"A mi kis chipünkkel ez a szerkentyű képes kilőni bármelyik ország bármelyik típusú, méretű rakétáját..."
"Úristen...!"
"Igen. Így kétszer is meggondolják, hogy egy új háborút kezdjenek-e."
"Fantasztikus."
(Mr. Óvóbácsi)
Leírás:
A halandzsát a mikrochipről kb. annyira bírtam komolyan venni, mint a Mr. Óvóbácsiban. Amaz legalább szórakoztatott a maga bugyutaságával. Csakhogy ez itt nem vígjáték, nem fantasy, hanem főként thriller! A szuper-mikrochip, aminek ellopásával a milliomos ifjú agytröszt, Walter megbízza hőseinket, univerzális. Birtokában a világ bármely szoftvere, számítógépes hálózata feltörhető, legyen szó a tőzsdéről, a nemzetbiztonságról vagy akár a sarki fűszeres laptop-járól is.
Két történetszál próbál tengelyt adni ennek a nyakatekert Rubik-kockának. Az egyik a nagy csavar, miszerint a lovasok új megbízója, Walter valójában Arthur Tressler csenevész fia, akivel közösen agyalták ki ezt a csapdát bosszúból az 1 éve történtekért. Még Dylan Rhodes-t is sikerül előkeríteniük, és iróniaként abban a bűvészdobozban dobják a vízbe, amiben néhai apja is meghalt 30 éve. Aztán persze Dylan és a Lovasok is megússzák, s egy frappánsnak szánt búcsútrükkel még utoljára átverik a két kőgazdagot a magángépükön.
A másik Thaddeus Bradley visszatérése, akiről mint kiderül, nem felelős Dylan apjának haláláért, hanem valódi barátja volt. Vagyis Dylan 30 éves bosszújának egyik célpontja ártatlan volt, és ez mindaddig nem is gyanús neki, amíg fel nem fedi az igazat. Ennél izzadtságszagúbb csavart ki se találhattak volna: nemcsak Dylant, de Thaddeus-t is enyhén szólva hülyén tünteti föl.
Ha már folytatás kellett, nem lett volna rossz ötlet a bűvészcsapat hanyatlása köré építeni a sztorit. Dylan hamar lelepleződik, a Szem sehol, FBI-os kolleginája/szerelme az első részből sehol. Ráadásul egyetlen segítsége Thaddeus, akit börtönbe juttatott, s most ki kell juttatnia. Rátalálva a lovasokra még Atlas is hangosan lehordja őt, és végül ott a már említett varázsdobozos csapda. Sem a menekülő ügynök szorult helyzete, sem Thaddeus-szal való kapcsolatának alakulása nem tudott érzelmeket kicsiholni. Becsültem, hogy próbálták emberibbé és földhöz közelebb állóvá faragni a főszereplőket, de semmi nem működött benne.
"Úristen...!"
"Igen. Így kétszer is meggondolják, hogy egy új háborút kezdjenek-e."
"Fantasztikus."
(Mr. Óvóbácsi)
A 2013-as Now You See Mee volt a legkétszínűbb, legképmutatóbb bűvészmozi, amit életemben láttam! Nem elég, hogy kvázi hülyére vett minket fantasy-ba hajló mutatványokkal és agyoncsavart modern-Robin Hood-os klisékkel, de olyan lélektelen, elidegenítő légkört generált, amiben semmi emberség nem érződött. Üresség és utálat amalgámját hagyta hátra bennem, és sajnáltam, hogy folytatás készül a mű anyagi sikere miatt.
Ürességet kaptam a Now You See Mee 2.-től is, ám az utálat most elmaradt. Az 1. rész extravaganciája, csili-vili parasztvakítása érezhetően elsorvadt a 2. részre, és inkább hasonlított egy rozzant "Behind the scenes"-kiegészítő műsorhoz. Lehangoló és szánalmas volt, ahogy az alkotók próbáltak egyfajta Birodalom visszavág-érzetet adni az új résznek: a bűvész-négyes és fedezőjük magukra maradtak a Szem védelme nélkül, ráadásul régi csőbe húzottjaik visszajöttek, és most majd ők lesznek nyeregben.
A "Négy Lovas", Atlas, Jack, Merritt és Henley 1 éve rejtőzködve él, várva, hogy a Szem titkos rendje ismét kapcsolatba lépjen velük. Ezt látszólag meg is kapják, mikor egy Lula nevű új taggal bővül a csapat, a már lelépett Henley helyett. Innentől a banda cseberből vederbe kerül: új trükkjüket valaki elszabotálja, és a világ túlfelén kötnek ki, ahol egy technostréber milliomos, Walter Marby egy forradalmi mikrochip ellopásával bízza meg őket. Közben Dylan Rhodes FBI-ügynök lelepleződik, mint a Lovasok segítő Szem-bűvész, és az egyetlen segítsége pont Thaddeus Bradley, a trükk-feltáró, akit Dylen csukatott le bosszúból.
Most tegyük félre picit, hogy gyűlölöm az 1. részt.
Az első Szemfényvesztőket legalább próbálta előrehajtani a lendülete és a polgárpukkasztó téma világos szándéka - mégha végül egy velejéig álszent, hazug üldözésmozi lett is belőle. Papíron még jól hangzott az alapötlet, miszerint tehetséges, vakmerő bűvész-fenegyerekek avanzsálnak a médiában modern Robin Hood-okká. Látszólag érinthetetlenek a hatóságok számára, és pimasz trükkjeikkel megleckéztetik az olyan milliomosokat, akik szintén a törvény fölött állva csak ártanak másoknak - lásd: saját korábbi szponzoruk, Arthur Tressler.
A folytatásnak egyszerűen nincs ereje, üzenete, létjogosultsága. Ez a mű nem folytatja elődjét, hanem abból él, arra támaszkodva próbál eltámolyogni egy semmitmondó végkifejletig. Soha nem ismerni fel, hogy mennyire
Az első Szemfényvesztőket legalább próbálta előrehajtani a lendülete és a polgárpukkasztó téma világos szándéka - mégha végül egy velejéig álszent, hazug üldözésmozi lett is belőle. Papíron még jól hangzott az alapötlet, miszerint tehetséges, vakmerő bűvész-fenegyerekek avanzsálnak a médiában modern Robin Hood-okká. Látszólag érinthetetlenek a hatóságok számára, és pimasz trükkjeikkel megleckéztetik az olyan milliomosokat, akik szintén a törvény fölött állva csak ártanak másoknak - lásd: saját korábbi szponzoruk, Arthur Tressler.
A folytatásnak egyszerűen nincs ereje, üzenete, létjogosultsága. Ez a mű nem folytatja elődjét, hanem abból él, arra támaszkodva próbál eltámolyogni egy semmitmondó végkifejletig. Soha nem ismerni fel, hogy mennyire
- nem idéz meg semmilyen "varázslatot" a légköre, eszköztára és a tartalma,
- kismillió sablonból és újabb kismillió sebből áll össze a történet,
- kiszikkadtak még régi, ellenszenves önmagukhoz képest is a karakterei.
Árulkodók a stáb és színészgárda személyváltásai, hogy nem volt indokolt újra elővenni ezt a bűvészmesét. Louis Leterrier-t John M. Chu váltotta rendezőként, akinek olyan agyrémeket köszönhetünk, mint a G. I. Joe - Megtorlás vagy a Step Up-folytatások. A korábbi 3 íróból egyedül Ed Solomon tért vissza, így javarészt rá hárult a teher, hogy egy csavaros sztorit kidolgozzon a sequel-nak.
Két jelenet hadarja el gyorsan, hogy miért kapunk új női főszereplőt, minthogy Isle Fisher, aki Henley-t alakította, épp gyermeket várt a forgatás idején. Talán pont ezt ellensúlyozandó kapott Woody Harrelson dupla szerepet: a beképzelt mentalista figurája mellett annak ripacs ikertestvérét is eljátszhatja. Sztárparádé lévén visszatér még Mark Ruffalo, Michael Caine és Morgan Freeman is; új fiúként pedig itt a Potter-skatulyát lerázni próbáló Daniel Radcliffe. Paradox helyzet: a két rangidőst kivéve mindenki fakó és színtelen, és ez még ez is jobb is, mint mikor ezek a figurák "ragyogtak" az eredeti filmben.
A halandzsát a mikrochipről kb. annyira bírtam komolyan venni, mint a Mr. Óvóbácsiban. Amaz legalább szórakoztatott a maga bugyutaságával. Csakhogy ez itt nem vígjáték, nem fantasy, hanem főként thriller! A szuper-mikrochip, aminek ellopásával a milliomos ifjú agytröszt, Walter megbízza hőseinket, univerzális. Birtokában a világ bármely szoftvere, számítógépes hálózata feltörhető, legyen szó a tőzsdéről, a nemzetbiztonságról vagy akár a sarki fűszeres laptop-járól is.
Egyedül az a részlet rémlik újranézés nélkül a chip-ről, mikor Atlas és a többiek ide-oda passzolgatták egymásnak egy kártyára rejtve, ahogy a hatóságok átkutatták őket. Hát azt a feltűnő ügyeskedést nem veszem be, hogy komoly biztonsági őrszolgálat nem szúrja ki!
Két történetszál próbál tengelyt adni ennek a nyakatekert Rubik-kockának. Az egyik a nagy csavar, miszerint a lovasok új megbízója, Walter valójában Arthur Tressler csenevész fia, akivel közösen agyalták ki ezt a csapdát bosszúból az 1 éve történtekért. Még Dylan Rhodes-t is sikerül előkeríteniük, és iróniaként abban a bűvészdobozban dobják a vízbe, amiben néhai apja is meghalt 30 éve. Aztán persze Dylan és a Lovasok is megússzák, s egy frappánsnak szánt búcsútrükkel még utoljára átverik a két kőgazdagot a magángépükön.
A másik Thaddeus Bradley visszatérése, akiről mint kiderül, nem felelős Dylan apjának haláláért, hanem valódi barátja volt. Vagyis Dylan 30 éves bosszújának egyik célpontja ártatlan volt, és ez mindaddig nem is gyanús neki, amíg fel nem fedi az igazat. Ennél izzadtságszagúbb csavart ki se találhattak volna: nemcsak Dylant, de Thaddeus-t is enyhén szólva hülyén tünteti föl.
Ha már folytatás kellett, nem lett volna rossz ötlet a bűvészcsapat hanyatlása köré építeni a sztorit. Dylan hamar lelepleződik, a Szem sehol, FBI-os kolleginája/szerelme az első részből sehol. Ráadásul egyetlen segítsége Thaddeus, akit börtönbe juttatott, s most ki kell juttatnia. Rátalálva a lovasokra még Atlas is hangosan lehordja őt, és végül ott a már említett varázsdobozos csapda. Sem a menekülő ügynök szorult helyzete, sem Thaddeus-szal való kapcsolatának alakulása nem tudott érzelmeket kicsiholni. Becsültem, hogy próbálták emberibbé és földhöz közelebb állóvá faragni a főszereplőket, de semmi nem működött benne.
Fütyültem a trükkökre: megint vagy agyonmagyarázottak, vagy elsietettek, vagy egyszerűen csak fizikai képtelenségek voltak. Kicsit kevesebb ugyan a csili-vili parasztvakítás, mint a múltkor, de az izzadtságszag megmaradt.
Ringbe szállhatna tehát a Szemfényvesztők 2 a "Legfölöslegesebb folytatások" kategóriájában. Ordít róla, hogy csak elődje anyagi sikere miatt rendelték meg, sosem sikerült behúznia minket akár a mágia, akár az összeesküvések világába. Tartalmát végig az érdektelenség tömjénje lengi be, ahogy elődje nem létező nagyságához próbál mindenáron felnőni, rendre csavargatva vérszegény történetét és szereplőindítékait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése