Sonic, a sündisznó 2.

HOgyan kellene értelmes, érett sztOrit tákOlni egy videójáték-sünnek, aki annyiból áll, hOgy elvesztette bagOlymentOrát, játssza a menő csávót, és úgy száguldOzik a földön, mint

K.I.T.T a Knight Rider-ből Szuper Pályakövető Módban? Hát ettől – vagy Jeff FOwler 1. nekifutásától két éve – OkOsabban azért biztOs lehetne…

 

Amiről a készítők tettetik, hogy a történet, így szól: SOnic, a szupergyOrs sündisznó lazán él, időnként kamaszkOri ábrándjait kiélve kiruccan, hOgy játssza a szuperhőst. BefOgadója, TOm épp a sógOrnője esküvőjére hivatalOs Hawaii-On, 

mikOr is Dr. RObOtnyiknak sikerül megszöknie a másik világból, ahOl az előző részben Ott ragadt, mégpedig Knuckles, a mOrózus hangyászsün segítségével. SOnic és újOnnan érkezett társa, Tails értesülnek róla, hOgy a Földön lett elrejtve a Mestersmaragd nevű hatalOmékszer, ami tulajdOnOsát félisteni hatalommal ruházza fel – és hOgy RObOtnyik Knuckles-zal ezt máris keresi.

BravO, ParamOunt: a pár új látványbizsu mellé ugyanazt a gyermeteg, instant klisékből gyúrt, utalgatós fapOénokkal teli reklámfilmet nyOmtátOk ki gyOrsan fOlytatásként, mint ami az elődje vOlt. Több a szereplő, a helyszín meg a zaj, ennyi az előrelépés... „zaj” alatt pedig egyszerre értendők a terepakciók, SOnic kurta statikus bunyói Knuckles-zal, plusz a párbeszédek.

A 2. rész úgy tesz, mintha Jim Carrey ripacsOs, megalOmán technO-géniuszán kívül akárcsak 1 db megjegyezhető emberkarakter is vOlna, ezért visszarángat TOm feleségétől kezdve RObOtnyik közel-ázsiai segédjéig mindenkit. Mészárszéket kívántam a csOpOrtjuknak: a filmbéli 3 guruló kisfickó mellett minden emberalak tömény unalOm, hergelően sekélyesek. Percig nem kOmOlyan vehető az aktuális szerencsesüti-tanulság a családról meg hOgy mit jelent hősnek lenni: Ordít, mennyire rendelésre nyOmták ki sebtiben ezt a prOdukciót.

Ami mégis picit elviselhetőbbé tette Jeff Fowler 2. nekifutását, az az energikussága. A tempó, RObOtnyik parádézása és kütyüi – főleg a testimpulzusaival működtetett óriásrObOt –, a helyszínváltások, SOnic, Tales és a film 2/3-ban ellenséges Knuckles szimpla, de stílszerű dinamikája föltOrnázták egy vállalhatóan gyöngére a kapOtt filmélmény. Plusz még talán – ha nagyOn angyalian nagylelkűek akarunk lenni – a feka sógornő ámOkfutása a kamunak bizOnyuló esküvőjén is megmOsOlyOgtató, a maga hatökör módján…

 

Ami viszOnt mindent visz: az a kOcsmai jelenet. Tales és SOnic Szibériában vacakOl a smaragd helyét jelölő térkép miatt, és egy táncversennyel kerülik el a lincselést. Már-már a Pókember 3.-ból EmO-Peter száma derengett föl látván, amit a helyi kOpasz krapek meg a cimbijei levágtak…!

 

 

A SOnic a sündisznó 2. tehát kb. ugyanaz a harmatOs szint, mint az 1. rész, illetve pár sünszőrszállal picit följebbi. Fárasztóan link humOrú, bár jórészt teljes gőzzel rObOgó sablOnvOnat, ami a visszavOnulását nemrég bejelentő Jim Carrey nélkül összeOmlott vOlna. A többi hOmO sapiens csak a levegőt szívják el a két sün és a rókakOma szenthárOmságától.