Még a 2010-es évek elején megtaláltam Nicolas Cage karrierjének legszemetebb fattyúnyúlványát. De csak mostanra gyűjtöttem elég lelki erőt ahhoz, hogy cikkezzem a 2006-os The Wicker Man-t, magyar címén a Rejtélyek szigetét. Az azonos nevű, 1973-as brit horrorklasszikus "megújítása" akaratlanul is lejáratja az ehhez hasonló horror-remake-eket, amik ugye hátborzongatónak hiszik magukat, de a forgatókönyvtől a karakterekig mindenből süt a feszengtető idiotizmus. Üdv minden Cage-rajongónak az őrület pöcegödrében!
"How did it get...
...BURNED?!"
A depressziós Edward Malus rendőr levelet kap múltbéli jegyesétől, Willowtól, aki arra kéri, hogy a férfi utazzon el szülőföldjére, és segítsen megkeresi elveszett lányát, Rowant. Summerisle szigetén egy világtól elzárt, ultrakonzervatív, nők uralta társadalom létezik, akik idegenkedve fogadják a nyomozót. Miután Willow felfedi Edward előtt, hogy Rowan az ő lánya, még sürgetőbbé válik megtalálnia a lányt, akit gyanúja szerint az egyik helyi rituáléhoz áldoztak vagy készülnek feláldozni a máglyán.
Akkora összefüggéstelen maszlag a forgatókönyv, amit a filmművészeti szakon kellene mutogatni. Író-rendező Neil Labute és producer-színész Nicolas Cage - meg még egy tucat másik producer - olyan művet adtak nekünk, aminek már elgondolás szintjén sincs értelme. Adott ez a matriarchális közösség, melyet fanatikus erőszakkal tartanak elzárva a külvilágtól, legalább 200 éve változatlanok vallási doktrínáik és életmódjuk. "A férfiakat itt csak házimunkára fogjuk, és tilos beszélniük."
Egy 10 éves kitalálná a bárgyú fordulatokat:
- hogy Rowan Edward lánya,
- hogy a szigetlakók emberáldozatokat mutatnak be,
- hogy Willow is az agymosott szekta egyik "nővére",
- sőt: ő a vezetőjük, Summersisle nővérnek a lánya!
Nicolas Cage a Szellemlovasban nem égett úgy, mint ahogy itt leégeti magát. Karaktere először "csak" semmilyen és dögunalmas, de miután a cselekmény beindul, minden jelenete csak még nagyobb balfácánná lépteti elő. Edward egész egyszerűen tyúkeszű zsaru! Nem elég, hogy egyedül megy az Isten háta mögé, minden biztosíték nélkül, egy szál stukkerral. De soha nem fontolja meg, hogy lelépjen vagy kapcsolatba lépjen a kollégáival, holott első perctől süt a helyről, hogy szarba se nézik az emberéletet - főleg nem a férfiakét.
Mondjuk még ezzel együtt sem értem, minek raknak a már eltört lábú Edward fejére egy méhkalitkát. Külön büntetés, amiért bosszúságot okozott nekik, pl. mikor lecsapott egy legyet a szállásán? "No! Not the bees! Not the bees!" "Damn, you bitches!" Kínomban kellett kacagnom azon a jeleneten.
Fejemet fogom, milyen csiga-lassan esnek le neki nyilvánvaló dolgok. Érkezésekor vihorászó nyanyák cipelnek előtte egy vértől csöpögő, embernagyságú zsákot, és azt hiszi, cápa van benne. Vörös csuhás nőket vesz észre, pogány állatmaszkos lakók jönnek szembe vele az utcán, de ezt is csak helyi szokásnak könyveli el. És a végén, mikor már persze késő, esik le neki, hogy pisztolyából kivették a töltényt, miután méhek támadtak rá. Hiába próbálta Cage a ciki részeket túljátszással kozmetikázni: egy Edward szintjén inkompetens ürgét joggal áldoznak föl akárkicsodák.
A másik kiborítóan üresfejű bábu Willow volt. Az őt alakító Kate Beahan végig bedrogozott arccal bámul és motyog valahányszor felbukkan. Ez a nő nemhogy egy rendőrt, de még egy kóbor kutyát se tudna elcsalni sehová.
Leelee Sobieski Honey nővéréről ezt már el tudtam volna hinni: az utolsó jelenetben ő és Willow együtt cserkészik be legújabb áldozataikat - szintén szabadságon lévő zsaruk. Sobieski arcjátéka itt sokkal alkalmasabb lett volna a cselszövő vipera ábrázolására. De Labute őt is annyival tudja le, hogy Honey nővér bedühödik, rikácsol, harapdálni próbálja a kopót, mint valami dilis vámpír, majd Edward jól nekirúgja a nőt a ház falának.
Olyan szinten vérszegény az egész atmoszféra, ami már a vászon túloldaláról szívja a vérünket. A pogány kultusz merő halandzsa, eredetéről is annyi derül ki, hogy Summersisle nővér ősei Angliából menekültek ide több száz éve. Nevetségesen bárgyú az, ahogy állati maszkokban mászkálnak, rituáléhoz vagy anélkül, mintha egy szanatórium udvarán rendeznének farsangi mulatságot. Az Edward által elcsórt medvekosztüm még a legkevésbé feszélyezi az embert. Ha az a lényeg, hogy a férfit ott tartsák az áldozati rítusig, hogyhogy meg se próbálják titkolni, hogy kifélék-mifélék ők, mi az értékrendjük? Nem lepne meg az se, ha Willow-tól tudnák, milyen bivalyszar nyomozó ez a Malus.
Rég hallottam olyan agyrohasztó dialógusokat, amiket itt firkáltak össze. Épkézláb mondatnak a nők részéről se híre, se hamva, feltűnően mellébeszélnek, valahányszor Cage figurája kérdez tőlük valamit. És ez a befejezésig így marad. Mikor az összevert lábú Edward azt kérdi, mégis hogy lehet ő jó áldozat, mikor nem is hisz a vallásukban, ők csak kántálnak üveges pofával, hogy neki meg kell halnia. Bónuszként gyakran még a szavaikat sem tudjuk kivenni, annyira motyognak. Bár talán jobb is...
Epilepsziás rohammal ér fel az a tornyozott, bóvli bizarrság, amit a Rejtélyek szigete kínál a gyanútlan nézőknek. Látványa Asylum-színvonal, a történetvezetés közröhej tárgya volna a filmiskolákban, a színészek pedig tisztára ürített koponyatartalommal téblábolnak a forgatási helyszíneken. Mégcsak a "bűnös élvezet" vagy "szerethető szemét" címkékre se méltó: az emberi alaptermészettől olyan szinten létidegen az egész légköre, ami az értelmes polgár idegrendszerének befogadhatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése