2012. január 11., szerda

Star Trek 2. - Khan haragja


A Star Trek és a Superman olyan sci-fi franchise-ok, melyek több vonásukban hasonlítanak, semmint a legtöbben gondolnánk:
  • Mindkettő a 70-es évek végén tört be a mozivásznakra, olyan látványvilágot tárva a nézők elé, mely jócskán túltett a sok évvel korább sorozatverzióik minőségén.
  • Mindkettőre hatással volt a Star Wars sikeres bemutatkozása (bár ez sokkal inkább a Star Treknél)
  • Mindkét franchise-ba tartozott már a világ addigi legdrágább filmje.
  • Igen sok fennakadás és kompromisszumos megoldás jellemezte mindkét filmfolyamnál a 2. rész munkálatait. Ami viszont így is öregbíteni tudta a 1. rész sikerét - mindkét esetben. Egyébként egy fokkal romantikusabb hangvételűek is elődjeiktől.
  • A franchise lényegében legfontosabb háttéremberét mindkettőnél menesztették. Richard Donnert a Superman 2. közben, Gene Roddenberyt pedig még a Star Trek 2. forgatása előtt. Erre majd még visszatérek.
  • Mindkét második rész főgonosza (Zod, illetve Khan) elszánt hús-vér vezéralak, akit követői tisztelnek, és aki bosszút akar állni a széria központi alakján, rég elszenvedett büntetéséért egy idegen bolygón.


A Star Trek - Khan haragja nagyon ellentmondásos darab, sok okból kifolyólag. Rajongók és kritikusok hada máig ezt tekinti a legjobb Star Trek-movie-nak. A számarányok is ezt igazolják: 11 millió $ ráfordítás után 97 milliós profitot bírt kitermelni, míg az 1. rész 46 milliós költségét 139 milliós hozam kísérte. A gyártó Paramount stúdió ma is erősen fontolja, hogy ezt a részt vegyék alapul a már sorrendben 12. film megírásakor. 


Szinte képtelenség anélkül beszélni erről a filmről, hogy részleteznénk a megalkotása körüli problémákat. Kezdjük ott: miért akarna egy Paramount kaliberű filmvállalat negyedannyi tőkéből boldogulni, egy olyan kultstátuszra emelt névvel, mint a Star Trek? Jó: az Új Remény is kb. 10 millióból készült, így érthető, hogy az illetékesek nagyobb bevételt vártak '79-ben. Ami viszont enyhén szólva "nem fer": éppen Roddenberyt, a Star Trek megalkotóját hibáztatták a negatív kritikákért és a túlnőtt költségekért, ezért ki is zárták a 2. rész kreatív alkotói közül. Ha ennyire csalódtak az 1. rész szereplésén, miért sajnálták a pénzt a 2.-ra, mikor a stúdió nem is volt akkortájt csődközeli helyzetben?



A döntő ok alighanem a jórészt negatív kritikusi és nézői visszajelzések lehettek. Ezek főként a túl lassú tempót, az akció hiányát nehezményezték. Gyakran nemcsak mi vagyunk kénytelenek hosszan bámulni a látképet, de a szereplők is. Sokan nehezményezték, hogy a látványvilág költséges tornyozása a karakterrajz rovására ment.
Ez így nem igaz: a "bámulós részek" túlsúlya a fontos történések/fordulatok számát rántotta le, attól vettek el időt és alkalmat, nem a karakterek bemutatásától. Azzal nem volt gond. Még az új főszereplők is, mint Ilia és Decker, kellő színezetet és háttér-magyarázatot kaptak, hogy kik ők és mifélék.




Akárcsak a Warner a Superman 4. esetében, a Paramount is elégnek találta a teljes eredeti szereplőgárda visszahozását, és rengeteg rögtönzéssel igyekezett minél többet lefaragni az új produkció büdzséjéből.
Ez az oka, hogy egy az egyben vettek át jeleneteket az előzményből: mint a klingon hajók a szimulációs programban, vagy az Enterprise-hoz érkező komphajó, illetve a hajó indulásának néhány montázsa. A jelenetek több mint felét egy díszletben forgatták, és filmbéli technikai eszközök nagy részét is csak bérelték. Mondanom sem kell, hogy az effektek minősége nem pont ugyanaz a szint, mint a '79-es darabé. Ugyanakkor ebben a moziban volt látható az első, teljesen számítógéppel készített jelenet: a Teremtés hatását planetáris szinten bemutató grafika.

Történet... tudomásom szerint a Star Trek 2. volt az első mozifilm, mely egy TV-sorozat epizódja alapján, sőt annak eseményeit továbbszőve készült. Nem tagadja meg sem azt, sem a prequelt, hanem kiválaszt egy epizódot - a Star Seed-et - és onnan emeli át a főgonoszt, valamint a fő konfliktust. Az Enterprise ellenfele Khan, egy XX. századi "augment" herceg, akit modifikált génjei abnormális intelligenciával és fizikai erővel ruháztak fel. Khant és híveit az Enterprise gárdája hozta ki kriogenikus álmukból, de azok hátbatámadták őket, így Kirk kapitány a távoli Ceti Alpha V-re vitette az egész augment társaságot.


Khan célja egyértelműen a bosszú, ami részben még jogos is. 15 év alatt a Ceti Alpha V.-ből földi pokol lett. Víz, élelem, oxigén nincs; csoda, hogy ők túlélték a hajóroncsuk készleteiből. Kirk szerintem tényleg hibás ebben a patvában. Tudnia kellett, hogy a Ceti Alpha VI. felrobbant, szomszédja pedig ettől elsivatagosodott. Flottatiszt, sőt ma már admirális: kötelessége lett volna intézkedni egy mentőakcióról. Ehelyett hagyta, hogy Khan sok éven át élve rohadjon, mint a Zorro álarcában Rafael tette azt Diego-val. Ilyen esetekre nincs valami törvény abban a Csillagflotta-Szabályzatban, amit Saavik hadnagy többször felemleget a film során?



Amennyire tiszták és érthetőek Khan motivációi, annyira zavaros és ellentmondó a terve. Ugye a Ceti Alfa V. egyetlen túlélő faja egy olyan lény, melynek lárvái parazitaként teszik irányíthatóvá az emberi agyat - míg az bele nem hal. Terrell kapitányt és Chehovot is így manipulálja, hogy csapják be a Regula kutatóállomását, később Kirköt és csapatát. Miért nem aknázza ki jobban ezt a pokoli eszközt? Vagy a Teremtés adottságait? Egy terraformáló szupergép, ami lakhatatlan bolygókon képes élhető klímát teremteni, vagy felrobbantani.
Ugyanaz a bajom Khannal, mint Magneto-val az X-men 3.-ban: a terve túl szimpla, túl otromba. Túl sok dolognak magyarázzák be a karaktert, ahhoz képest, ami cselekvést látunk tőle. Rendben, hogy Terrell-lel és Chehovval eljátszatja az árulót, és meglövi a gyanútlan Enterprise-t a U.S.S. Relianttal, de ezek nem olyasmik, amiket egy átlagbűnöző is ki tudna ötölni? Az intelligencia mindig ambícióval párosul, amiből Khannak nincs. Méltóság igen, szuperfegyver igen, de ambíció nem. Csak mihamarabb űrcsatázni akar, és egy forradalmi új találmányt csupán arra használ, hogy felrobbantsa.




A film fő témája úgy tűnik az, hogy az emberi élet mennyire kevésen múlik. Rengeteg feltétel teljesülése kell, hogy egyáltalán megmaradjon. Könnyen elpusztítható, utána pedig csak gyászolni lehet. 1 bizonyos személy semmi: idővel utódai lesznek, ő maga pedig lassan leépül és elhull. És most jön a film legfontosabb tétele: "A többség igénye előbbrevaló a kevesekénél, vagy 1 emberénél."
Erre 2 ellentétes példát látunk, Spock-tól és Khantól. A logikacentrikus Spock-kal ellentétben Khan kaján és önző. A Reliant parancsnokaként már nyilvánvaló, hogy bosszúvágya fontosabb követőinél: segédje, Joaquin ellenvetéseit csak akkor veszi számba, amikor az a karjai közt meghal - körülöttük a többi augment holttestével.

Mikor a vesztes Khan beindítja az önmegsemmisítő mechanizmust, az Enterprise végveszélybe kerül. Térhajtóművük sérült, helyrehozni meg a sugárzástól nem tudják időben. Ezek a forgatókönyv legerősebb percei: Spock vulkáni és emberi észjárás szerint is arra jut, hogy - ellenállóbb szervezete okán - neki kell a halálos sugárzást megfékezni, hogy a legénység többi tagja túlélje. Feszültségfokozó, ahogy McCoyt lebénítja, és belekarol a sugárzás epicentrumát jelentő tartálycsőbe. Egyedül az zavart, hogy a hajón nincs külön szabványöltözék sugárveszély esetére.
A Star Trek 2. fő érdemének tartom, hogy ez az "önfeláldozás" nemcsak gondosan elővezetett (Kobayashi Maru teszt, a "halál megcsalásának" motivuma, stb.), de őszintén megható és tragikus is. Ott és akkor tényleg nem volt jobb esélyük: a Reliant első csapásakor a rengetett összeégett kadét látványa is borzasztó volt, de az egész legénység pusztulását már nem engedhetik meg. Spock halála és temetése valójában Leonard Nimoy kívánságára lett a film zárása: ez volt Nimoy feltétele, ha szerepel egy 2. részben.  


A szinapszis szerint James Kirk most szembesül vele, hogy kezd eljárni felette az idő. Először is itt ez a szál a rég nem látott családjával: hajdani élettársa, Dr. Carol Marcus, meg a fiuk, David, aki szintén a Regula kutatóinak munkatársa. Carol még komolyan vehető számomra, de David semmiképp. Ez az ostoba, együgyű észjárású siheder mindenért és gondolkodás nélkül az apját hibáztatja. Az egyik legirritálóbb karakter az egész franchise-ból.
Kirk idősebb mivolta talán többször kap figyelmet, mint kellene. És nemcsak mert a XXIII. században még mindig XX. századi szemüveg kell gyengülő látásra. A Regula barlangjában Kirk azt állítja, hogy David és Khan viszontlátásától öregnek érzi magát. "Itt egy ember, akit 20 éve nem láttam. Aki, meg akar ölni. És a fiam, aki boldogan segítene neki". Az a furcsa, hogy ezt tényleg simán kinéznénk Davidből. Nem világos, hogy mit ismer fel az apjában, ami miatt a végén már egyenesen büszke rá és átöleli. És mikor Spock holttestét kilőtték egy frissen létrejött bolygóra: ettől mégis miként érzi magát Jim újra "fiatalnak"?!



A Teremtéssel kapcsolatban két dolog szemet szúr, valahányszor a gép képességeiről szó esik. Egyik az ismertetőprogram szövege. Eszerint a Teremtés: "Olyan eljárás, melynek folyamán szubatomi szinten új molekuláris struktúrák életteremtő csoportokká szerveződnek, azonos tömegben." Én nem vagyok fizikus, de: a "szubatomi szinten" mióta léteznek "molekuláris struktúrák"? Azt akarhatták mondani, hogy szubatomi szintről indul ki a részecskék átszerveződése, de majd a molekulák szintjén ruházzák fel az élettelen anyagot szerves tulajdonságokkal.


Másik dolog: a 3. tesztelési stádiumában már megvan a potenciálja teljes planéták/planetoidok élhetővé tételére vagy elpusztítására. De hogy ez mennyi időt vesz igénybe, pontosan nem derül ki. Mikor a Teremtés a Relianttal felrobban, egy egész csillagködből még így is - valószínűleg pár nap/hét alatt - kiformál egy vadonatúj égitestet, teljes élővilággal!
Még ha ezt valahogy el is hinnénk: hogyhogy egy ilyen irdatlanul fontos eszközt nem őriz legalább egy tucat űrállomás, 100 csillaghajóval és külön védelmi berendezésekkel? Khan tervéhez hasonlóan a Teremtés őrzése, a kutatás menete is túl együgyű és összecsapott. V'Ger fizikai mivoltát és képességeit az egész 1. részre kiterjedően törekedtek bemutatni és hihetővé tenni. Itt a szupergépezet taglalása kimerül egy suta definícióban; fogalmunk sincs, hogy, miként és mennyi idő alatt fejti ki a hatását; Khan kezében sincs több haszna egy nagy trófeánál.



A korabeli kritika szerintem túl éles különbséget tesz a két rész színvonalában. Elismerem, hogy a 2.-nál tényleg feszesebb a történetvezetés, az űrcsaták izgalmasak, nagyobb a reagálási kényszer. Személyesebb az egésznek a hangvétele. Ricardo Montalban alakítását számos fórumon dícsérték, és a színész is nagyon élvezte, hogy ismét magára ölthette Khan szerepét.
De míg a The Motion Picture rosszabbul kitöltött, mégis nagyobb volumenű alkotás volt. Amit beemelt, azt ügyesebben kifejtette; nagyobb volt a tét, eredetibb az alapötlet, és érdekesebb, ahogy a legénység a részmegoldásokat keresi. Nem beszélve a kifinomultabb zenei összeállításról. Zárómondata: Az emberiség nagy kalandja csak most kezdődik, valami hasonlóan grandiózus témát sugallt a folytatásban. A Khan haragja inkább a sorozat egy hosszú részére hasonlít. Az állandó pénzspórolás nemcsak  effektjein, de a sok kidolgozatlan, félkész ötleten is látszik, amik nem tudnak rendesen összekovácsolódni.

Még annyit, hogy a konfliktus egy sor véletlen esemény miatt tud csak kipattanni. Kirk és minden tiszttársa megfeledkeztek róla, hogy Khanék teljesen szabadok a bolygón belül, ami emlékezetük szerint még lakható volt. A Reliant - melynek éppen Chehov az első tisztje - véletlenül a Ceti Alpha 5-öt szúrja ki teszalanynak a Teremtés kísérlethez, és véletlenül pont a bolygó azon oldalára transzportálnak, ahol az augment hajó roncsai voltak. Ez így túl könnyű. Ha bármely más M típusú bolygó mellett döntenek, Chehovék hajója továbbáll, mi pedig itt maradunk, film nélkül.


Izmos közepes: a parazitalárvák, hatásuk Chehovra és Terrell-re, az Enterprise-t ért fézertalálat kárai és Spock halála jelentik a legerősebb pillanatait.

Nincsenek megjegyzések: