Hiába kalauzol minket ráérősen a képzeletbeli Wakanda egzotikus klímájában, a Fekete Párduc legfeljebb a fekete színészek számában emelkedik ki az Marvel-univerzum filmseregéből. Külsőségei mögött sajnos megint formulatermékkel kell beérnünk: borotvaéles társadalmi kérdésekkel karmolja össze magát, amiket egy banálisan meseszerű királydráma rácsai közé próbált bezárni - és nem feltétlenül csak Az Oroszlánkirályra gondolok itt.
Miután Wakanda királya terrorcselekmény áldozata lett, fia, T'Challa örökli a címet, és hazatér szülőhazájába. Két sürgető feladat elé néz: kihívója akad a trónutódlásért, és meg kell találnia egy múzeumból ellopott wakandai relikviát. A tettesek egyikéről T'Challa rövidesen megtudja, hogy valójában apja bátyjának fia, N'Jadaka, akinek megvan a maga víziója Wakanda szerepéről a világban.
Ha van valami, amit becsülök ebben a filmben, az Wakanda küllemének változatossága:
- a festői afrikai tájképek,
- a jelmezek és nagytermek tervezése,
- az ultramodern vibránium-technológia eszközei,
- a Dora Milaje nevű női testőrség,
- és hát ugye a "párducpáncélok" (főleg N'Jadaka Arany-Jaguár-viselete), amik szinte ráfolynak viselője testére.
Összességében a látványvilág - bár néha túl sok CGI-t használ, de - egészen stílusgazdag és fantáziadús. Wakanda ránézésre igazi elszigetelt paradicsom: mintha számos afrikai kultúra vizuális amalgámját sci-fi elemekkel dobták volna meg.
T'Challa nem tett rám nagy benyomást azon túlmenően, hogy higgadt, humánus vezetőalkat. Azt értettem, milyen utat jár be a karakter: apja emlékének éppúgy meg akar felelni, mint hazája értékrendjének és szokásainak, és a családjával (anya, húg, ex-barinő) együtt csalódik mind a kettőben.
- Apjáról kiderül, hogy sok éve megölte nagybátyját, mivel az nem akart Wakanda bírósága elé állni, amiért technikai titkaikat kiadta volna más országoknak. "Miféle király tesz ilyet? Milyen férfi az, aki ilyet tesz?"
- És ironikus módon pontosan ezt valósítja meg a nagybáty fia, N'Jakada azaz Erik, miután kihívta és legyzőte T'Challát a trónért. "A világ újra fog kezdődni!"
Jobb és rosszabb példát is láttam már rá, hogy egy karizmatikus férfi egy fejlett állam élére a merev tradíciók által kerül, hogy aztán átgázolhasson rajtuk. Erik a ló túloldala T'Challa apjának felfogásához képest: ő az aktív, önálló, háborúkban szerepet vállaló nagyhatalmat látja Wakandában. Úgy éreztem, hogy teljes joggal akarja hazáját nyitásra kényszeríteni, hisz nemcsak ő, hanem pl. Nakia - aki T'Challa barátnője volt, mielőtt hazája kémje lett - is úgy látja, hogy Wakanda rengeteget segíthetne a térség többi, kiszolgáltatott országának.
De Erik katonaember, a kinti világ hadszínterein edződött, és pontosan ott is akarja, hogy hazája adományai (fegyverei) változást hozzanak a világba. T'Challa fölötti diadala pedig csak megerősíti ebben a hitében. Erik "Killmonger-nek" inkább a motivációja jól megírt, mintsem a személyisége, ami kimerül abban, hogy egyedül apját szerette és tisztelte az életben - hasonlóképp, mint T'Challa a sajátját -, és csak a fegyver nyelvén ért. Ez így elég sovány.
Azt elismerem, hogy tetszetős látni, ahogyan egy vezető kimondja: túl sok a tradíció és megkötés, a régi út haszontalan, ki kell törni a múltból. De a Fekete Párduc megreked azon a szinten, hogy adott két szélsőség - az apa merev békéje és a kuzin militarista lázálma -, a középutat meg naná, hogy a visszatérő főhős fogja képviselni. "Ne hagyd, hogy az apád hibái határozzanak meg!"
Csodás kis akciókoreográfiákat kapunk, és hál'Istennek mértékkel. Engem mégis jobban izgattak azok a kérdések, amiket a stúdió - már nem is számolom, hányadszor - csak dísznek hoz föl a történetben, de esze ágában sincs azokat körül járni. Néhány ezek közül:
- Az egyre globalizáltabb világ hatásain kívül meddig tarthatja magát egy bezárkózó ország?
- Milyen mértékű legyen a nyitás, és mi mindennek teszik ki magukat ezzel?
- Bármilyen energiapajzs is védi az országot, hogy lehet az, hogy Wakandának még a helye sem ismert a Nyugat kormányai előtt?? Ez azért nem olyan, mint a XX. században feltárni a Koponya-szigetet...!
Mitől ennyire gazdag Wakanda? Mégha a gazdaságuk önellátó is, a teljes izoláció a kereskedelem hiányát is feltételezi. Miből volt pénzük csúcsfejlesztésekre (is)? Vagy talán az eszközeik gyártását, a műszaki-mérnöki munkát, stb. is a saját zsenijeikre bízták, akikből minden nemzedékben akadt épp valaki??
- A 3. világbeli országok nyomorának kifejtése persze, hogy a szokott képregényfilmes sémában rekedt: "A fejlett országok elnyomják őket, de mi majd adunk nekik szuper-kütyüket, és szabadok lesznek!"
- Egy király elődei és állama hagyatékát mennyire veheti semmibe az alkalmazkodás szükségére hivatkozva?
- A hű szolgáló magának a trónnak, a hierarchiának tartozik hűséggel, vagy annak a személynek, aki méltó rá?
Nem foglalkozom olyan szlogenekkel, mint hogy Black Panther figurája mennyit tükrözhet a fekete polgárjogi mozgalmakból, vagy hogy "erős női karakterből" akad bőven. Nekem a főszereplők jelleme felemás mélységűnek hatott (kivéve a fehér ügynököt, aki borzasztó vérszegény). Érdektelen volt számomra, kinek mi a neve és státusza, de azért azt látni rajtuk, hogy okultak a számkivetettségből. T'Challa is ugyan legyőzi Eriket, de amennyi irgalmat józan ésszel még megadhat, azt meg is adja neki. Killmonger pedig maga dönti el, hogy meghal, de szabad emberként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése