Behunyt szemmel írt-rendezett komédiákat évről évre kapunk, és a Pofoncsata is ugyanaz az egyveleg, mint típustársai: értelemölő faviccek, retek dialógusok, a semminek a felét ha kitevő sztori, kötelező töketlenkedés és a színészi játékok pöcegödre. Feleséget régen láttam ilyen hamisan mosolyogni, értelmiséget ennyire vadállatok szintje alá butítani.
A gyáva Campbell iskolájában teljes a káosz: az igazgató kis zsarnok seggfej, a diákok érzéketlen gennyzsákok, a tanárok meg retardáltak. Kivéve Stricklandet, a suli nigger Rambóját, aki egyszer alfa-hímként csap szét az osztályában, és Campbell kénytelen beárulni őt. Kirúgott kollégája ezért bunyót követel tanítás után, de Campbell iszonyúan f**** a közelharctól.
Ha nekem egy molett, tinisrácra éhes, szökőkútba piszkító szöszi és egy bambuló, levegőszemélyiségű senki volna egyedüli tanácsadóm krízishelyzetben, akkor hagynám az órát, és a rendőrségre mennék személyi védelemért. Még akkor is, ha a zabos Strickland a bunyót csak részben megtorlásnak, részben szociális felhívásnak szánja az intézmény anarchiaállapotaira. Campbell-en semmi nincs, amiért akarnánk, hogy elkerülje a verést, a trükkje erre pedig töményen szánalmasak.
Alig történik valami, az a kevés meg érdektelen. Egyszerűen
- nincs meghatóereje a minitrilliomodik apa-cuki kislánya kapcsolatnak, amit egy közös színpadi táncikálás pecsétel meg;
- nem igazán lelkesítő, hogy Campbell végre egy kis gerincet növeszt, amiért saját irodájában küldi el anyjába az igazgatót;
- izgalmaktól hermetikusan elzárt, miként Campell és Stricklend megütköznek sok száz diák előtt; vagy
- Strickland semmiből jött igyekezete, hogy ellenfelét a szülészetre vigye, mikor neje épp megszüli a 2. gyereküket.
Főleg úgy nem, hogy ezt meg-megszakítják olyan okádtatóan pocsék poénok, mint a WC-n rejszoló pápaszemes, a dílerkedő mobilmumus, vagy a kés-fetisiszta vörös tanárnő.
Két olyan poén akadt, aminek a hirtelensége láttán nem tehetek róla: elnevettem magamat:
- Az iskolafolyosón elővágtató ló;
- Strickland "bűne", mikor egy kölyök csínyát a projektorral megelégeli, és szétaprítja a padját egy tűzoltófejszével.
Nincs igazából több mondandóm a Pofoncsatáról: Ice Cube jeges szarrakáshoz adta a nevét, ami bizonyosan nem fog segíteni neki, hogy filmszínészként komolyan vegye őt a szakma.
Elégtelent adok a Fist Fight-ra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése