Vasember 3.

Vakmerő csavart engedett meg magának Shane Black, a Vasember-moziszéria örököse. Azok után, mennyire érzékeny az amerikai vezetés rá, ha kritizálni merik 9/11 mítoszát és a terrorizmus elleni háborút, csoda, ha egy kiszámítható tucatfilm épp a feje tetejére állítja ezt a mítoszt. Osama Bin Laden, a fundamentalista muszlim terrorvezér mítoszát. Meggyőződésem, hogy ami itt derül ki a filmbéli terroristavezérről, az 80%-ban Bin Laden esetéről is ki fog derülni - előbb vagy utóbb. 

Anthony Stark mostanában enyhe pánikrohamokkal küszködik, és ez monogám kapcsolatára Pepperrel is rányomja a bélyegét. Amerikát eközben egy Mandarin nevű terrorvezér fenyegeti a világ médiáját keresztül, öngyilkos-merényleteket hajtva végre a Föld bármely pontján. Tony luxusvilláját helikopteres támadás rombolja szét, melyből a Vasember szétesve és sebesülten kerül ki. Anyagi erőforrásaitól távol, lepel alatt kezd nyomozni a Mandarin, illetve Pepper egy régi ismerőse, Aldrich Killian után.  

1-2 érdekes újdonság segít frissen tartani az új részt. Bár a Vasember 3. forgatókönyvét simán hívhatjuk futószalag-szindrómásnak, ezek az apró részletek, variálások - afféle rajongóknak szánt nassiként - érdekesek voltak. Pl. hogy Peppert láthatjuk Vasember-páncélban ténykedni egy percre (egyébként ez, hogy Pepper a páncélrészeket ő is megtanulja felölteni, jelentőséget kap majd a végső harcnál). 

Néhány kikacsintás nagyon tisztán kirajzolódik a Vasember 3-on.  

1. Az új rész sem próbál több lenni látványosan színdús pop-corn-mozinál, mely a Marvel-világ sokadik építőkockájaként hivatott működni. "Arra csinálták." Ehhez hűen számos szóutalás hangzik el a 2012-es Bosszúállók világmentő katarzisára New York-ban. Kb. hónapokkal a film kezdetének ideje előtt. 
2. A trilógia 2 másik részéhez képest higgadtabb a hangvétel, egy olyan páncélos főhőssel, aki pszichésen már kissé megtépázottabb. És akárcsak a The Dark Knight Rises-ben, itt is tél idején próbál az egyedül maradt szuperhős "visszajutni a játékba".
3. Az, hogy a végső, részben pisztolyos csata épp karácsony napjára esik, apró emlékeztető filmfanoknak, hogy a Halálos fegyver írója rendezte ezt a produkciót. 
4. A fanatikus harcosok nagy "tanítója" a film elején egy erős karizmájú, jelmezes ikon. Ám mint kiderül: ő csupán egy reprezentatív, fabrikált arca a gonosznak. Az értelmi szerző megtévesztése a külvilág felé. 
5. Apropó értelmi szerző: Aldrich Killian személyisége leginkább Edward Nygmáéra hasonlít nekem. Adott egy hosszú hajú, szemüveges őrült tudós, aki a főhős kegyeit keresi az elején saját találmányával. Ám amaz elegánsan leszereli, és az emiatti megszállottság egy látszatra sikeres, de belül bosszúéhes zsenivé változtatja. "És csak egy módon élheti ki ezt a rögeszmét." Még a főhős barátnőjét is ugyanúgy ejti foglyul, hogy szemtől szembe a nő életével fenyegesse.
6. Spielberg-szerű fan-service a kisfiú segítő, aki besegít Tonynak magányos felkészülése közben. 
7. A gonosz katonák valójában csonka emberek. Killian kísérletei során váltak képessé végtagjaik visszanövesztésére - másodpercek alatt. Maga a tudós főgonosz Kinien is képes erre a bravúrra (hasonlóképp, mint A csodálatos Pókember Dr. Connors-a.) 
8. Csak éppen ezek a "meggyógyult" emberek Fáklya-módján izzó, sebezhetetlen magma-kamikazék, akiknek még a ruhája is megmarad, ha visszaformálódnak. Ezt hívják rajzfilm-fizikának, emberek...! 
9. Az intelligens vaspáncélok, akik a klimax-csatánál Tonyhoz csatlakoznak, olyan kódneveket kaptak külön-külön, mint a Transzformerek. 

(Ha valaki még talált ilyen más filmből kölcsönnyúlt áthallást, az majd kommentben szóljon. Én ennyit találtam.)

Tehát nem érdemes váratlan dolgokat várni a Vasember 3-tól. Színes karakterei megmaradtak, és kicsit komolyabban is vehetőek, mint a Vasember 2.-ben. De Tony pánikrohama gyékényvastag sztoritartozék, hogy úgy tűnjön, mintha tényleg változna és haladna valamerre az élete. Ez megint csak egy biztonságos Marvel-fogás: megint ugyanazt a tanulságot rágatják meg a főhőssel, mint a Vasember 1-ben, és mint a folytatásában, ezúttal is meghal mindegyik új főszereplők.

Az elkapkodott mellékszálak közül Maya Hansenét sajnálom a leginkább... de nem azért, mert sikerült volna jól megírniuk a karakterét! Ő az a csinos fiatal kutatónő, aki Killiannek lehetővé tette ezt a... (jobb kifejezést nem találok rá:) fáklyaember-eljárást. Az ő haláljelenete drámaibb, mint a "látványosabb nagyjelenetek". Pl. a helikopter-támadás Tony luxuslakása ellen, vagy ahogy Rhodey Warmachine-páncéljával Killian elraboltatja az amerikai elnököt.

Túlzott produceri basáskodásra utal a sok elkapkodott, sebtiben felmázolt és lezárt történetszál. Maya az a típus, aki végig elvek és álmok közt egyensúlyozik, hol melyik kárára hajolva a másik felé. 12 év után pont a támadás napján jön "látogatóba" Tonyhoz. Szerintem Pepperről leolvasható, hogy ez gyanús neki, habár a lány jóhiszemű baleknak állítja be magát.

Az még nem izgatott különösebben, hogy Tony fogságakor fenyegetőzik, hogy megöli magát, ha Killian nem hagyja életben Starkot. Mit ad Isten: Killian csak úgy hasba lövi, fütyülve rá, hogy mennyire fontos a nő munkája a tervében. A lány döbbenete és Tony reakciója súlyt ad a pillanatnak, és ez máris több, amit a film nagy részéről el tudok mondani.

A roskatag, sokszor hirtelenkedő cselekmény erős túlzás, hogy rendesen összeállna egy egésszé. Mivel a terminátor-szerű lávaember eleve gyenge ötlet, nem lepett meg, hogy Vasembert és Killiant egymással dulakodva kellett látnom. Az viszont így is csalódást okozott, ahogyan elvarrják Tony és Pepper állapotának rendeződését:

• Peppert Kinien a magmásító szérum egy gyengébb dózisával beoltotta, ezért élte túl, mikor lezuhant a tűzgolyóba. Semmi magyarázat, hogy sikerült visszafordítani a dolgot.
• És a végén Tony ezt mondja: "Eszembe jutott: miért állnék meg itt?" Majd eldobja háza helyén azt az elektromágnest, amit műtéttel eltávolítottak a szíve mellől. Ez már pofátlan lustaság. Amellett, hogy a pánikrohamai rejtélyes módon felszívódtak, ennek semmi köze nincs a cselekmény egy pontjához sem.

Hebehurgya, megalkuvó, ugyanakkor lüktető és élettel teli produkció a Vasember-opusz trilogizáló felvonása. Nem irányoz elő új történéseket, csak frissíti Tony Stark zűrös életének emlékét a Marvel-rajongóknak. 

A csavar Mandarin karakterével (hogy ő csak betanított színész, akivel "arcot", propaganda-gonoszt adtak Amerika népének) ugyan kissé degradáló a képregények ázsiai hadurához képest. De legalább burkolt mondanivalót nyújt, és ezzel részben kikozmetikázza a gyenge szálakkal megtűzdelt cselekményt. Olyasmi ez a film, mint a használt műszaki cikkek boltja: kiválogathatjuk azokat a cuccokat, amit érdemesnek ítélünk, a többi meg mehet a kukába.