2014. január 13., hétfő

A Flintstone-család 2. - Vigyázat: Rossz Vegas!




Képzeljük el, hogy Süsü, a Sárkány éppen a nászlakodalmát tartja, amin
  • a Muppet Show,
  • Alf és
  • a Banana Splits
nyomják a slágereiket egész éjszaka. 
A díszletekért Mekk Mester a felelős, a műsor sztárvendége pedig Hakapeszi Maki. Mindeközben a vendégeket buzgón szolgálják ki itallal a Tini Nindzsa Teknőcök.

Nos: körülbelül ezt az összeredményt adja ki a nagyképernyőn a 2. Flintstone-család-mozi, a Viva Rock Vegas.





Nem tudom, melyik volt árulkodóbb jele annak, hogy a sequel (="folytatás") nemcsak kritikailag, de anyagi bevétel terén is bukni fog:
  1. hogy az előző színészgárda (Goodman, Moranis, Taylor stb.) egyetlen tagja sem volt hajlandó visszatérni,
  2. vagy hogy a történetfonalat annyira rossznak és folytathatatlannak találta a stúdió, hogy a 2. rész még a Rubble- és a Flintstone-pár házassága előtt játszódik, de olyan közegben, ami garantálja az esélyt a még több látványosságra: a prehisztorikus Las Vegas-ban.



Az eredmény viszont önmagáért beszél:
  • ugyanazok a műdíszletek illusztrálják a "modernizált" kőkorszak világát,
  • benne ugyanúgy dinoszauruszokkal helyettesítve a mi korunk gépezeteit,
  • ugyanolyan "kővel" kapcsolatos, 3 éven felülieknek nem ajánlott poénok,
  • amiket majdnem pont ugyanazok a szellemi vadkretén figurák adnak elő,
  • éppolyan síkidom, történet és gondolat nélküli vákuumtérben téblábolva,
mint az eredeti Flintstone-család-mozifilmben 1994-ből. Nincs igazán sztori, amit bővebben tárgyalni lehetne: filléres, gyengén ripacs poénokkal bepermetezett másfél óra.



Szóval a fiatal Fred Flintstone és Barnie Rubble megismerik Wilma Slaghoople-t és Betty O'Shale-t munkahelyükön, a Burger Bronto King-ben. Majd miután összemelegedtek, elhatározzák, hogy kiruccanak mulatni egyet Rock Vegas-ba, a szerencsejáték kőkori Mekkájába. 
Adott még egy porhanyós mellékszál, miszerint vendéglátójuk az a Chip Rockefeller (kínálkozó névvicc), akivel az anyja össze próbálta boronálni Wilmát. Chipet uzsorások szorongatják, és őket, Wilmát és Fredet akarja felhasználni, hogy megmentse a saját kétszínű irháját. Ezért azt a trükköt találja ki, hogy Wilma új nyakékét ellopja, becsúsztatja Fred zsebébe, és persze lopással vádolja. Íme egy kőkorszaki bűnöző cselvetése!

És itt egy új mellékszereplő, aki ismerős lehet a rajzfilm-szériából: Gazoo, kis zöld földönkívüli, akinek természetfeletti képességei vannak, de csak Fred és Barnie láthatják őt. Mégha nem is nézzük azt, hogy a cselekmény úgy ahogy van végbél-termék, Gazoo-nak akkor sincs benne létjogosultsága. Mindössze annyit tesz, hogy figyelmezteti Fredet Chip tervéről, de sosem hoz döntő fordulatot az eseményekbe.
Fred pedig ezúttal már szinte erőlködés nélkül tisztázza magát. Az 1. részben legalább egy nagyon primitív logikája volt annak, ahogy a főgonosz csőbe húzta. De miért volna szükség holmi komplikált dilemmákra, mikor hallhatjuk, amint Fred énekel egy sort, majd megkéri Wilma kezét, és a végén felcsendül a klassszikus Flintstone-zenetéma? Találja még ki az olvasó, hogy majd ki kapja az esküvőjükön a csokrot!



Végítélet: előbb néznék meg egy Jurassic Park spin-off (="oldalági")-történetet Süsüvel, mint hogy még egyetlenegyszer végigkísérjem a Flintstone-hazáspár jegyességét Rock Vegasban.



Nincsenek megjegyzések: