Ha valaki rendszeresen jár mozivetítésekre, egy idő után észreveszi, mikor egy zsánernél vagy filmszériánál kifogyott a benzin. Az ifjúsági regényadaptációk rég átlépték ezt a határt, konkrétan A beavatott pedig már a határ túloldalán született. Az évtized egyik legsterilebb, leg-unalomba-döngölőbb trilógiája kerekedett Veronica Roth hasonszőrű regényeiből.
Újra és újra át kellett bújnom a Wikipediát, hogy akárcsak 1 percre megjegyezzem a szereplők nevét, annyira semmilyenek. Tris-nek és Négyes-nek sem adatott megfoghatóbb személyiség, mint a többieknek, de ők legalább többnyire a középpontban voltak. Kémia továbbra sincs közöttük, és erre csekély vigaszt nyújt az 1-1 hátulról meztelen zuhanyjelenetük, mikor a legközelebbi fejlett kolóniára viszi őket. Új hófehér ruházatuk pedig felteszem az 1. rész disztópikusabb hangulatát volt hivatott felidézni. A színvonalát bizonyosan sikerült.
Tris egy rémesen hülye liba ebben a részben. Eleve nem találtam soha érdekes hősnőnek, de itt már a józan esze az, amit kétségbe von az ember! David, a helyi tanács vezetője egyből lekenyerezi, mikor megmutatja neki anyja adattárolt emlékeit, felfedve, hogy eredetileg a zónahatáron kívül született, majd önként alászállt Chicago kísérleti kaszttársadalmába. Ettől mintha kikapcsolnának a lány legendás ösztönei:
- Négyes szól neki, hogy vendéglátóik csak felhasználják őket... és Tris nem hisz neki.
- Erőszakkal integrálnak gyerekeket a kolóniába... ám ez nem izgatja.
- Polgárháború tör ki Chicago-ban, de ő inkább Daviddel tart Providence városba.
Ezek után a semmiből jön az, ahogy David és a tanács arcába vágja, hogy oly sokáig tétlenül nézték Chicago-ban az elnyomást és erőszakot. Mondja ezt az, aki az elején elnézte Evelyn és a vele egyetértők nyilvános kivégzésjátékait. Mindegy...
És ott van Négyes anyja, Evelyn. Szerintem ő csupán azért lépett elő negatív figurává, mivel Kate Winslet távozása miatt új rideg női főnök kellett a következő felvonásba. Önámításból leckét vehetne Tris-től: anyai gondoskodásnak állítja be az új rendet, amit bevezet, és amikor Négyes nyíltan ellene szegül, azt "a szerelemre" fogja. Igen: ARRA a fönt ecsetelt szerelemre Tris-szel! És mikor memóriatörlő gázzal próbálja elárasztani Chicago-t, Négyes emlékezteti, hogy akkor a férfi se emlékezhetne anyjára. Hoppá...!
A háttérsztori a kísérleti városokról semmi több, mint rágcsa. Megint egy elszabadult genetikai kísérletre eredeztetik az emberiség nehéz napjait, de olyan értelmetlen katyvasz az egész, hogy azt követni felér egy lobotómiával.
Az egyetlen valódi oka, amiért ezt hallgatjuk, hogy a 3. film még az eddigiektől is jobban felkonferálja Tris alakját. Immáron nemcsak 1 Elfajzott a kevés közül... hanem az egyetlen tiszta génekkel született egyed a bolygón. Vagyis: nemcsak, hogy az "Elfajzottak" a normálisabb génűek, de mind közül pont Tris-re várt 2 évszázada az egész külső világ, éveken át nézve Chicago-t a képernyőkről. Hurkásra ostoroznám az írók kezét a rajongók helyében. Egy eleve irreális fantáziavilághoz a legolcsóbb trükk hozzácsapni ilyen légből kapott ál-magyarázatot, úgy téve, mintha mindvégig a tágabb világ részét képezte volna.
A vizuális effektekről nem sokat tudok mondani: egy drágább trash-mozi igényeit hozza akció, hangulat, természetesség, és a látványtervezés frontján is. Nem bírtam visszatartani a röhögést, amikor a zselatinszerű sterilizációs burokban voltak Tris-ék. Az emlékradírozó piros füst pont olyan tömören terjeng, mint Az éhezők viadala - Futótűzben a fehér füst, ugyanúgy el is lehet futni a közeléből. És ha sietve leállítjuk a forrását, nem a közelmúltat felejtjük el, hanem hogy időközben mennyi helyre beszivárgott az előző jelenetek alatt.
Nem vagyok mérges: a nagy semmit vártam a filmtől, és azt nagyon megkaptam. A 3. beavatott-mozi oda jutott, hogy Veronica Roth és a Lionsgate már nemcsak a műfaj többi selejtjétől lopkod, hanem a sajátjaitól is. Hogy a kettévágott zárórész 2. fele is bukik-e jövőre, azt nem lehet megjósolni. Egy biztos: ha én regényt írnék, és egyszerre tojom le saját világom meg a fizika törvényeit, akkor is több önuralmam volna, minthogy zagyvaságban lekörözöm a Tapsi Hapsit.
A beavatott-sorozat: A hűséges egy 1/5-öt kap tőlem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése