Yonggary

Több mint 200 millió éve egy földönkívüli űrhajó létrehozott 2 T-Rexnél 50-szer nagyobb szuperszauruszt, amik megkövültek. Az ősi sámánok pedig valahogy megjövendölték hogy előbb az egyik, majd a másik kövület is fel fog támadni, ha a földönkívüliek visszatérnek. Miközben űrhajóik körbeállják a Földet, Yonggaryvel tiportatják le a az emberi civilizációt. 

Zagyvaságnak hangzik? Mert az is, akárcsak a film kvázi minden perce. 

Utánaolvasáskor meglepődtem, hogy maga Yonggary igencsak régi történet, a cikkalany valójában egy 1967-ben készült dél-koreai film remake-je. Godzillához hasonlóan tehát kelet-ázsiai szörnyalakról van szó, aki egy nagyvárosban szörnyű pusztítást visz végbe, míg végül kipurcan.
A filmet az USA-ban 2 évvel a dél-koreai premier után mutatták Reptilian néven. A módosítások és a 6.1 millió dolláros büdzsé dacára a film megbukott, döntően a selejtes történet és az alulfejlett látványvilág miatt. Küllemre nem is annyira Godzillára hasonlít, mint inkább a Mortal Kombat: Annihilation-re: a szörnyek kinézete, a kásás-maszatos tűzcsóvák, a végén a fej nélkül maradt Cykker kilőhető nyakcsápjai, etcetera. 

Invázióról révén szó, nem hiányozhatnak a hadsereg vezetői se. Nekik inkább nem sorolom fel a nevüket: annyira nincs se jellemük, se realitásérzékük, hogy akár pálcikaemberkék is lehetnének. A földönkívüliek létét és közeledtét úgy érik meg, mintha mondjuk a kubai rakétaválsággal fenyegetőzne valaki. Csak kacagni tudtam azon, ahogy köszöngetnek, lézernyalábokat szórnak, és izomból a nyílt háborúzásra asszociálnak a helyzetről. Továbbá - akárcsak a Godzillában - több házat rombolnak le az ő rakétáik, mint a lény mancsa.

Ékesen bizonyítja ezt a primitív észjárást O'Neil figurája. Háti rakétáján Yonggary felé tart, rálő egy óriási fegyverrel. Majd mikor ez nem tesz benne kárt, felbődülve a koponyájának veti magát, hogy felrobbanjon vele együtt. Remélem, nemcsak én látok párhuzamot Russel Casse "hőstettével" A függetlenség napjából. Elvileg ettől törik össze a gyémánt Yonggary fején, mellyel az idegenek irányítani tudták teremtményüket. Mindegy...

Rajtuk kívül 3 fő tudósembert érdemes megjegyezni:

1.    Holly, a higgadt egyetemi hallgató, aki ki nem állhatja az ásatás vezetőjét, Dr. Campbellt.

2.    Dr. Hughes, aki 2 év bújkálás után Hollyval tudatja először a talált kövület szörnyű titkát.

3.    Campbell egy rátarti tapló, aki teljesen közömbös a munkások titokzatos halálesetei iránt, és ráförmed a rátaposni készülő Yonggary-re: "Én alkottalak!!"

Az ész nélküli rombolászás Seoulban egészen vehemens. Yonggary, illetve a hamarosan megjelenő ellenlábasa, Cykker abszolút nem fogják vissza magukat. Ezen a ponton már a földönkívüliek is csak külső szemlélői az eseményeknek, hisz Yonggary öntudatra ébredt. Annyi különbség van köztük igazából, hogy Cykker tömzsibb, és - mint említettem - nincs szüksége a fejére, hogy mozogni tudjon. És a végén Yonggary nemcsak legyőzi vetélytársát, de hálából Hollyék elvontatják légi úton, hogy kipihenje sérüléseit. Egy 50 T-Rex méretű lényt, aki lerombolt egy fél nagyvárost.

Teremtőik kevésbé érdekesek. Az idegenekről egy jó dolog mondható el: kellően utópisztikusan néznek ki. Ettől eltekintve csak díszek, akikre rá lehet fogni Yonggary és Cykker eredetét. A hangjuk mellesleg irtóra emlékeztet az Űrgammákból a Drakvuf faj tagjaiéra. Amit még megkérdeznék az íróktól, az ez az angol (!) sor az egyik idegentől: "El kell szöknünk, mielőtt Yonggary felfedezi a valódi erejét." Mi lenne az? Ha tippelnem kellene: Yonggary megtanulhat magától teleportálni - teszem azt az űrhajóra. Akkor pedig az idegenek nyilván nem jöhetnének vissza újabb 200 millió év múltán, ahogy eltervezték.

Egyértelmű, hogy komplett katasztrófa a film. Olyan, mint egy videojáték, amit nem tudunk játszani, viszont annál többet derülhetünk a reménytelenül krach minőségén, elhibázottságán. Legjobb kifejezés rá talán a kutyaszar szó.