. Hogy idomítható ehhez a Stoker-féle Dracula karikatúrája?
Merthogy sajnos a nagymúltú regényalak itt csupán ennyi: feltámad a halálból; vámpirizálni akarja a világot; érdeklődik Batman iránt; mert azt hiszi, ő inspirálta. Ez az ígéretes ötlet annyicskában érinti a cselekményt, hogy idővel megkapjuk a klisét, mikor a főgonosz ajánlatot tesz a főhősnek csatlakozni, amit ő - főhős révén - eleve elvet az elvei miatt. Más vonatkozása nincs. Ez pedig nemcsak túlegyszerűsítetett, hanem gúny a karakter 7 évtizedes múltja felé.

Másik dolog: eleve nehéz természetfölötti sztorielemet beemelni és jól felhasználni. Ugye a régi nóta: ha csak a stílusra hivatkoznak az írók, és nem szabják körül rendesen a "szupererőket", a karakter nem lesz több légből kapott szkriptszerszámnál, ami úgymond "tolja a szekeret". Draculának ez a verziója még komolytalanabb, mint a Penge 3.-ban látott: önelégült, ocsmány gnóm, túl sok elnagyolt képességgel. Egyetlen ok tetten érhető, hogy ez a figura létezhet Gotham világában: mert elvileg "állati" 2 denevérembert látni egyazon movie-ban.

És nem pusztán azt reklamálom, hogy itt Dracula szupergonosz. Már a The animated series is számos természetfeletti embert/eszközt tüntetett fel egyes epizódjaiban. Viszont ott a természetfeletti dolgokat, bármilyen vad elképzelések lettek (pl. Lazarus Forrás), legalább próbálták kicsit hihetőbben ábrázolni őket. Bármi, amivel Kevin Conroy Batmane szembe került, hihetőbb, mint akármi, ami itt Draculához kapcsolódik: ahogy életrekel, ahogy mozog, a lapos; á, ugyan: hengerelt motivációi, és - Max Shrek szavaival élve - az "ezüstkanalas allűrjei".


Ja! És az, hogy az inkognitója mindössze a neve visszafelé: ALUCARD. Alfrednek kell veszélybe kerülnie, hogy Bruce átlásson egy ilyen óvodás névjátékon? Van egy japán horroranime, a Hellsing: aki látni akar egy igazán ütős "Alucardot", annak azt javasolnám. Az valódi horrorstílust prezentál a néző elé, nem úgy, mint ez.

Itt van rögtön ez az elcsigázott feléledése: Arkhamban elterjed egy pletyka egy gothami kriptáról, ahol nagy kincsek rejtőznek. Pingvin úgy dönt, hogy megszökik, ám a dolog Jokernek is összejön. Őszintén: összeszámolná nekem egy rajongó, hogy eddig hányszor szöktek már meg a rabok, vagy foglalták el az épületet, csak a Batman-rajzfilmeken belül?

Aztán: Pingvin talál egy koporsót, benne Dracula leláncolt szkeletonjával. Sikerül véletlenül megvágnia a kezét, és ettől véletlenül beindul a gyors folyamat: a csontozat szó szerint újrahúsosodik (kicsit mint Imhotep A múmia-filmekben), Pingvint pedig hipnotizálja. Szóval ez a derék gróf nemcsak halhatatlan szuperzombivá harapdál másokat, de a zepp-nézése is megmaradt, még a régi rajzfilm-inkarnációiból?

Az itteni rajzstilisztika nemcsak azért zavar, mert durva és meglehetősen szögletes. Nem tudom megállapítani, hogy Batman mekkora veszéllyel dacol, valahányszor egy ilyen Homo vampiris felbukkan. Feléje dobhat bármit bárhogyan, Dracula egyszerűen odébbtűnik, mert ő Dracula, a misztikumtól dagadó szuperlény.
A másik ellenfele közelharcban Vámpír-Joker. Ezen a ponton már csak röhögni tudtam, valahányszor ősz hajjal vicsorog, ugrik, és olyan sebesen mászik a plafonon, mint Pókember, ha szteroidokat szedne. Pingvin pedig jobbára az idióta henchman szerepkörébe kényszerül: sok egyéb véletlen után (Dracula épp Gothamben nyugszik, épp akkor szökik több rab, épp a kriptakincsért) ő támasztja fel Draculát, ő lesz az agymosott lakája (nem Alfredra utalok ezzel!).

Majd a legfőbb fricska: miután Dracula meghal, Pingvint vádolják a vámpírizáltak tömeges eltűnéséért. Trapa írás, és etikátlannak is tartom Batmantől hagyni, hogy egy ilyen kelekótya balfácán bűnhődjön egy valódi szörnyeteg rémtetteiért. Ez azért fajsúlyosabb ügy, mint Sid, "the Squid" esete, hisz azelőtt épp Batmant vádolták az emberrablásokkal, a szemtanúk zavaros beszámolói alapján.

A legkülönösebb ötlet számomra mégsem a gore-hoz kapcsolódik. Bruce mostani barátnője nem más, mint Vicky Vale. És bár egy hajszállal közelebb áll a képregénybéli énjéhez, mint Kim Basinger alakítása a '89-es filmből, de így is csak kellék. Annyi a szerepe, mint Barbarának a Subzeróban: ő a bajbajutott hölgy Batman számára.

Van egy banális mellékszál, miszerint Draculának volt egy régi szerelme, akit úgy akar feltámasztani, hogy Vickyvel elvégeztet egy olcsó rituálét. Ám ez, akárcsak Batman fennkölt beszédje épp mielőtt Draculát elhamvasztja a napfény, teljesen légből kapott, és semmi nem támasztja meg. Persze, egy keményvonalas fan mondhatná erre, hogy milyen menő: Batman árnyalakja a fényben, miközben elszavalja: "Én vagyok a bosszú! Én vagyok az éjszaka! Én vagyok BATMAN!" Kicsit több odafigyeléssel ez remek riposzt lehetett volna Dracula korábbi megjegyzésére: "Köszönöm, hogy életben tartottad a hagyatékomat."

A Batman vs. Dracula még "eltékozolt lehetőségnek" se nevezhető, mert maga az ötlet alig tekinthető lehetőségnek. A párosítás abszurd, a rajzolási stílusa undorító, a cselekmény írása és kivitelezése pedig trehány. Tipikusan az az eset, hogy semmi nem legitimálta, miért kell legyártani ezt, hasonlóan Pitof Macskanőjéhez (amiről úgy hírlik, remake-elni szándékoznak Anne Hathaway-jel). Kis szerencsével akár Man-Bat vagy Ventress, a Láthatatlan ember is kaphat önálló egészestés szerepet Batman ellenfeleként, és akkor még több pénz fog befolyni a konyhára.

1 ponttal temetném el Dracula grófot a Batman-univerzumban, bízva, hogy legközelebb ismét hozzá méltó formában fog filmalkotásnál felbukkanni.