A Marsi (Mentőexpedíció)

Teljes joggal kiáltották ki a kritikusok a The Martiant az év sci-fi-jének: érdekfeszítő alaphelyzete mellett kalandregénybe illő tájai, komoly drámája mellett is pozitív életszemlélete és okos humora együtt fűszerezik frenetikusan szórakoztatóvá ezt a filmet, miközben sosem veszíti el a komolyan vehetőségét. Gondosan megalapozott, mégis könnyed és magabiztos abban, hogy mi akar lenni, hogy milyen modorban tálalja a történetét.

Mark Watney az Ares III-expedíció másik 6 tagjával kőzetmintákat gyűjtenek a Marson. Amikor egy nagy intenzitású hurrikán lecsap a régióra, a legénység kénytelen evakuálni, de Watney hirtelen leszakad a többiektől, és társaival együtt a NASA is halottnak könyveli el. A vihar elültével eljut a misszió állomáshelyére, de nincs összeköttetése a külvilággal. Lehetetlen feladat elé néz: egy egész planétán magára hagyatva kell átvészelnie teljes 4 esztendőt, korlátozott élelem és ivóvíz-készletekkel. Rövidesen azonban a Földön is megtudják, mi történt vele. 

Andy Weir ingyenes blogcikk-sorozatként indult bestselleréből maga Ridley Scott rendezte meg a filmes átiratot. Ők és Drew Goddard forgatókönyvíró külön ügyeltek rá, hogy a sok tudományos magyarázat, ami a regény egyik alapvonása, ne váljon tolakodóvá. A szereplők szájából csak annyi szakzsargont hallunk, ami a szereplők döntéseit legitimálja - bár az sem kevés. A cselekmény tömör és tempós, de lépésről lépésre halad végig Mark Watney berendezkedésének, majd mentőakciójának fázisain.

Optimista hangnemével üt igazán nagyot a The Martian. Más instant sci-fi-klasszikusokhoz képest (Csillagok között, Gravitáció, Prometheus, stb.) sokkal közvetlenebb, bizakodóbb; a főszereplő szándékosan rengeteget humorizál szorult helyzete ellenére. A magányos űrhajós belső kálváriája ma már klisészámba megy, a film fókusza ezért egész másvalamire irányul: a folyamatra, ahogy a tökéletes elszigeteltségben élő férfi feltalálja magát, majd erőfeszítései az ő és a külvilág közös erőfeszítéseivé válnak.

1. Először még egyedül tőle függ a túlélése,
2. majd a kapcsolatfelvétel után közösen tőle és a NASA-tól, 
3. a végén pedig majdhogynem teljesen a "mentősereg" tervére kénytelen támaszkodni.

Izgalmas látni a főhős találékonyságát, ahogy már-már számkivetett MacGyverként szerel, kutat, ellenőrzi a berendezéseket, gondoskodik magáról - még parancsnoka kedvenc diszkózenéire is ráfanyalodik. Felhasznál mindent maga körül, ami csak mozdítható - még a puszta talajt is, amiben elkezd krumplit termeszteni! Izgalmasak a montázsok, nem éreztem kapkodónak a gyorsított részeket. Az pedig, hogy Mark, a legénység, a NASA és egy kínai hivatal mind összedolgoznak, mindezt 1 emberélet megóvása céljából, nagyon jól eső érzés és felemelően pozitív üzenete a produkciónak. 

Matt Damon - ellentétben a Csillagok között remete-űrhajósával - színes egyéniségű kutatót alakít: Mark Watney okos, tárgyilagos, ironizáló, könnyed modorú, talpraesett. Sorozatos faviccei és optimizmusa szintén a túlélés kulcseszközei, nem cukormáz, hogy emészthetőbb legyen a konfliktus. Külön jutalom, hogy a tréfálkozás nagyon is mulatságos: 1 vígjáték nem akadt idén, amin annyiszor tört volna rám a nevetési kényszer, mint itt! Élvezet hallgatni, ahogy ezek az emberek látszólag jelentéktelen dolgokról beszélnek: pontosan ez tetszett nagyon pl. a Ponyvaregény párbeszédeiben, hiába más műfaj.

Szó sincs róla, hogy a dráma elsorvadna a vicczápor közben: Damon finoman áthozza, amikor Watney sem tudja kikerülni a letörtség érzését. Mikor egy újabb vihar kiszakítja az állomás egy részét, egész eddigi munkáját kipusztítja az időjárás. Nem tud mindent teljesen elölről elkezdeni, vele együtt minket is emlékeztet a fordulat, hogy mégsem űrkiránduláson vagyunk. Innentől válik igazán sürgetővé a kimentése, különösen az egyre növekvő médiahisztéria mellett. Kicsit zavart, mikor a drukkoló tömegeknél megint bevillantják az amerikai zászlót, de itt legalább volt létjogosultsága: így még nagyobb volumenű az egész, már állampolgárok ezrei szurkolnak a sikerért.
 

A fontosabb szereplők tisztesen megírt, jól eljátszott, nagyobbrészt érdekes figurák. A tudományos igazgató, Vincent a NASA vezetésében a mentés fő szószólója, míg Teddy Sanders, az intézmény főnöke inkább a bürokrata fejével gondolkodik, de ő sem adja fel az ügyet soha. Főleg nála féltem, hogy az emberéletre szaró seggfej sztereotípiájába zuhan-e, de szerencsére nem így lett. És először fel sem tűnt, hogy Jeff Daniels alakítja őt.

Nem egy kényes morális kérdést érint, ahogy Teddy, Vincent és a többiek minden lehetőséget, s azok minden lépését külön kell, hogy mérlegeljék, hogy Watney-t minél előbb haza tudják hozni a Földre. Értesítse-e az irányítóközpont az Ares III.-t, hogy Watney él, míg nincs kész mentési tervük? Hogy adagolja a NASA a fejleményeket a nyilvánosság felé? Kockáztassák-e 6 ember biztonságát és visszajutását egyetlen társukért?

Jessica Chastain (újabb főszereplő a Csillagok között-ből) Lewis parancsnoka szellemes, őszinte és elszánt vezető, aki ha csak teheti, az emberei előtt vállalja az életveszély kockázatát. Ügyesen és fordulatosan írták meg, ahogy a legénység a mentés esélyeit optimalizálni próbálja. Ami közös döntésük, azt mind a hatan kell, hogy vállalják, de Lewis saját döntése, hogy ő kapja el Markot az űrben, korrigálva régi mulasztását a marsi viharban.
Itt a drámai tetőpontnál már nagyon hajmeresztő mutatványokkal kísérletezik a történet. Nem tudom biztosan, ha valaki tényleg komptető nélkül lőné ki magát az űrbe hangsebesség fölött - akár szkafanderben is -, akkor túlélheti-e. Mindenesetre intenzív jelenetsor volt, a feszültségfaktor sosem billent túl a hihetőség határán. És külön örültem annak, hogy nem raktak be olcsó műtragédiát a végére (pl. hogy Lewis meghaljon), csak hogy legyen emberveszteség.

A kém után a 2. idei mozifilm kapcsán lehetek büszke arra, hogy forgatása magyar földön zajlott. Mostantól ez a kedvenc produkcióm Ridley Scott-tól: beszippantott, gondolkodásra késztetett, meglepett, végig kitűnően szórakoztatott. És imádtam benne azt a humánus, józanul optimista szellemiséget, amely belengi. Azt, ahogyan egyetlen, másik égitesten rekedt ember életakarása idővel magához vonzza a társaiét, míg végül egy fél ország jókívánsága összegződik és irányul arra, hogy Mark Watney gépészmérnök hazajuthasson.

5-öst adok rá.