Atomszőke

"Aki eljátssza, hogy szarik a világra, az eleve gyanús."

(A Tégla)

James McAvoy bármilyen produkcióban benne lehet, akkor is kitűnik benne. Ráadásul nem először alakít full-züllött karaktert, úgyhogy a gyakorlat sem hiányzott. Az Atomszőkét ő és Charlize Theron menik meg attól, hogy gyenge noir-Bond-hibridként emlékezzünk rá, amely buzgón mutogatja a stílusát, de amögött pucér. 

1989-ben, a berlini fal leomlása előtti hetekben egy kémneveket tartalmazó lista eltűnik. Mindenki ezt keresi: KGB, CIA, MI6. Utolsó ezek közül a jégvérű

Lorraine-t küldi Berlinbe, aki a beépült helyi összekötőjétől, David Percival-tól kap segítséget. Egy pasast kell még átjuttatniuk a határon, aki memorizálta a lista teljes tartalmát, tehát potenciális hullajelölt.

David Leitch, a John Wick társrendezője 1 dologban brillírozik itt, és az az akciójelenetek koreográfiája. Lorraine bunyói kemények, nincsenek túlzenésítve vagy élvezhetetlenné lassítva, a vágások hiánya szintén még jobban beleránt minket az események közé.

Alapból sikerült egyfajta detektívregényes légkört generálni a filmnek - "Berlint" itt Budapest reprezentálta -, de amint a szőke "atombombázó" segg-szétrúgásba,

vagy éppen életmentésbe fogott, az már adott némi adrenalint is az összélménynek. A hátterek és a harci koreográfiák nem voltak rosszak.

Ehhez képest a létező legelnyűttebb, bóvli kémfilmsablonokat dobják be, élveteg vagy faarcú szereplőkkel, akiknek a sorsa a cselekmény minden csűrése-csavarása mellett is totál érdektelen marad. Kismilliomodszor nyomják a szánkba ezt a "Semmi sem az, aminek látszik"-féle izgalomcsikarási módszert, olyan nagyanyámnál is öregebb klisékkel telerakva, mint: 

• a rideg überprofi famme-fatale,
• a köpönyegforgató kettős ügynök,
• a rébuszokban beszélő, töketlen felettesek,
• a szupertitkos névlista,
• az olyan nagyzoló frázisok, mint: "évtizedekkel elnyújtaná a hidegháborút", "mielőtt rossz kezekbe kerülne", "ne bízzon senkiben", stb.

Éppen csak a röhejesen extravagáns szuperkütyük hiányoztak a sablonparádéból.

Tudom, hogy vannak, akik életük végéig elbámulnák az ilyen divatos tucatfilmeket - plusz Charlize Theron idomait -, de attól még fájóan sekélyes marad az Atomszőke. Nem hoz lázba a rendezői munka, hogyha a forgatókönyv ennyire tompa és fantáziátlan, mint amilyen itt. Egysíkú sztori és pózoló ál-karakterek mellett nem érdekel, ki kivel van - vagy ki él/hal -, mert a kerettörténettől (Lorraine kihallgatása) az apróbb történésekig minden súlytalanná, lényegtelenné válik.

Az adott végre az egésznek egy kis személyes szájízt, mikor David-ből kibújik a tetű, és Lorraine utánaered. Családos védence megfullad, új leszbikus ágyasát pedig megfojtják: ez a kettő egy kis időre végre tétet adott a nő berlini ténykedésének, ami egy csini fejlövéssel le is zárul. De a bondos profizmusa hidegen hagyott, és ezt a "dögös kemény csaj"-profilját dögunalmasnak találtam.

Arról nem is beszélve, hogy a szeretője olyan ügynök, aki elsőmelós létére is naiv, elővigyázatlan és az egészen izgalomhajszolásnak fogja fel. Miután ezt Lorraine szóvá teszi neki, sőt a lány külön esküdözik, milyen "jól játssza ezt a játékot", már szemernyi kétségem sem volt arról, hogy ki fogják nyírni. 

Meg kell hagyni, David Percival, ez az erkölcseiből kivetkőzött, szabadúszó barom jellegzetes egy figura volt. Nem azt értékeltem benne, hogy most "Hú, de penge!" a helyismerete, vagy hogy az utca minden mocskában megmártózott már.

Tudatosan tesz úgy, mintha ez a "Szarok a világra!"-imidzs a különc profit rejtené, nem az áruló rohadékot, aki mindenkit hátba döf. És bár engem sajna vajmi kevéssé izgatott, hogy Lorraine hogy kerül ki onnan élve, annak azért örültem, hogy legalább sejtette David árulását - mégha a pontos taktikája meg is lepi. Ha már nincs személyisége, legalább legyen kompetens.

Az Atomszőke műfajától függetlenül egy lejárt szavatosságú filmes torta, melynek csak itt-ott akad egyszerre menő és eszes pillanata. Morzsavadászat volna ezeket mind összeszedegetni, ezért inkább csak elkönyvelem, mint gyenge rendezői bemutatkozást.

2/5-ös pontszámmal intek búcsút a filmnek.