Világos volt, hogy az egész mű a Hush körüli rejtélyen áll vagy bukik majd, és ez itt sajnos nem jött be. Szándékosan nem vizsgáltam át a képregényeket, de így is laposnak tűnt a leütés, hogy Rébuszt és Hush-t egyetlen gonosztevő régi és új álarcává mossák össze. Két képregényfigura egyesítése önmagában nem zavar: Jason Todd, vagy a Batman: Kezdődikben Ducard és Ra’s al Ghul esete érdekes volt, hozzáadott egy-egy antagonista kilétéhez. Itt viszont merő útrövidítés, mely elárulja, hogy a készítők nem láttak fantáziát Thomas Elliot karakterében. Neki a képregényben egyetlen feltűnő ismertetőjegye van: a bebugyolált feje. Pedig dereng, hogy Hush éppolyan ütős sötétebb tükörképe lehetne Batman-nek, mint a legtöbb feldolgozásban Kétarc.
Belemagyarázottnak éreztem, ahogy a megújult Rébusz már egyrészt
kapásból tudja, kicsoda Batman, másrészt amilyen nyakatekert és logikátlan
utakon próbál szemétkedni a filantróp szuperhőssel. Minek neki ennyi bábu a sakktáblán, akiket csak azért vont be a játékába, mert "lenézték őt"? Ennyire sekélyes a gondolatvilága? Vagy akár a riválisaié? Nem a karizmát vagy lélektani hadviselést, hanem egy nárcisztikus alak
kicsinyes játszadozását olvastam ki róla és a hű-de-okos tervéről, amely végül úgyis
a jó öreg csihi-puhi módszerhez lyukad ki. Rébusz diadalmas beszéde hangzatos,
de a kérdőjel-alakú kaszája nélkül nem láttam egyenrangú félnek Batman-nel.
Már a 90-es évektől, de A sötét lovag: Felemelkedés óta végképp Selina Kyle a legtöbb rajongó jelöltje Batman végső társául, aki mellett Bruce kiköthet a bűnüldözés napjai után. Érthető, hogy Thomas halála – meg hogy majdnem megölte érte a befeketített Joker-t – ráveszi Bruce-t, hogy felfedje kilétét a nőnek: romantikus párként nagyon bírtam kettejüket! A személyiségük összeillik, készek bírni a másikban, van türelmük a véleménykülönbségekhez. Szakításuk ezzel szemben eléggé összecsapott lett: Macskanő a halálba taszítja Rébuszt, és kiborul, mikor Batman a morális elvein lamentál. "Elvek nélkül nem vagyok jobb náluk."
Igazából... énszerintem jobban érteni lehet a döntésük okát, mint azt a film ki meri fejezni. Ez a Bruce Wayne nem a küldetése megszállottja: korábban óvatosságból nem akart vakációzni Seliná-val, hisz a bujkáló Hush nyilván tudja a kilétüket. És mintha Selina is érezné, hogy a férfi még nem áll készen kettejükre. De benyomásom szerint nem azért, mert nem hajlandó megváltozni vagy visszavonulni Batman-ként, hanem mert még nem ért eleget, a sok harc nem sokat változtatott Gotham összképén. Talán ha csak negyedórával hosszabb lenne a produkció, ezt alaposabban körüljárhatták volna...
Nem bánom, hogy szerencsét próbáltam ezzel a darabbal, mégha nem is sikerült lenyűgöznie. A cselekmény túl van komplikálva ahhoz képest, milyen homályosak a két főküzdőfél céljai, le van terhelve sok látványnak behozott szereplővel és többnyire nyomaték nélküli fordulattal, amitől 85-90 perces játékidő is szűknek tűnik. Másrészt tetszett a romantikus szál Bruce és Selina között, ahogyan kettős életüket az új kapcsolatukkal próbálták összeegyeztetni, mégha nem is sikerült nekik ezúttal.
A Batman: Hush-ra egy 3/5-öt adok. Középmezőnybe taksálom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése