2015. július 10., péntek

Terminátor: Genezis











"Már vártalak téged."


2 gyászos folytatás után végre úgy tűnt, a Terminátor: Genisys képes lesz új életet lehelni az önmagát rég túlélt franchise-ba. Amikor megnéztem a moziban, végre nem azt láttam, hogy az alkotók csak imitálni és továbbvonszolni próbálják Az Ítélet Napját, mely az egyik kedvenc mozifilmem. A 4 fő színész közül 2 alakítása tetszett, a feszültség létrejött, némelyik új ötlettel beindították a fantáziámat.
Ugyanakkor hamar kiütközött az a fogcsikorgató megfelelési kényszer, ami a Paramounton volt. Már a sokadik produkciós cégként birtokolják a Terminátor jogait, és rögtön trilógiát ígértek (amit beárnyékol a tény, hogy 2019-ben James Cameron-ra szállna vissza a mozilegenda). Ezért olyan zaklatott ütemezésű a mű cselekménye, nem elég kifinomult a jelenetek drámai "bőrszövete", és nem tud megerősödni a mű mondanivalója az emberi technológia-függőségről, illetve az idő alakíthatóságáról.



2029-ben John Connor, az emberi ellenállás vezére jobb kezével, Kyle Reese-szel elfoglalják a Skynet titkos bunkerét. Ám mivel az egy titkos időgéppel már visszaküldte egyik T-800-sát Sarah Connor megölésére, Reese-nek is vissza kell mennie 1984-be.  Ott aztán egy megváltozott idősíkot talál: Sarah Connor már harcos, mellette pedig egy korosabb Terminátor, a nevelőapja és testőre. Ráadásul nemcsak itt, hanem a jövőben is súlyos gubanc történt...




Ez a movie mindent neked hajít, amit bír, hogy esélyed se legyen unatkozni. A kultstátuszú első 2 film legmaradandóbb pillanatait 45 percbe sűrítve átrendszerezi, majd irányt vált, és vadonatúj attrakciókkal rukkol elő. A történet bevezetője pedig meglehetősen hasonlít Az eljövendő múlt napjai c. legutóbbi X-men-filmre. Ott is egy sebtiben  összetákolt kis csapatnak kellett meggátolnia a XX. században, hogy a jövő sötét apokalipszise beteljesedjék. "Vannak események a történelemben, amik egyszerűen meg AKARNAK történni!"
A már 5. Terminátor-mozi is egyfajta összegző-darabnak készült. Szintén az időutazás formuláját használva megidézi, majd kellő tisztelettel újra is írja a meglévő idővonalat, új lehetőségekhez adva teret, új színészgárdával, melyet 1-1 "nagy öreg" is megtámogat azért. Ez a hasonlóság engem fellelkesített. Bíztam abban, hogy itt is sikerül a kötéltáncos mutatvány, hogy a széria minden félresiklását ki tudják majd javítani anélkül, hogy az feltűnő vagy sablonos lenne. Az eredmény viszont egy igencsak egyenlőtlen súlyú, hol izgalmas, hol elsietett üldözőhajsza lett, szokványos akciófilmes befejezéssel. 




Bitang jól políroztak újra egyes látványelemet az első 2 Terminátor-moziból:
  1. a civilizáció nukleáris megsemmisülése pokoli tűzijátékot nyújtott;
  2. hatásosan beállított a fiatal T-800 újbóli megérkezése 1984-be.
  3. A folyékony fém T-1000 ugyanaz a csendes ragadozó, ahogy emlékeztem rá,
Ugyanakkor alig váltott bármi reakciót belőlem néhány olyan kulcspillanat, mint:
  1. mikor Kyle nekiveselkedik az "első" időutazásához,
  2. és találkozik Sarah-val ("Szóval terád vártam egész életemben."),
  3. vagy a T-1000 szétesése a folyadékeső által.
Az újítások közül kellemesen meglepetést okoztak az "ifjú" T-800 rövid párharca, majd a T-1000 trükkje, hogy egy darabkájával feltámassza a gyerek Sarah-ra küldött gép roncsát (hogy ezt Sarah-ék minek hagyták meg 1 darabban, azt fel nem bírom fogni). Nincs tehát hiány helyzetfeszültségből: a triónak olyan ellenség elől kell szüntelenül menekülni, amely mindig előre tudja, mit fogsz tenni. Bármikor olyan irányból lephet meg, ahonnan épp nem számítasz rá. Ez a felállás rajta tudta tartani a szememet az események alakulásán. 




Nagyon kíváncsivá tett, hogy Kyle Reese, a harcos Sarah Connor és a T-800 hogyan fog tudni csapatként működni. Ehhez képest a párbeszédeik minősége nagyon hullámzott: minél parázósabb a szituáció, annál okosabbak. A humor tűrhető, bár ez sem sziporkázik, kevés a szín, az egyéniség és a kifinomult reakció benne.
Igen hamar kiapadt például az a poénforrás, miszerint "Apa", a Sarah-t felnevelt T-800 emberszövetei idősödnek. Ezt én inkább szomorúság, mintsem poén tárgyaként fogtam föl. A Terminátor 2.-ben a gépkarakternek sikerült az emberség, a humánus értékrend alapkésztetését felfognia. Némi érzelmet vitt volna az új filmbe, ha teszem azt a T-800 szembesülne saját korlátaival, hogy nem tud úgy vigyázni Sarah-ra, ahogy régen. Épp ezért, mikor a végén elmerül a fémolvadékban, azt vártam, hogy meghaljon - ismét.
Röhöghetnékem támadt a nagy visszatérésén. "Apa" a fémajtót beszakítva közli, hogy váza eggyé vált a folyékony fémmel, amiben elmerült. "Átminősítettek." Ez a meglódult, dilis történetcsavar jobban szórakoztatott, mint bármelyik szópoén.



A 4 fő színészi alakításból 2 értékelhető. Arnold Schwarzenegger a kora ellenére még mindig fel tudja idézni a Terminátor karakterét. Emilia Clarke arca kellően hasonlít Linda Hamiltonéra, bár olyan kemény kisugárzása korántsincs, mint elődjének a T2-ből. Hogy Sarah ne a 84-es film jámbor pincérnője legyen, az íróknak be kellett iktatni egy közbülső időutazást, ahol egy T-800 megölte a kis Sarah szüleit, de egy másik megvédte, felnevelte és kiképezte. Tudja, ki Kyle, de nem sokra tartja őt - főleg "Apához" mérten nem.
Mellékszereplők közül J.K. Simmons a 3 múltbéli idősík közötti átvezető kapocs szerepét tölti be. Byung-hun Lee pedig kitűnő Robert Patrick-imitátor: ha 3/4 óránál több idő jutott volna az első 2 film felidéző jeleneteire, akkor szerettem volna látni, ahogy elvegyül az emberek között. Patrick álrendőre olyan természetesen fejezte ki magát a civilek között, amikor a célpontja után nyomozott, és ez hozzátett a rettegésfaktorhoz.

  
Jai Courtney Kyle-ja unalmasabb, mint egy altatódal! Érett veterán helyett egy komolykodó huligánt kellett hallgatnom, aki rémesen lassan fog föl szembeszökő dolgokat, és folyton hangos megjegyzéseket tesz. A szerelmi szál közte és Sarah között pontosan olyan faízű, mint a Sith-ek bosszúja Anakin-Padme-románca - annyi különbséggel, hogy ez nem melodráma, inkább egy repetitív házastársi civakodás. Kettejük beszélgetéseit hallgatva elképzelni is nehéz, hogyan tudott szegény John egyáltalán megfoganni, és ez bizony zavarba ejtő.
Apropó John Connor: neki semmi jelenléte nincs a vásznon! Jason Clarke semmi megjegyezhetőt nem mutat fel a szerepben - már azonkívül, hogy színpadiaskodik, valahányszor az időutazás szóba kerül. Nem hittem el annak a prófétaszerű vezérnek, aki az emberi ellenállás alapjait lefektette, és sikerre vihette. Ő volna elméletileg az emberiség pallosa, amiből aztán egy váratlan és tragikus fordulat a kaszásává fog átvedleni.
Érdekfeszítőnek találtam a csavart, miszerint John-ból sejtszinten farigcsált terminátort a Skynet. Kyle-nak ez már a sokadik dilemmája. Hiába tudta, hogy az időutazással minden meg fog változni (meg is kettőződött az emlékezete), akkor is más még látni, ahogy John-t, a harcostársát és ügyük vezetőjét feltehetően megölik, majd önmaga borzalmas torzképeként kell látnia. Nagy oldalba rúgás, hogy az írók megint átsietnek ezen is, csak azért, hogy még több akciót és számítógép-effektust kapjunk a képünkbe.



Van mit sajnálni: adott egy potenciálisan jó film itt, melyet a türelmetlenség meggátol, hogy egy koherens egésszé felépüljön. Felvértezi magát ötletekkel, harcba indul, megközelíti a célt, mégse tudja elérni, mert nincs érzelmileg rendesen megolajozva a váza. Aki csak mozgóképes emlékalbumot akar mindabból, amit James Cameron 2 művében szeretett, az nosztalgiából rászánhatja az időt.













5 megjegyzés:

Slater4 írta...

2 gyászos folytatás után végre úgy tűnt, a Terminátor: Genisys képes lesz új életet lehelni az önmagát rég túlélt franchise-ba. A kultstátuszú első 2 film legmaradandóbb pillanatait 45 percbe sűrítve átrendszerezi, majd irányt vált, és vadonatúj attrakciókkal rukkol elő. A történet bevezetője pedig meglehetősen hasonlít Az eljövendő múlt napjai c. legutóbbi X-men-filmre. megidézi, majd kellő tisztelettel újra is írja a meglévő idővonalat, új lehetőségekhez adva teret

Hát ne haragudj, de azért a Temrinátor filmeket ne említsd egy napon az X-men filmekkel...
Már lnézést de két ilyen kultfilmet átírni szerintem éppenhogy nagy megcsúfolása az előzményeknek. A két erminátort akiknek a legyőzéséhez eg yegész film kellett tíz perc alatt lerendezik mind a kettőt...
Az újítások közül kellemesen meglepetést okoztak az "ifjú" T-800 rövid párharca, majd a T-1000 trükkje, hogy egy darabkájával feltámassza a gyerek Sarah-ra küldött gép roncsát (hogy ezt Sarah-ék minek hagyták meg 1 darabban, azt fel nem bírom fogni).

Hát itt egy tévedsben vagy. Az nem az a termintáor, hanem az imént legyőzőtt "ifjú T-800-as" volt.
A küzdelem az ifjú T800-al mi miben volt kellemes meglepetés? Az hogy benne volt a filmben? Ezt az előzetesekből már lehettt tudni.Logika nulla: a két terminátor össcecsap, hogy az "új" Sarah a magasból lelője.. . Elöször is miféle fegyver volt az?Ha az valami csúcsszuperfegyver volt is miért nem eleve azzal támadt a T800-as? Ráadásul ahol Sarah meglőtte, ott a küzdelem során semmiféle sérülés nem keletkezett rajta. Nulla logika

gen hamar kiapadt például az a poénforrás, miszerint "Apa", a Sarah-t felnevelt T-800 emberszövetei idősödnek. Ezt én inkább szomorúság, mintsem poén tárgyaként fogtam föl. A Terminátor 2.-ben a gépkarakternek sikerült az emberség, a humánus értékrend alapkésztetését felfognia. Némi érzelmet vitt volna az új filmbe, ha teszem azt a T-800 szembesülne saját korlátaival, hogy nem tud úgy vigyázni Sarah-ra, ahogy régen. Épp ezért, mikor a végén elmerül a fémolvadékban, azt vártam, hogy meghaljon - ismét.

Slater4 írta...

Nem igazán értelek. Szomorú, hogy Shwarzi megöregedett? Hát elődurdul az ilyesmi XD...
A végképp nem értem, hogy a z élőszövet öregedése ugyan miképpen befolyásolhatja a terminátor működését. Pl. az elején is úgy tűnt mintha a ifjabb T8-00-as jobban állt volna a küzdelemben.

Röhöghetnékem támadt a nagy visszatérésén. "Apa" a fémajtót beszakítva közli, hogy váza eggyé vált a folyékony fémmel, amiben elmerült. "Átminősítettek." Ez a meglódult, dilis történetcsavar jobban szórakoztatott, mint bármelyik szópoén.

Nem értem. A sztori egyik fő csavarát egy idóta, rendes magyarázat nélküli poénnal imntézik el. Az eilyesmi más filmeknél mindig óriási hibaként említed. itt hogyhogy tetszett?

A szerelmi szál közte és Sarah között pontosan olyan faízű, mint a Sith-ek bosszúja Anakin-Padme-románca - annyi különbséggel, hogy ez nem melodráma, inkább egy repetitív házastársi civakodás.
Őszintén szólva én nem éreztem hasonlónak a kettőt. Most annyiban hogy serinted egyik sem működik, ezen aza lapon szerintem kár összehasonlítani. Egyébként sem papírízűnek érződik, hanem egyszerűen a mai akciófilmek mintáját követik.

ason Clarke semmi megjegyezhetőt nem mutat fel a szerepben - már azonkívül, hogy színpadiaskodik, valahányszor az időutazás szóba kerül. Nem hittem el annak a prófétaszerű vezérnek, aki az emberi ellenállás alapjait lefektette, és sikerre vihette. Ő volna elméletileg az emberiség pallosa, amiből aztán egy váratlan és tragikus fordulat a kaszásává fog átvedleni.
Hát ebben egyetértek. Inkáb alkalmas egy negatív cselszövő figua alakítására, mintsem ahogy mondod az ellenállás vezéréből a ksynet legújabb fegyvere legyen.. Bár nekem az a véleményem, hogy amit lehetett azt ő tulajdonképpen kihozta, de tényleg eleve nem volt megfelelő a szerepre.

Érdekfeszítőnek találtam a csavart, miszerint John-ból sejtszinten farigcsált terminátort a Skynet.

Megint nem értem A negyedik termintár filmben is volt valami hasonló (embereket alakítanak át) de aza film nem volt jó szreinted. It mi működött jobban?
És őszintén m ebben érdekfeszítő? ASemmi célja nincs, mindössze annyi, hogy megakadályozza, hogy a ltrejöttét megeakadályozzák...
Egyébként ha ez volt a cálja, mint állítja következmény nélkül megölhetné őket, miért nem teszi? És mi volt ez az ostoba ajánlat, hogy " felajánlok egy jövőt" Mi fne volt ez?

Angelus írta...

"Hát ne haragudj, de azért a Temrinátor filmeket ne említsd egy napon az X-men filmekkel..."

Miért ne? Természetesen a széria színvonala és potenciálja nem egyforma, és az emberiség egy más-más hibáját taglalja. De szerintem a T-Genesys és az X-men DOFP hasonló célkitűzéssel készültek, ebben biztos vagyok.


"Már lnézést de két ilyen kultfilmet átírni szerintem éppenhogy nagy megcsúfolása az előzményeknek."

Ez már erősen nézőpontfüggő. A cselekmény tudja, hogy mi volt korábban, megidézi, kiindulópontként használja, majd annak részeként módosul, az időutazás történeteszközét használva. Ez önmagában még nem bűn: ha teljesen elfelejtette volna az első két filmet, az szerintem tramplibb és otrombább lett volna. Lásd: Salvation.

"Az nem az a termintáor, hanem az imént legyőzőtt "ifjú T-800-as" volt."

Teljesen egyetértek, hogy túlkuszálták az időváltoztatósdit. Könnyen lehet, hogy én követtem le rosszul Sarahék elmondásából, hogy ki mikorra ment/küldött és még mit csinált.

"Ezt az előzetesekből már lehettt tudni."

Nem érdekeltek az előzetesei. Sejtettem ugyanis, hogy bár a reklámkampány mögött ezúttal lesz igyekezet, de nem fog megtérülni, mert a készítőkre túl nagy feladat hárul. Túl sok igény súlya alatt kellett összehozniuk egy kvázi mesterművet, nemcsoda hát, hogy belebuktak.

Angelus írta...

"Nem igazán értelek. Szomorú, hogy Shwarzi megöregedett?"

Jobb, ha tisztázunk valamit. Én nem sose egy színészt akarok látni a szerepében, hanem a szerepét akarom a színész által életre keltve látni. A Terminátor karakteréről beszéltem.

"A végképp nem értem, hogy a z élőszövet öregedése ugyan miképpen befolyásolhatja a terminátor működését."

Ez is elég ellentmondásos szál, hiszen - ha jól emlékszem - a T-800 azt mondta, hogy az élő szövet öregszik rajta, a fémváz nem. Vagy az a rövid szemezés a vége felé, Kyle-lal, ahol elismétli az "öreg, de még megy"-szövegsort utalna rá, hogy a gép is elhasználódott az élő szövet alatt? Szóval ez is zavaros részlet.


"A sztori egyik fő csavarát egy idóta, rendes magyarázat nélküli poénnal imntézik el. Az eilyesmi más filmeknél mindig óriási hibaként említed. itt hogyhogy tetszett?"

Értem én, miért akadtál fent ezen. De úgy voltam vele, hogy a tetőpont, a végső (climactic) harc már véget ért, és a Skynet vereséget szenvedett. Innentől a történet majdnem teljesen lezárult, már a befejezés jön. Ha folyamatosan siklanak el részletek fölött, akkor ezek egy idő után belsimulnak a film összértékébe, és lefelé húzzák azt. Akkor az már nem baki, hanem sutábbkezű írás. Némely filmet tényleg kicsit túlbogarászom, de azért messze nem vagyok gép én se. ^_^


"A negyedik termintár filmben is volt valami hasonló (embereket alakítanak át) de aza film nem volt jó szreinted. It mi működött jobban?

A karakterek szerepe, majd annak változása tagoltabb volt, de követhető - nem úgy, mint az idősíkozás. A negyedik filmben valahogy összemosódott, egyformává vált minden emberfigura, mintha ők is csak egy gyártósor termékei lettek volna.


"És őszintén m ebben érdekfeszítő?"

Mert egy drámailag erős film ebből a csavarból rengeteget kihozhatott volna. Így viszont csak egy küszködő próbálkozás lett, hogy az alkotók kitaláljanak valamit, ami a T-1000-esnél is rosszabb ellenfél, de azért nem totálisan légből kapott.


"És mi volt ez az ostoba ajánlat, hogy " felajánlok egy jövőt" Mi fne volt ez?"

Gyanítom, hogy ezzel akarhatták a két szembenálló oldal hasonlónak beállítani. Hogy a két fél valahol hasonló, egyik a másik szükségszerű végzete, stb.

Angelus írta...

Még valami.

Már hónapok óta meditálok a dolgon, de most végre eldöntöttem: a következő hónap első napjától kezdve szakítani fogok a 10-es értékskálával. Augusztus 1-étől átváltok 5-ösre. Majd a rend kedvéért tisztázni fogom, hogy az egyes értékek mit jelent. Így még átláthatóbb lesz a pontozás, és az 5-ös skála nagyobb mozgásteret is ad, kevésbé lesz merev.