2012. február 29., szerda

Hegylakó 3. - A mágus

"Connor MacLeod  vagyok a MacLeod-klánból. | Mondja, van kedve hancúrozni egyet?"

(Hegylakó) | (Hantaboy)




Legalábbis megmosolyogtatónak találom, mikor egy filmi/filmes alkotógárda - feltehetően a kudarctól való félelmükben - elfogadja a leplezetlen kopírozás alternatíváját egy folytatás elkészítésekor. Ahelyett, hogy legalább megpróbálnák továbbgondolni a jól működő és sikeres előzménydarabo(ka)t, lemásolják a korábbi, rendszerint a szériaindító darab néhány elemét, ami szerintük kiemelten tetszett a nézőknek: festői tájkép, kardozás, szerelmes momentumok és hasonlók. Egy másik zsánerben legendásan hitvány másolófilmek voltak a Superman IV., vagy a Batman & Robin.

Connor MacLeod ugyan nem szuperhős-figura. De mitikus hatalommal bíró ember, akinek az eredeti Hegylakóban egész élete a rejtőzködésről szólt, hogy sehol nem fogadnák be: a többi halhatatlan többsége a fejét akarja, az emberi társadalom elüldözte. Ma egy halhatatlan embert - ürügyek tömkelegével fogságban tartva - ízekre szednénk, hogy másokat is azzá tegyenek. Kicsit hasonló vízió ez, mint amit a tavalyi Lopott Idő c. film próbált taglalni.
A készítők alighanem úgy találták, hogy ez a bújkáló életmód mellőzhetetlen része a Hegylakó-atmoszférának, ami az első részt kultikus szintre emelte. Ha McLeod megkapja a legendás Jutalmat, vagy a világ leleplezi, mi MacLeod, odaveszhet a mítosz egész varázsa! Elvileg ez felróható a 2. résznek is, ahol MacLeod világhírű feltalálózseni volt a jövő világában. Ha a 2. részt kiradírozzuk, Russel Mulcachy helyett keresünk új és olcsó rendezőt, és másoljuk az eredetit, akkor a rajongók visszajönnek, és a film pénzt fog hozni.

Hogy megértsük, miért lett az újabb folytatás is annyira gyenge, érdemes összegyűjtögetni, mi mindent raktak át szinte változtatás nélkül az 1. filmből:
  1. Kane, a "mágus" lényegében az első filmbéli Kurgan klónja, harsány páncélos ámokfutó;
  2. A kezdő narráció szerint kiemelt veszélyt jelent a Halhatatlanokra;  
  3. A lélek és a kard tudományának magányos tanulása egy mentorfigura révén;
  4. Ramirez emlegetése, mégha Sean Connery nem is vállalja a cameo-t;
  5. A főgonosz végez a mentorfigurával, és megszerzi erejét;
  6. Connor Russel Nash álnéven tér vissza a régi nagyvárosi lakásába;
  7. Meggondolatlanul ámokfutásba kezd és beviszik a rendőrőrsre kihallgatni. Természetesen a rendőrök nem értik a helyzetet;
  8. Egy csinos nő talál egy több száz évvel korábbi tárgyat, amit Connor MacLeod alakjához köt;
  9. Fent nevezett csinos nő rájön, hogy Nash a MacLeod-vérvonal tagja, és a sok más MacLeod nevű ember közül épp ő jut eszébe megkeresni és követni;
  10. Connor rászól, hogy verje ki a fejéből a nyomozgatást, de hiába;
  11. Legalább 2 előző életét megismerjük Connornak.
  12. Connor legelső életéről újfent látunk néhány flashback-et;
  13. Skócia festői magaslatait és partvidékét csodálhatjuk meg, Connorral a panoráma közepén; 
  14. A csinos nő szembesül vele, hogy egy több száz éves férfiról van szó, újra megkeresi,
  15. és legközelebb már elsötétített hálószobában láthatjuk a szerelmeskedésüket;
  16. A főgonosz lógó nyelvvel röhécselve kigúnyol egy szent helyet;
  17. Egyszer megkeresi MacLeod új "barátnőjét", hogy így ismét találkozhasson Connorral;
  18. Egy elhagyatott helyen megküzdenek;
  19. Connor győz és a film legvadabb szellemi energiavillámai ölelik körbe;
  20. Legvégül pedig vidéki hegyek környezetében látjuk legközelebb Connort és szíve hölgyét, aki csakhamar kezesbárány lett mellette.

Nem sokat változtat az összképen, hogy Connornak itt már van egy közel-keleti mostohafia. Fan-service a családias összkép kedvéért. Ugyanígy nem tudom elhinni Alexről, a fiatal régésznőről, hogy több a szerepe alkalmi ágyasnál, mert emlékezteti Connort egy régi párizsi szeretőjére, Sarah-ra.
És az már végképp a karakterajnározás netovábbja, hogy Kane nyílt harcban legyőzi A Hegylakót, pengéjét Connor nyakának szegezi, majd teljesen ok nélkül, egy átlátszó kifogással eltávozik: "Ennyi év után a türelem már erény". Lehet, hogy Nakano varázserejével mások alakját felöltheti, és évszázadok óta vágyik Connor fejére, de ezek után én egyenrangúnak sorolom a Macskanő-mozi fogonoszával, akit Sharon Stone játszott.


Két hajmeresztően málé, blamált momentumot szeretnék még kiemelni a filmből, ami különösen kirí:
  • Amikor Kane a múltbéli Japánban játszódó szcénában lefejezi Nakanót, a csupasz fej rávicsorog, és groteszk módon replikázik a diadalittas legyőzőjének, aki ezt meg se hallja. Nem kertelek: szakadtam a röhögéstől, mikor ezt először láttam.
  • MacLeodnak a francia forradalom idején volt egy halhatatlan barátja. Amikor Connort guillotine alá készültek vinni, a férfi szelíden ragaszkodik hozzá, hogy ő menjen helyette. Connor gunyoros válasza: "Menj haza, Pierre." És a következő pillanatban a "barát" leüti, és őt végzik ki helyette.


A kérdés itt lényegében az: rosszabb-e a Hegylakó 3. a Hegylakó 2.-nél. Mindkettő bővelkedik hamis, gyatra vagy éppen idétlen momentumokban, összesen 2 kivétellel: a "kivégzett" Connor Sarah-t látja új családjával, illetve új pengét kovácsol Skóciában. De itt a film cselekménye annyira selejtes tákolmány, tele bugyuta ötletekkel, hogy borzasztó könnyű elfelejtkezni arról 2 db jó jelenetről.
Másrészt: a 2. rész legalább erőlködött, hogy valami kifacsart, dilettáns módon továbbszője Connor MacLeod sztoriját, utólag megmásítva az 1. mozidarab végét, ahol elnyerte a Jutalmat. A 3. rész csak első ránézésre hasonlít jobban az 1.-re. Mégsem több egy teljesen rossz férckopíránál, egy hatökör főgonosszal, aki szex előtt bekapja és le is nyeli az óvszert.

Nincsenek megjegyzések: