Leszámolás Kis-Tokióban

Brandon Lee leghíresebb filmje A holló mellett. Dolph Laundren pedig a való életben művelt ember ugyan, de szinte mindig gyatra filmekben szerepelt. Valószínűleg az volt a karrierje egyik fő motorja, hogy itt Bruce Lee fia volt a partnere.

Ugyanígy 1 bizonyos vonása miatt kedvelte a közönség a másik két főszereplőt: Tia Carrere a vonzó külseje, Cary-Hiroyuki Tagawa pedig elsősorban rideg, izzó arcvonásai miatt számított húzónévnek. Olyan dolgokat láthatunk, amit századunkban még a horrormozik többsége is kerül: vér, levágott végtagcsonkok, lefejezés, minden társadalmi szabályt büntetlenül felrugó kivégzések. Még az engesztelésül végrehajtott ujjcsonkítás - ami tényleg szokás a yakuzáknál - se elég: ha szégyenszemre korrigálni kell, akkor már halál jár érte. Kétségkívül ez a fő vonzereje a produkciónak.

Nem érdemes rendkívüli sztorit vagy eredeti megoldásokat keresni. Szinte mindegyik főszereplőt lövöldözés keretében ismerjük meg. Mindenkire jut 1 db.: Lundrenre, Lee-re, Carrere-re stb. Két zsaru menti meg a bajba jutott lányt és a várost a gonosz hadúrtól. Vagyis minden a tálaláson múlik. Ők ketten, Kenner és Johnny Murata pont ellentétes módon ellentétei egymásnak, mint várnánk. Nem a rassz a fontos, hanem a neveltetés. Ez az egyik legokosabb húzás a mű részéről.
Kevés japán szót ismernek olyan jól nyugaton mint a "yakuzát". A filmben nemcsak szélsőségesen torolják meg köreikben az árulást és a kudarcot, mint a való életben is lenni szokott. Az akciójelenetek egyik indoklása az expanzió. Új vezért kap a klán, Yoshidát, aki nemcsak agresszívebb elődeinél, de mohóbb is: a los angeles-i Kis-Tokió megszerzése csak a kezdet. "Jéggel", egy nyugaton még újkeletű droggal akarja beteríteni a fekete piacot.

Yoshida titkos módszere pedig olyasmi, ami kézenfekvő ötletként, de bármely bűnözőt elrettentene, ha sikerült kivitelezni. Egy sörszállítmányba rejtik az anyagot a "Vörös Sárkány" nevű gyárban, hogy ingyen "fogyasszák" a gyanútlan polgárok. Az osztogatás alattomosabb változata. Ez az észjárás jól összecseng azzal, hogy egy gyilkos az áldozat saját otthonába betörjön és lemészárolja a családdal együtt.
Egyébként felettébb kiábrándító, hogy nem látjuk összefüggő nagyjelenetben, ahogy ezt Yoshida megtette Kenner családjával a múltban. Biztos vagyok benne, hogy hatásosabb lett volna, mint így.

Hogy a maffia új főnöke éppen Kenner szüleinek gyilkosa, az nemcsak túl véletlenszerű. Nagyon gyakran használt klisé. Ugyanígy, hogy a főhősnek van egy legjobb barátja, meg egy nő, aki odaadja magát neki. És a végén dupla párbaj zajlik majd le: főhős közelharcot vív a főgonosszal, Johnny pedig Yoshida jobbkezével, Sato-val, aki Obata Kaiso alakít. Csak érdekességként hozom fel, hogy Kaiso lényegében ugyanezt a szerepkört - egy modern gonosz hadúr harcosainak alvezérét - látta el az első 2 Tini Nindzsa Teknőcök  filmben, Tatsu szerepében.

Fordulatok és szellemes mondatok sem igazán várhatak a filmtől. A legjobb ügyes szövegsora Brandon Lee-nek jutott. Egyszerű B-kategóriás akciómozi.


A színészi játék Cary-Yuki Tagawa részéről a legjellegzetesebb. A többiek nem túl feltűnőek, de kapott szerepeiket ellátják. Lee lényegében a jópofa sidekick minőségében van jelen. A robosztus szőke nyomozó kellően határozott, és a segédgonosz is egy komoly kisugárzású alak, aki "Vaskarom" értékrendjét pillanatig se téveszti szem elől. Tia Carrere viszont csupán trófea a hősnek. Szelíd és csinos külsejével tesz hozzá a mű látványához.

A zene nagyon hangulatos. A témadallam velőtrázó és félelmetes; olyan érzést kelt, mintha bármelyik pillanatban, akárhol utolérné az embert a gyilkos szándék. Bárhol is legyen.
Személyes kedvencem az az egyperces pánsípdal, amit Kenner vidéki házának bemutatásánál játszanak.

A holló

Egy sötét, korrupt nagyvárosról szóló alkotás, amely 1-2 év alatt kultstátuszt szerzett magának. Legikonikusabb szerepe egy fehérre sminkelt arcú, csapzott hajú gyilkos, aki ellen a rendőrség tehetetlen. A szerepet alakító színész utolsó befejezett filmjéről van szó.

Ez mind-mind párhuzam Heath Ledger és Brandon Bruce Lee hollywood-i színészek filmográfiái között.

A holló képregény-adaptáció, de a legtöbbünk egyszerűen horrorként tekint rá. Tipikus bosszúkrónika egy pénzzel teli, kegyetlen főgonosz és alantas segédjei ellen. Legnyilvánvalóbb, hogy a film döntően éjszaka játszódik, félreeső, züllött városnegyedekben. Visszafogottság nélküli erőszak, valamint leheletfinom misztikum hatja át ezt  a világot, ahol Eric Draven és barátnője, Shelly csak a hosszú áldozati lista újabb két neve voltak.

Legfontosabb tudnivaló a bűnös negyedről az Ördög éjszakája. Október 30-án szokás látványosan felgyújtani egy épületet. Nem meglepő módon a szokás ötlete is attól a bandavezértől való, akinek emberei Dravenéket is megölték: Top Dollar-tól. Annyira közismert fogalomnak számít, hogy már a televízióban, sőt újságokban is így emlegetik. Párhuzam még kettejük között, hogy Eric is látja majd egy pillanatra, amint pár fiatal az ő sminkjét és öltözködését utánozza. Elvigyorodik, mert ez azt hirdeti: a város szemében immár felnőtt annak főbűnözőjéhez.

Pontosan 1 évvel később az történik Eric-kel, amit a horrorfilmekben legtöbbször láthatunk: feltámad a sírból. Mint minden zombi, zavarodott, és beletelik egy kis "evilági" időbe, mire tisztán látja maga előtt a támadóikat. A Macskanőhöz hasonlóan itt is egy misztikus állat támasztja fel a protagonistát a halálból egy borongós éjszakán. Sőt: A misztikus holló gyakorlatilag sebezhetetlenné teszi Dravent. Nem puszítja el sem a puskagolyó, sem a pengék, még a bomba sem.

Gyilkosságait egyenként hajtja végre, közvetlenül azokon, akiket a végzetes éjszaka napján látott. Top Dollar csak azután válik célponttá, hogy Patkány megölésekor Draven lemészárolja a rátámadó fegyvereseket. Ez nemcsak az akció szempontjából fordulópontja a cselekménynek. Eddig minden akadálytalanul úgy haladt, ahogy a misztikus holló kiválasztottja kigondolta. Titkát mindössze két ember ismerte: egy Sarah nevű kislány, és Albrecht őrmester, aki Draven szűk utalásaiból és némi szimatolásból rakta össze a képet.

A filmnek nincs valami bonyolult tanulsága, de egyvalamit mégis fel lehet fedezni. Bármilyen kegyetlen is egy démon: onnantól kezdve, hogy mások életére figyel. Sminkje szimbólum, ami jelentéssel és üzenettel bír. Ezek pedig már határozottan emberi jellemvonások. 
Sarah édesanyját, Darlát egyik célpontjával kapja rajta, kipréseli vénájából a morfiumot, és hazainti a prostituált nőt. A bosszú mellett tehát a barátai is fontosak. Top Dollar is ezt fogja kihasználni, hogy tőrbe csalja Dravent.

Értékelem, hogy a szkript figyelmet fordít szünetekben a pozitív mellékszereplőkre is. Sarah már régóta csalódott Darlában, amit az is jelez, hogy a keresztnevén szólítja. Mikor Darlát váratlanul jól nevelt anyukaként látja pózolni, egyből drogra vagy más disznóságra gyanakszik. Itt válik valóban szimpatikus karakteré Sarah: látja, hogy Darla is megcsömörlik a "pedáns anya" játékától, mégis közbekiált: "Forgatva!"

A tükörtojás itt a kettejük kapcsolatát jelképezi. bizonytalan értékű, törékeny. Sarah kiskorában biztos tudattal szerette anyját, most viszont már nem hisz benne, hogy megjavulhat. Ám mikor a nő épp kidobná a tojást szemétbe, Sarah felkiált, hogy ne tegye. A tükörtojással együtt az esélyt mentik meg, hogy kibéküljenek. Hamis vagy sem, ez már megjavulási kísérlet, amit jóérzésű ember köteles támogatni. Semmi érzelgősség nincs abban, hogy Sarah - hosszú idő óta először - "anya" megszólítással illeti Darlát. Ezzel mintegy megjutalmazza, jelzi, hogy elfogadja az újkeletű közeledést.

. 

Hangulatában leginkább Burton Batman-filmjeire emlékeztet a movie. Szimplább a története, de éppolyan darkos, ezen kívül keményebb, erőszakosabb is. Az első film valóban egy romlott és kapzsi társadalmat ábrázolt, a második viszont egy horrorcirkuszt, ahol az embereknek sokszor a motivációi sem voltak tiszták, nemhogy a fejük. Hogy A holló ezekhez képest hol foglal helyet, nehéz kérdés. A visszatérnél bizonyosan jobb. A mellékszereplők tényleges résztvevői az eseményeknek, nemcsak ténfergő árnyak.
A '89-es Batmanben is jelen voltak a züllés köztudatban élő figurái: kurvák, drogosok és pénzharácsoló gyilkosok. Itt Top Dollar "intézménye" adja a keretet, ami összefogja a keménybűnözőket, mint Tin-Tin, Patkány, Mókás és társaik. Ha ezt a két filmet hasonlítom össze, A hollónak van egy nagy előnye: valóban ő a főszereplő. Köréje épül a cselekmény, nem játssza le őt - és mindenki mást is - a vászonról saját ellenfele. És a végén a sminkje nélkül, súlyos sebesülten kell küzdenie az életéért. Végig látszik rajta, hogy szenved, nem talál valódi megnyugvást. Brandon Lee alakítása erőteljes és kifinomultabb, mint a színészgárda többi tagjának együttvéve.


Mégis: a film sokmindent homályban tart, amit érzésem szerint nem kellene. Függetlenül a műfajától. Draven képessége, hogy érzelmeket és emlékeket tud elméről elmére átvinni, szintén rosszul van használva. Az még valóban érdekes, hogy Albrecht ott volt Shelly haldoklásakor a kórházban, és ezek a gyötrelemképek összesűrítve ütik ki Top Dollart.
De nem látom be, hogy következik mindez abból a tényből, hogy Draven élőhalott. Hogy egy pontba tudja sűríteni, az inkább légből kapott hozzátoldás, semmint hatásos eszköz. El volt döntve, hogy ez lesz a győzelem kulcsa, ezért valahogy a főhős megvariálja, és győzni fog. Mellesleg: nem igen láttam Top Dollaron, hogy védekezne, miközben Eric hosszasan fogja a fejét, mondván: "Átadom neked 30 óra minden szenvedését, egyetlen pillanatba sűrítve."


A mitikus holló transzcendens természetét sem ismerjük: hatalma gyakorlatilag a semmiből származik. Ő táplálja Eric-et, kísérgeti, és ezzel le van tudva. Az a benyomása támad a nézőnek, hogy a holló csak azért kíséri el mindenhova Dravent, hogy támadási felületet biztosítson az ellenfeleinek. Kettejük között nincs tisztességes kapcsolódási pont. A hollóalak rajzolata arra utal, hogy Eric az ő nevében cselekszik, de nem világos, mit és honnét tud a misztikus totemállatról.
Elvileg van egy közhiedelem, hogy egy hollómadár szállítja az emberek lelkét, és egyeseknek megengedi, hogy visszatérjenek a túlvilágról. Miért? Mert igazságtalanul haltak meg? Mert akkor a város minden ezredik/tízezredik tagját fel-feltámaszthatná, mint valami hobbi. És miért pont holló? Miért nem mondjuk, teszem azt: egy misztikus sas, denevér vagy esetleg egy röpképtelen állat?



A negatív oldal szereplői pedig kisstílű torzalakok, akiknek a bukása ugyan jogosnak tűnhet Eric szemszögéből, de számunkra inkább csak monoton ismétlése ugyanannak az ítéletnek - különféle kivégzési nemekkel. Még utálni se lehet őket igazán, mert Mycán kívül egyikük sem gondolkodik. Alig számítanak emberi lénynek. A rendőrség az ilyeneket gond nélkül lecsukatná, a bíró pedig biztos nem engedélyezne óvadékot. Kenőpénzről pedig azért nem lehet szó, mert nem láttuk, hogy a helyi rendőrök korruptak lennének. Csak Albrecht főnökéről látjuk, hogy arrogáns és fantáziaszegény.



Érdekes elképzelés látni, hogy egy élőhalott köztünk él, öldökölve gyilkosait. A misztikum, a lepusztult környék és a film heavy-metal stílusa viszont elterelik a figyelmet a történethézagokról. Draven már kezdettől tudja mindazt, ami lényeges információ, a kitérő Shelly gyűrűje miatt csak időkitöltés. A gonosztevők agyatlan, vérszegény ripacsok, akik alig tudnak komoly fenyegetésnek látszani. Attól még nem lesz valaki félelmetes bűnöző, hogy késsel, karddal vagy pisztollyal hadonászik a sötétben, miközben hörgő hangon káromkodik.
Top Dollar terve pedig, hogy egy igazán nagy robbantássorozattal az anarchiának állítson emlékművet, szintén fogódzók nélküli. Megtehette volna ezt korábban is, ha nem ragaszkodik az "Ördög Napjához", mint dátumhoz. 

 

 "Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart."