2015. szeptember 16., szerda

A dögös és a dög


Nate Cooper felkutatja általános iskolai szerelmét, Cristabel Abbott-ot, majd hogy bevágódjon nála, pasit igyekszik keríteni a szépség előnytelen külsejű barinőjének, June Phigg-nek (ugye érti mindenki: "Pig"?). De mi van akkor, ha a rút kiskacsa menetközben maga is gyönyörű hattyúvá válik?



Már a címében is van valami alpári szexizmus ennek a szösszenetnek. Paris Hilton - aki Cristabel szerepe mellett a produceri teendőkből is vállalt egy keveset - megkoronázza azt az önfényező, tömény felszínességet, aminek a The Hottie and the Nottie teremtetett. Hilton színészi tehetsége ma már hírhedt vicctémának minősül, de itt végig idegcsikaró képmutatás árad minden arcrezdüléséből. Végig azt kívántam a karakterének, ami a 2005-ös Viasztestekben történt az ottani karakterével.
A színészgárda többi tagjáról legalább el tudtam hinni, hogy kényszerből, és nem készakarva tesz le pancser alakítást az asztalra. Figuráik reménytelenül lapos, gyengeelméjű, velejükig számító fabábukként játsszák az eszüket, és csak a romantikus vígjátékok rúnarégi receptje miatt kapnak 1-1 őszinte szövegsort a szájukba.


Ezek után talán mondanom sem kell, hogy A dögös és a dög működésképtelen úgy humor, mint romantika terén: se nem megható, se nem szellemes, másrészt azonban szikrázik róla a tompaság, a lelki mélység teljes hiánya. Arra megy ki az egész, hogy egy hamisan gitározó, lerobbant kretén még mindig ugyanazt a megjátszós Barbie-babát imádja 20 év távlatából, de! A megfektetéséért szinte férfi-striciként próbál valami szerencsétlen flótást találni, akivel a Barbie barátnője végre randizni tud. Mikor feltűnik egy fogorvos Ken-baba, aki megszépíti a rút barinőt, valami kattan benne, és a másik irányba kezd sóvárogni.
És mint a végén kiderül: Cristabel is végig csak tesztelte a szándékot, magasról téve a legjobb barátnőjének okozott szenvedésekre. Ezen pedig nem kozmetikáz, hogy a fő balek a végén hősiesen nem dugja meg a szöszit, sőt még az javasolja, hogy fusson a szüzességét eldobni igyekvő June után. Egy értelmes felnőtt ember ha nem is tudja, de érti, mit jelent gyerekkori szerelmet és/vagy csalódottságot hordozni magunkban, és az köszönőviszonyban nincs az itt elénk okádott románcnak.  





Nem tudom, szó szerint létezik-e olyan, hogy "Minden idők legrosszabb filmje." A The People magazin mindenesetre ennek titulálta A dögös és a dögöt, és hát: miért ne? Borzalmas, agyatlan, lélektipróan hitvány filmgalacsin.




Nincsenek megjegyzések: