LOGAN

Hugh Jackman: „Meglepő, friss és emberi történetet akartunk. Számomra Rozsomák igazi ereje nem a szuperképességeiben, hanem az emberségében rejlik. És most, amikor utoljára játszottam el ezt a szerepet, még inkább erre figyeltem. 

Nem a karmai érdekeltek, hanem a szíve.” 

Arrogánsnak tűnhetek, de nem fogok külön lelkendezni mindazon, ami a Logant zsánere zöme fölé emeli, kezdve az R-es korhatárvinyettával. Eddig csupán a Deadpool és a Penge-trilógia voltak elég bátrak ezt vállalni és közben tisztes forgatókönyvvel is ötvözni. 4 évtizeddel a Superman után, a tizedik X-men-film idejére tartunk itt. Hollywood mintha úgy üldözné a bátor kreativitást, miként Logant és X-professzort a Transigen.

Ahogy Harrison Ford nyilatkozott Han Solo-ról, Hugh Jackman is azt akarta, hogy ikonja dicstelen, mégis méltó búcsút kapjon, melyben feláldozhatja saját életét azokért, kik számára fontosak. A Logan Jackman Rozsomákjának és Patrick Stewart Charles Xavier-jének a köszönése. Ám a Deadpool-hoz hasonlóan egyik másik X-men-mozihoz sem kapcsolódik - kivéve talán a legelsőt 2000-ből. Ha valaki egy nagy formátumú, epikus szalagavatót kíván a Stewart-Jackman duónak, nézze meg Az eljövendő múlt napjait. Ha egy kisebb, meghittebb, valóságszagúbb művet - anélkül, hogy előbb átmenne a fél szérián -, arra ideális darab lett a Logan.

2029: a mutánsok szinte mind kihaltak, csupán Logan és X-professzor vegetálnak Mexikó határvidékén. Logant manapság már mérgezi az adamantium a csontjaiban, Xavier pedig Alzheimere miatt rég nem ura tudati erejének. A volt ápoló Gabriela felkéri Logant: vigyen el egy kislányt, Laurát az Éden nevű titkos észak-dakotai gyűjtőhelyre. Rövidesen menekülniük kell, Gabrielát pedig megölik. Üzenetéből Logan megtudja, hogy a nő régi munkahelye, a Transigen mutáns gyilkológépeket próbált megalkotni izolált gyerekekből, és most vadászik a túlélőkre. "Laura" pedig nem más, mint Logan biológiai utóda, "X-23".

Örvendezek a hajtűkanyarnak, ami az előző X-men-mozi, az Apokalipszis után beállt a tónusban. Totál olyan érzést kelt a Logan, mint egy Mad Max-szerű üldözésfilm. Ügyes kis írói munka támasztja meg a poros, kopottas látványvilágot. A sivatagi tájak, plusz a Transigen bérkatonái a régi cyberpunk-os disztópiákra emlékeztetnek. Most nincs széles körű nyitómagyarázat, hogy hogyan jutott idáig a mutánsok "faja", vagy hogy mitől ment ennyire tönkre kedvenc X-men-eink élete és lelke. Nekem sem volt emiatt hiányérzetem. Frissebb, súlyosabb lett így az alkotás, a lényegi kérdésekre idővel választ kapunk. 

Meglepetés volt az immár 90 fölött járó Xavier ebben a filmben. Logan kegyetlennek látszó tette, hogy egy sötét szobába zárva tartja és injekciózza őt, valójában óvintézkedés, nehogy egyik agyhullámkitörése életet oltson ki... ismét! Borzasztóan tetszett, hogy szellemi roncsként kezdi a cselekményt (amiképp Az eljövendő múlt napjaiban ifjú Charles), majd útközben lassan összekaparja a régi önmagát. Logan és Laura, majd a vendégség a Munson-háznál ismét családi környezetet ad neki. Egészen jó állapotba javul föl, csak azért, hogy eszébe jusson, hogyan okozta akaratlanul a régi (X-men-)családja végét. Ez flashback nélkül is gyönyörűen kifacsart és szomorú, főleg, mivel a Logannek hitt gyilkosa előtt gyónja meg.

Wolverine még sose volt ennyire antihős. A nagy fináléra Jackman kifejezetten felülmúlta addigi játékát a szerepben (ahogy pl. Ewan McGregor Obi-wanként Star Wars III-ban). Logan/Wolverine minden hege, közönye, cinizmusa, hamu alatt parázsló dühe mind ott rejtőzik az arcán, kivetül a mozdulataiba. A szupererőt visszafogni tényleg teret engedett a karakter árnyalásának. Brutalitása sem csak azért törhetett elő végre jobban, mert a stúdió leküszködte a vériszonyát. Eszméletlen látvány, ahogy valamelyik karmos szereplő fölnyársal és széthasít valamit.  

Megindító és muris volt az a rögtönzött, bakugrásos nevelés, ahogy Laurát kezelni próbálja, eleinte még Charles segédletével. Dafne Keen-re nagyon illett a szívós mutánsárva figurája. Külön öröm, hogy az írók nem nyomtak rájuk címkemotivációt, semmi klisészag, érzelgős apa-lánya-ismerkedés nem rondít a jeleneteikbe. Valódi éle van a Logan és Laura közti kapocsnak, a dráma visszafogott és életszerű. Belém mart - jó értelemben -, mikor Laura az igazáról győzködte Logant:

1. hogy az Éden nemcsak dajkamese, amit Gabriela egy X-men-képregényből vett (merész fricska a Marvel felé). 
2. majd már az Édenben, hogy ő megvédheti őket.

Sajnos a fölaprított rosszfiúk kb. annyi személyiséget kaptak, mint egy szemeteskuka. Ahhoz képest, hogy egy gyűrött, meggyötört Logantől indítunk, nagyon eltúlozták a karmosok megölhetetlenségét. X-24-et a Munson-háznál minden módon szitává lyuggatják, épp csak a fejét hagyják épen! Apropó: a végső harcnál kicsit sokára lövi le végre Laura X-24-et azzal az adamantium-tölténnyel. Úgy érzem: ha tervszerűen szembeszállnak a Transigen-nel, vagy legalább együtt törnek ki az erdőből, Logan nem halt volna meg. Kommunikációhiány. Bár ez talán nem olyan meglepő annak tükrében, hogy a lány bő órányi némaság után előbb spanyolul, majd angolul is folyékonyan beszél. 


Lelőttem a poént a befejezésről, de azért mégis szánnék rá egy külön bekezdést. 100%-ban igazolom Jackman és James Mangold döntését, miszerint a címszereplőt a halálával helyezzék végső nyugalomra. (Tudom, furán hangzik így.) Amit egy ember csak átélhet az életben, azt Logan megtapasztalta. Nemrég elvesztette élete egykori fő iránymutatóját, Xaviert, és láthatta a szörnyeteget, amivé nélküle vált volna: X-24-et. Önmaga feláldozása, plusz utolsó szavai Laurának, hogy ő se váljon gyilkos fegyverré, logikus és célszerű végkifejlet. Sírján az X-alakba döntött kereszt pedig a lehető legegyértelműbb jelzés: ennyi, nincs tovább. "A való világban az emberek meghalnak."

Három X-men-trilógiával és egy Deadpool-lal a hátunk mögött elégedettek lehetünk. Bár Az eljövendő múlt napjai után nekem ez inkább epilógus volt, annak kifejezetten hangulatos és szilaj. Boldog vagyok, hogy így köszönhetett el az ezredfordulós szereplőgárda maradéka. És bár sejtem, hogy a Fox 2-3 évnél tovább úgyse hagy békét a viharvert franchise-nak, azért remélem, hogy tanultak a Logan sikeréből. Földönjáró, esendő, hús-vér emberalakok köré kell felnőtt hangvételű, érett drámát létrehozni, mindegy, mi a műfaj vagy kik a célközönség.