KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
Dögöljön meg a Télapó!
Simán címezhették volna így a Nelms-fivérek sötét komédiáját Mel Gibson főszereplésével. A FATMAN az ellentmondások filmje, és baromi jól áll neki: látszólag agyrém ötletét olyan kijózanító valóságszag lengi körül, ami még 1-2 fantasy-eleméből is kiszívja a meseszerűséget, mégse lesz tőle depressziós vagy fantáziátlan. Nyers világutálatuk mellett is szórakoztató alakok a kiégett Mikulás és faarcú nemezise, akik bár csak egy óra elteltével kerülnek össze, az odaút cseppet sem tűnik időhúzásnak.
A modern Szent Miki az alaszkai North Peak-nél lakik Chris Cringle néven feleségével a faházukban. Játékgyáruk lassan a tönk szélén áll, ezért fogadják el a hadsereg ajánlatát, hogy a manók géprészeket is gyártsanak katonai felügyelet alatt. Chris keserűen veszi tudomásul, hogy "a szeretet ünnepe" a valóságban már rég csak egy billió dolláros marketingmasina. "A karácsony humbug, én meg egy vicc vagyok!"
A tetejébe egy elkényeztetett kis szarcsimbók, Billy Wenan ráküldi a kedvenc bérgyilkosát, Miller-t, amiért csak egy darab szenet kapott idén a fa alá.
Felnőtt vígjátékként a FATMAN egy friss, egyszer elsüthető rémtörténet. Velős vicceket csihol abból, hogy szatíra módjára beint a Mikulás körüli kultusznak. A film energiája akkor sem vész oda, mikor már nyílt mészárlásig fajul az egész ügy. Mint egy téli western, ami végig a nagy párbajt készíti elő Walton Goggins fejvadásza és a "Kövér Ember" becenevű fickó között: Chris-t és nejét, a Marianne Jean-Baptiste játszotta Ruth-ot is megkedveltem, a többiek inkább járulékos díszek, akiknek jaj, ha a gyilkos az útjukba kerül.
Bevallom: maga a párbaj rövidebb lett, mint azt az előzetes sugallta nekem: "Az'szed, te vagy az első?" Ez a Télapó nem igazán az a fegyverőrült típus, mint Martin Riggs, hanem rozsdás, de szívós vénember, aki "csak" a szuper-életerejétől rendkívüli... annyira, hogy még egy szemkilövést is túlél! És a párbaj után még frappáns fricska, mikor az "Ezentúl légy jó kisfiú!"-duma egy hatásosabb verzióját adja elő a megbízónak.
Van egyébként pár feltűnő útátvágás a végén, ami még egy ilyen egyszer használatos sztoritól is kényelmes, pl.
- az amerikai haderők vajon hogyan nyelik le azt, hogy egy egész ottani állományukat kinyírta holmi bérgyilkos;
- szóba kerül, mennyi idős lehet Chris és manóhada, rendes válasz viszont nem hangzik rá el;
- és a gyár anyagi helyzete ugyanaz, mint volt, függetlenül Chris megújult önbizalmától.
Rühellem a cukormázas Chrismas-filmeket, amióta csak az eszemet tudom, úgyhogy a FATMAN igazi csemege volt számomra. Külön örülök, hogy pont az ünnepek alatt sikerült megtekintenem: viccesen fásult hangja prímán passzol ehhez a totál elcseszett évhez, ami 2020 volt.
Ötös skálán egy négyest kap tőlem ajándékként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése