MINDEN IDŐK EGYIK LEGMURISABB ROMANTIKUS VÍGJÁTÉKA!
A LEGJOBB CSENDŐRFILM!
TALÁN A LEGVICCESEBB FRANCIA KOMÉDIA!
LOUIS DE FUNES KARRIERCSÚCSA!
A LEGJOBB CSENDŐRFILM!
TALÁN A LEGVICCESEBB FRANCIA KOMÉDIA!
LOUIS DE FUNES KARRIERCSÚCSA!
A nyaralószezon kezdetén Saint-Tropez tettrekész csendőrei civil ruhás akció keretében felügyelik a megye főútvonalait.
Az örökké éber Ludovic(us) Cruchot/Lütyő őrmester egész a csendőrségig követi az egyik gyorshajtót, ám ott kiderül, hogy
Josépha/Ludovica tábornokné az, a normadiai körzetparancsnok özvegye. Szinte első látásra egymásba habarodnak, bár Lütyő lánya, Nicole ellenzi a mostoha gondolatát.
Eközben a tábornokné beizzítja Lütyő tiszti ambícióit, és először a törzse, Gerber/Gabaj posztját veszik célba...
Bizonyos értelemben A csendőr nősül a 64-es alapmű igazi folytatása. Annak nem egy történetelemét nemcsak elismétli, de tovább is fejleszti, miközben valami frisset, új hoz a történetbe. Nem érezzük úgy, mintha csak kitérőt tennénk hőseinkkel Saint Tropez-tól távol, és a környezet sem egy pókerarcú metropolisz.
Ez a film tele van életkedvvel, és egy helyzetet el nem szalaszt, hogy abban valami hasrándító poént hintsen el. Minden ismertebb figura megkapja benne a maga perceit a "villogáshoz", és egyikük sem válik soha ellenszenvessé vagy idegesítővé.
Sokkal ügyesebben bánik a nőkkel az új rész a két korábbitól. Nicole itt végre nem a bajkeverő tinédzser, akit az apjának kell kihúznia a szarból, hanem "felserdült nagylány", fiatal felnőtt nő.
Éretlensége utolsó nagy szeletén már az első félidőben túlnő azzal, hogy elfogadja Ludovicát, mint lehetséges új szülőt, és társat az édesapjának.
Külön tetszik nekem a párhuzam, hogy miként Ludovicusszal a szerelembe esés, úgy Nicole-lal az összebarátkozás is kb. 1 perc alatt végbemegy. Néhány szóváltás,
és onnéttól a párkapcsolatok egy másik, kevésbé lelkesítő oldala is kicsit elővillan. "Nem sikeredett a szerelem, főnök?"
Genevieve Grad bizonyára örült neki, hogy a női főszerepet egy másik kedvelhető karakter veszi át, míg ő maga illően búcsúzhat el a Csendőr-sorozattól. Bár a férjhez menetele nem igazán volt fölvezetve, de ez a legkevesebb...
Még annyit Nicole-ról: helyeslem, hogy az édesanyja csak egyszer kerül szóba, mikor Lütyő először letagadja a korát. Így nem tűnik anyakomplexusnak az, hogy ellenzi Ludovica belépését az életükbe.
Látja, hogy apja teljesen begőzölt ettől a fenenagy szerelemtől, holott alig ismeri ki magát ilyen ügyekben. És akárcsak Gabaj, Nicole sem akarja, hogy apja ki legyen szolgáltatva egy ilyen férjvadász asszonynak, aki nyilván az elhunyt férjéhez próbálja hasonlóvá formálni Lütyőt.
"Ne nyugtalankodjon, majd én vigyázok rá!"
"Eeh, engem épp ez nyugtalanít..."
Gabajt bevonni egy teljesen komolytalan "szerelmi háromszögbe" észveszejtően nagy húzás volt, sőt vele együtt felesége, az eddig egyjelenetes Cecilia is bekerült a poénáramba. Lütyőt és Gabajt is egy-egy jellemes asszony segíti a felkészülésben, csak előbbinek még ott van erősítésként a másik nő, a lánya is.
Magát a vizsgát lehetett szerintem a legnehezebb úgy viccesen megrendezni, hogy közben a fontosságát is átérezzük. Jean Girault ezt hibátlanul megoldotta: a két törzsőrmester felelése tele van kacagtató pillanatokkal, ahol szinte gimis tanulóként viselkednek.
És valahol még magamra is ismertem a vizsgázási stílusukról. Persze, én sose próbáltam más tollát gallyra vágni vagy táncikáltam a padon kárörömömben. De a frusztráció, az, ahogyan az ember kínlódik a nagy megmérettetés előtt, a tananyag részleteinek megvitatása a sorstársakkal mind cefetül ismerős pillanatok voltak.
Ez a film tele van életkedvvel, és egy helyzetet el nem szalaszt, hogy abban valami hasrándító poént hintsen el. Minden ismertebb figura megkapja benne a maga perceit a "villogáshoz", és egyikük sem válik soha ellenszenvessé vagy idegesítővé.
Sokkal ügyesebben bánik a nőkkel az új rész a két korábbitól. Nicole itt végre nem a bajkeverő tinédzser, akit az apjának kell kihúznia a szarból, hanem "felserdült nagylány", fiatal felnőtt nő.Éretlensége utolsó nagy szeletén már az első félidőben túlnő azzal, hogy elfogadja Ludovicát, mint lehetséges új szülőt, és társat az édesapjának.
Külön tetszik nekem a párhuzam, hogy miként Ludovicusszal a szerelembe esés, úgy Nicole-lal az összebarátkozás is kb. 1 perc alatt végbemegy. Néhány szóváltás,
és onnéttól a párkapcsolatok egy másik, kevésbé lelkesítő oldala is kicsit elővillan. "Nem sikeredett a szerelem, főnök?"
Genevieve Grad bizonyára örült neki, hogy a női főszerepet egy másik kedvelhető karakter veszi át, míg ő maga illően búcsúzhat el a Csendőr-sorozattól. Bár a férjhez menetele nem igazán volt fölvezetve, de ez a legkevesebb...
Látja, hogy apja teljesen begőzölt ettől a fenenagy szerelemtől, holott alig ismeri ki magát ilyen ügyekben. És akárcsak Gabaj, Nicole sem akarja, hogy apja ki legyen szolgáltatva egy ilyen férjvadász asszonynak, aki nyilván az elhunyt férjéhez próbálja hasonlóvá formálni Lütyőt.
"Ne nyugtalankodjon, majd én vigyázok rá!"
"Eeh, engem épp ez nyugtalanít..."
Gabajt bevonni egy teljesen komolytalan "szerelmi háromszögbe" észveszejtően nagy húzás volt, sőt vele együtt felesége, az eddig egyjelenetes Cecilia is bekerült a poénáramba. Lütyőt és Gabajt is egy-egy jellemes asszony segíti a felkészülésben, csak előbbinek még ott van erősítésként a másik nő, a lánya is.
Magát a vizsgát lehetett szerintem a legnehezebb úgy viccesen megrendezni, hogy közben a fontosságát is átérezzük. Jean Girault ezt hibátlanul megoldotta: a két törzsőrmester felelése tele van kacagtató pillanatokkal, ahol szinte gimis tanulóként viselkednek.
És valahol még magamra is ismertem a vizsgázási stílusukról. Persze, én sose próbáltam más tollát gallyra vágni vagy táncikáltam a padon kárörömömben. De a frusztráció, az, ahogyan az ember kínlódik a nagy megmérettetés előtt, a tananyag részleteinek megvitatása a sorstársakkal mind cefetül ismerős pillanatok voltak.
Lütyő törtető hajlamai már áthelyezésekor megcsillantak, de itt virágzik ki nagyon az egója. Gabaj eddig a "nagy" felettes volt, akinek az elismerésére ácsingózott. "Tudod, hogy százszor annyit érsz, mint ő!"
Most az alezredes elismerése a fontos - persze, csak míg még följebb nem jut majd a ranglétrán. Még a rivalizálást a két törzsőrmester között sem éreztem rosszindulatúnak vagy nagyon szemétkedőnek.
Gabaj csak nyel, nyel az új főtörzstől, majd újabb rangcsere, és a saját levét itatja meg vele. Nehogy már Saint-Tropez volt főtörzse ne bírjon XY métert merülni...!
Most az alezredes elismerése a fontos - persze, csak míg még följebb nem jut majd a ranglétrán. Még a rivalizálást a két törzsőrmester között sem éreztem rosszindulatúnak vagy nagyon szemétkedőnek.
Gabaj csak nyel, nyel az új főtörzstől, majd újabb rangcsere, és a saját levét itatja meg vele. Nehogy már Saint-Tropez volt főtörzse ne bírjon XY métert merülni...!
Imádtam, hogy a magyar szinkron a csendőrök jól ismert nevei mellé újabb névfordításokat szállít: "Roskadt tábornok személyes barátnője! És a barátnője Tuskó államtitkárnak! És valakinek, akit nem nevezek meg!"
Debello, "A késelő" autós-motoros üldözésére térnék még ki, amelyet szintén jó tempósra csináltak meg. Jobban élveztem, mint a legtöbb akciófilmbeli autóshajszát. Itt sikerült végre
Debello, "A késelő" autós-motoros üldözésére térnék még ki, amelyet szintén jó tempósra csináltak meg. Jobban élveztem, mint a legtöbb akciófilmbeli autóshajszát. Itt sikerült végre
Clotilde/Angyalka nővért is igazán "beindítani" humorforrásként - bár ő mindhárom részben egyjelenetes figura maradt. Épp ezért örültem, mikor kiderül, hogy időközben már többször száguldott Lütyővel ilyen-olyan bűnözők után.
Az esküvői menet a közeli Szent Anna-kápolna előtt pedig az egyik legvidámabb koronát teszi föl a produkcióra, melyet bármilyen alkotásnál láthattam eddig.
Az esküvői menet a közeli Szent Anna-kápolna előtt pedig az egyik legvidámabb koronát teszi föl a produkcióra, melyet bármilyen alkotásnál láthattam eddig.
A csendőr nősül volt a sorozat utolsó jelenése a 60-as években, és már ekkor kultikus státuszba emelkedett. Mindent megad, amit egy könnyed romantikus vígjátéktól számítani lehet: nevetésözön, léleküdítő hangulatvilág, parádés helyzetek színes karakterekkel. Sokatmondó, hogy a világ egyik legfiatalosabb filmjét már fél évszázada forgatták, és amely egy ötvenes (éveiben járó) férfi meg egy negyvenes nő románcáról szól.
2 megjegyzés:
az idő mindent megszépít. :-) gyerekkoromban, 70 években, nyári szabadtéri színpadra sokszor belógtunk, akkor szerettem, élveztem, ma már kritikusabban nézem lüke lütyő őrmester ténykedését. nosztalgiázni elmegy :-)
Mondjuk az az igazság, hogy ennek a szériának a zseniális magyar szinkron hozza ki igazán az ízét. Franciául ugyan nem beszélek, de sok helyen észrevehető, hogy a közismert "lütyős-ludovikás" szinkron kicsit megdíszíti a dialógust (néhol kimondottan a magyar szavakkal játszik.)
Megjegyzés küldése