Tom Sanders családos részlegvezetőt régről ismert új főnöke, Meredith sikertelenül próbálja elcsábítani. Mindketten beperlik a másikat, közben Tom rájön, hogy a nő önös érdekből veszélyezteti a küszöbön álló fúziót.
Ez nagyvonalakban a felállása Michael Douglas egyik legvitathatóbb értékű filmjének. A Zaklatás a felszínen okos thrillerkriminek néz ki belső hatalmi harcról egy szoftvercégnél. Valójában viszont nem több erotikomikus csatározásnál a 2 nem 2 képviselője között, melynek kimenetele egy idő után mindeggyé válik a néző számára.
A mű 2 hivatalos vonzereje közül az egyik a legendás félbemaradó szexjelenet Tom és Meredith között, ahol Meredith szinte fekete özvegyként próbálja behálózni a csábulgató férfit. Ez engem nem érdekelt, kismilliószor látni ilyet jobban kivitelezve. Másik az időnként okos üzleti szövegsorok, melyek alapján a laikusok - köztük én is - némi fogalmat nyernek az informatika világáról. Túlkomplikáltnak éreztem az egész bonyodalmat, a mellékszereplők értelmes, de túl szürke dolgozók, és a 3 fő húzónév egyikét se hittem el annak, amiként a filmben szerepeltetik őket.
Messze nem én nyitom a sort azok körében, akik szerint a sikeres üzletasszony és Meredith Johnson két külön kategória. Itt egy nő, aki elvileg elég okos, jó szervező + strapabíró, hogy felemelkedjen egy nagycég alelnöki posztjára. Ehhez képest, ha egy szituáció érinti a szexet vagy az ösztöncselekvést, teljesen elveszíti az önuralmát. 1. munkanapon hívja fel az irodájába a trófeának nézett Sanderst, és egyből nyomul rá, akár egy nőstény ragadozó a párzás előtt. Hogy lett ebből üzletasszony? Hogy lehet olyan óvatlan, hogy mikor a férfi visszahőköl és lelép, hangosan elkezd ordítozni az iménti ügyükről, nem tudván, hányan is vannak a közelben?
Nem tudom, mit higgyek erről. Ebben a világban úgy látszik, a puszta dögösség, illetve néhány diszkrét numera elég a szakmai előmenetelhez. Ehhez pedig az kell, hogy legyen egy önelégült, vigyori főnök; Donald Sutherland karaktere Bob átlagos, önhitt milliomos, akinek a kényelem és a pénz számít egyedül. Aztán kell egy régóta kiéhezett pasi. Tom a film szerint 30-szor is nemet mond, de csak azután hajlandó elmenni, hogy valami futó, szexszerű döngetést végrehajtott a nőn.
Meredith szinte a paródiája a szexi, de végsőkig manipulatív mesterelmének, melyet például Sharon Stone ábrázolt az Elemi ösztönben. Tetszett a pernél, hogy a néző elvárásait beelőzve csavar egyet a szokott felálláson. Akire számítunk, hogy az áldozati bárány lesz, Tom, elsőként kezdeményezi a pert. Jó pont! Meredith és ő is erkölcsileg kompromitálták magukat, kérdés, hogy melyikük a nagyobb bűnös. Igazából ezt én magam se tudtam eldönteni Tom frappáns leleplező beszédéig arról, hogy Meredith belepiszkált a termékrendelésbe.
Nem egy helyen mintha a vakszerencse egyengetné Tom előtt az utat, hogy kikerüljön a slamasztikából. Idővel mobiltelefonján felfedezi, hogy egy félrement hívás révén valaki felvette a vad éjszakán történteket. Ez talán viszonylag hihető véletlen. Még azzal együtt is, ez az icipici véletlen perdöntő aduászt ad neki Meredith ellen.
Meredith tervében a végső trükk az, ami úgy-ahogy ravaszságot sejtethetne. De az meg nagyon együgyű trükk. Mikor a nő a perügyben vesztésre áll, látszólag elveszti a fejét, s őszinte vélekedését a férfiakról kiadja magából. Így Tom azt hihetné: győzött, miközben bűnbaknak készítik őt elő egy gyártási hiba kapcsán. Már elnézést: Tom és Meredith évekkel ezelőtt bensőséges kapcsolatban álltak. Kissé átlátszó kelepcének tűnik ez épp az ő számára. S mikor átlát a nő mű-kiborulásán, úgy nyer bizonyosságot sanda gyanújának... hogy véletlenül meghallja Meredith-et, amint a cinkosával épp a csapdáról beszélnek. És véletlenül a mobiltelefonja csörgését se hallják be, míg őt mindent hall ki. Speciális lehet az üveg...
Meredith tervében a végső trükk az, ami úgy-ahogy ravaszságot sejtethetne. De az meg nagyon együgyű trükk. Mikor a nő a perügyben vesztésre áll, látszólag elveszti a fejét, s őszinte vélekedését a férfiakról kiadja magából. Így Tom azt hihetné: győzött, miközben bűnbaknak készítik őt elő egy gyártási hiba kapcsán. Már elnézést: Tom és Meredith évekkel ezelőtt bensőséges kapcsolatban álltak. Kissé átlátszó kelepcének tűnik ez épp az ő számára. S mikor átlát a nő mű-kiborulásán, úgy nyer bizonyosságot sanda gyanújának... hogy véletlenül meghallja Meredith-et, amint a cinkosával épp a csapdáról beszélnek. És véletlenül a mobiltelefonja csörgését se hallják be, míg őt mindent hall ki. Speciális lehet az üveg...
Sanders érzésem szerint csak azért családos ember, mert ez az általános életmódbeli-norma. Nincs kémia közte és felesége között, teljesen megszokás-alapúak a beszélgetéseik, illetve a kötődésük gyerekeikhez hamisnak érződik. Az asszonynak egyetlen megnyilvánulását találtam okosnak, és ez amikor egy partin szóba kerül az incidens Meredith-tel. A többiek előtt úgy tesz, mintha Tom pontosan elmondta volna neki. Valójában persze dühös, amiért Tom hagyta, hogy a pénisze egy másik nő szájában kössön ki.
Az 1 főszereplő, akin egyáltalán nem látom, hogy az események nyomot hagynak, az Bob. Ha én írtam volna a forgatókönyvet, akkor Meredith-en kívül némileg őt is seggre ejtettem volna. Nem vagyok üzleti szakértő, de úgy tudom, az igazgatótanács visszavonhatja az elnökségi mandátumot, mégha ő is pénzeli a céget. Akkor biztosan, ha nem övé a részvénytöbbség. Ha meg az övé, ilyen kimagyarázhatatlan nyilvános lebőgés után az üzletfelei, nos, eléggé megorrolhatnak rá. Mindenesetre kötve hiszem, hogy nincsenek az esetnek következményei rá nézve.
Lehet, hogy népszerű darab, de számomra a Zaklatás csupán egy középvonalbeli thriller.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése