Gemini Man

Érezni rajta, hogy mennyire nehezen szülték meg Hollywood farzsebeiben a Gemini Man-t. Amellett, hogy majd' negyedévszázada halasztódott látványtechnikai okok miatt, a project-et röplabdaként passzolták írók, rendezők és színész között, míg végül a mai, biztonságos sablonparádé formájában Ang Lee kezébe nem került. Nem lep meg, hogy sokak figyelmét főleg Will Smith arcának számítógépes befiatalítása, illetve a budapesti forgatási helyszínek Budapest-ként is való mutatása köti majd le, hisz sztori és karakterek frontján a Gemini Man már-már megjegyezhetetlenül szokványos.

Henry Brogan profi mesterlövész belefárad a szakmába, és nyugdíjazza magát. Aztán kezdenek hullani a csontvázak a szekrényből: nemcsak legutóbbi célpontjáról derül ki, hogy terrorista helyett tudós volt, de őt is ki akarja nyírni korábbi főnöke, Clay, mint „elvarratlan szálat”. Mikor az őt szemmel tartó ügynököt, Dani Zakarewski-t megmenti ugyanettől a sorstól, ő és Brogan puhatolózni kezdenek, hogy mi folyik itt. Clay pedig ekkor egy régóta csiszolt aduászt küld ellenük: a Gemini-projekt termékét, Brogan ifjú, ereje teljében lévő klónját.

Tisztára, mintha személyleírást próbálnék adni egy bűncselekmény elkövetőjéről: a történet legfeljebb közepesen izmos, többnyire lomha mozgású, és egyedüli valós jellegzetessége az arca (a fő sztárja). Egyértelmű, hogy nem egy ember vagy alkotógárda határozott víziójaként született, hanem egy seregnyi író gondolatainak higított amalgámjaként. A rutinos színészi játék (Mary Elizabeth Winstead és Smith legalább kedvelhetővé teszi figuráját, ha érdekessé nem is) és szép helyszínek (pl. a fővárosi termálfürdők) ellenére nincs 1 emlékezetes vagy lebilincselő pillanata sem. Mindenben csak a tűrhetőségre játszik, amit aztán hol sikerül elérnie, hol meg aláhasal.

Molyette klisé a sztori, de még ezzel együtt is nagyothalló a logika ebben az egész bérgyilkosklónozó tervben. A vak is látja (már a saját MÉG-fiatalabb klón-öccse megtalálása előtt!), hogy „Junior”-t egész életében átverték, és csak harcigépnek kellett: ezt ő felfogni, Brogan pedig elmagyarázni alig bírja rendesen, és mire e két dolog sikerül, fenntartás nélkül egy csapat lesznek ők hárman. Az ügynökfőnök meg egy álmos vicc: képtelenség komolyan venni akár fő konspirátorént, akár mentorként az "elbizonytalanodott" Junior mellett. Önigazoló szónoklatát kinyiffanás előtt pedig valami agyzsibbasztó volt végighallgatni! Hogyha a szereplők ilyen fantáziaszegény figurák, a motivációik egysíkúak és sokszor átgondolatlanok, a párbeszédek zöme meg közhelyes, akkor szegény színészek nem sok érzelmi energiát tudnak a drámába vinni.  

Igazából nem vagyok mérges a Gemini Man-re: teljesen átlagos akciómese a nyugijából kiüldözött profi jegelőről, aki még lenyom egy utolsó balhét pár régi-új bajtárssal, hogy szétrúgja a tetű nyakkendős góré seggét. Előfordulnak azért benne lendületes vagy legalább szimpatikus pillanatok is (pl. a befejezés), de nagy egészként banálisan kiszámítható, kockázatmentes ipari tucatklón.    

3/5-öt adok rá.