Terminátor: Sötét Végzet

Nehezemre esik kerek mondatokba öntenem, milyen tapasztalat volt a Sötét Végzet. Jobbára a zsibbadt hitetlenkedés és a sértett düh kavarogtak bennem alatta és utána is – az érzést pedig csak erősíti, hogy most le is írom. Ez a film a teljes, gátlástalan meggyalázása a XX. századi Terminátor-sagá-nak! Igen, direkt így fogalmaztam. Tudom, már írtam, hogy nálam csak a két első film adja ki az érvényes történetláncot, a többit csak tárcafejőnek tekintem. De a Sötét Végzetet gyűlöltem: a márkanév ocsmány megerőszakolása, az erkölcstelen filmcéges kapzsiság újabb ékes bizonyítéka.

A „cselekmény” fémváza: 3 évvel a T-1000-es halála után jön egy T-800-as, és kinyírja John-t Sarah szeme láttára. 22 év múlva egy Grace nevű vázmódosított humán testőr kerül Mexikóvárosba Dani(ela) Ramos védelmére, épp mikor egy alakváltó terminátor a megölésére indul. Megöli Dani apját, és hamarosan Dani bátyja is meghal az üldözésben. Csatlakozik a női pároshoz párosához az idős Sarah Connor, majd – Sarah megrökönyödésére – az a T-800-as, aki lelőtte John-t, de azóta Carl néven embercsaládot alapított. Ám le utdják-e állítani végleg az örökké ismétlődő rémálmot?

A Star Wars 8. Epizódja óta nem láttam olyan tömény gazemberséget és  szándékos mítoszpusztítást virítani, mint itt! Csak kapásból: ha John-t azonnal csakúgy kiölik a filmből, minek húzzák rá teljesen ugyanazt a történetsémát (ráadásul ilyen ügyefogyottan variálgatva) egy 3. világbeli főszereplőnőre? Mert mint megtudjuk, a Grace által leírt új jövőben Dani a géphadak elleni lázadás új leendő messiáshadvezére. Vagyis ő ELVILEG Sarah és John szerepköre egybegyúrva és mexikanizálva. Ennyi a karakter lényege, függetlenül attól, hogy karizmája nuku, és személyisége se nagyon van – mármint azontúl, hogy gyászolja a Terminátor kezétől elhulló családját.

Az egész elgondolás sértően gépies és üzletszagú:

• Eltörölni minden nem sikeres folytatást, csak az első két film maradjon! Ja: úgy, mint a Warner próbálta a Superman visszatérrel?
• Rögtön az első pár percbe kinyírni a végig óvott gyerekfőhőst a kultikus 2. részből, akaratlanul is érvénytelenítve azt? Mint az Alien 3. tette?
• Csak SJW-s kemény-de-sivár nőfigurák harcolhatnak hatékonyan a gyilkos hím szörnyeteg ellen, míg a hajdani központi férfihős meg önmaga leszelídült kiadásaként vár, míg eljő érte a halál. Mint Az Utolsó Jedik-nél.
• Nem sértő ugyanazt a világuralomra törő gonosz szervezetet más néven újracsomagolni és beadni a rajongóknak? Ha a Birodalom-pontos-másolat neve Első Rend, úgy a Skynet-pontos-másolat neve Legion, ezt nem lehet kimagyarázni.

Nevekkel parasztvakítani könnyű:

1. nem számít, hogy maga a „tervező”, James Cameron produceri ÉS (pl. David Goyer mellett) társírói babérokat kapott, 
2. hogy a visszatérő Linda Hamilton még mindig át tudja élni régi nagy szerepét,
3. vagy hogy A. Schwarzenegger is megint itt van.

Mindez nem mentség, hogy az alkotók – köztük ironikus módon maga Cameron – hiábavalóvá tettek mindent, ami Az ítélet napjában történt. Mint írtam: a nyitópercek miatt ujjakat kéne eltörni abban az írógárdában! Ezen aztán Tim Miller rendezőnek esélye sincs mit kozmetikázni: nincs saját hangja, hangulata a Sötét Végzetnek, amitől legalább a retinánknak megjegyezhető volna – bár ez talán mégis inkább áldás...

Legnagyobb bombatalálatát ugyan a film egyértelműen az elején kapja, de a fennmaradó részében sem érezni valós tétet, súlyt vagy üzenetet. Ürügy indítékok hajtanak egy sehová kifutó, alibi sztorit, amely minden korábbi „folytatásnál” tahóbb módon tépi föl a T2 legendás zárását, azt semmi érdemivel nem pótolva. A „nincs végzet, csak ha bevégzed”-mondóka alapból értelmét veszíti John hiábavaló kinyírásával, és ezt eszük ágában sincs kompenzálni – kivéve egy rövid monológot, ahol Sarah bevallja: 1 fényképe sincs szegény fiáról. Egyértelműen csak azért nem kerülhetik el soha végleg hőseink az apokalipszist, mert a stúdiók kapzsisága sose engedné nyugdíjba küldeni a franchise-t.

Karaktertemetéssel ért fel a viszontlátás. Hamilton jól mutat ugyan fegyverrel meg napszemüveggel, de a John fölötti gyásza levegőben lógó marad – akárcsak pl. Ab Whistler-é a Blade: Trinityből. Az írás próbálja úgy kiforgatni ezt, hogy a fia gyilkosa mint szövetséges azt példázza: az előre megírt végzet megváltoztatható. Pórias és kétszínű kimagyarázása ez annak, hogy a régi mese érzelmi fókuszát, a Connor-okat kirostálják a narratívából, utólag értelmetlenné téve az egész 2. részt. Az meg véletlenül se hihető, hogy a T-800 Johnt leölve csakúgy parlagon maradt a világban, kinőtt a lelkiismerete, és családra tett szert, akik azóta se gyanítják, ki ő, mi ő, mit tett.

Amellett, hogy Dani karaktere szerintem másfajta filmbe való volna, az új harcigépek még rosszabbak: Mackenzie Davis ha lehet, még bunkóbb, agresszívebb femináci kirakatfigura, mint Brie Larson volt Marvel Kapitányként, így esélyem se volt, hogy meghasson a múltja, vagy az önfeláldozása a végén. 

Gabriel Luna „Rev-9-e” (lényegtelen, minek hívják) szintén sehol sincs Robert Patrick T-1000-e mellett nemezisként: formái, ölései és harcai a nagy nullát idézik meg a '84-es és '91-es filmek rideg sokkfaktorából. Ezek után az akció maga a súlytalanság: a sokadik robbanás éppúgy nem bír éllel és dramaturgiai ütőerővel, mint a legelső. Soha egy mozzanattól nem kaptam föl a fejemet vagy borzadtam el 2 teljes óra leforgása alatt.  

Szimpatizáltam egy ideig a gondolattal, hogy fekete ruhát vegyek föl, csak ebből az alkalomból. A Sötét Végzet nem kevesebb, mint a Terminator-név és -ötlet legújabb, minden korábbinál otrombább megkövezése: úgy taszigálja tovább a rég kreatív végkimerülésig jutott szériát, hogy felelőtlenül szétbarmolja annak alapjait, alázat és elhivatottság nélkül. Míg az előző folytatások legalább tiszteletben tartották a két klasszikus rész alaptörténetét, ez a fércmű képmutatóan kivégzi és feláldozza azt, mintha platform akarna lenni egy "új irány" új folytatásainak. Mihelyt végeztem toplistámmal az év legrosszabb filmjeiről, meg sem történtnek fogom tekinteni a Sötét Végzetet, azaz a halál beálltát a Terminátor-moziknak.

Tiszteletem a két színészveteránnak, de azt hiszem, hogy "John-ért" mégiscsak 1/5-ös pontszámra ítélem a Dark Fate-et.