Barry Seal: A beszállító

Végre egy értékes film Tom Cruise-zal! Ezt írom, mivel a világ egyik legtúlértékeltebb színészei közé sorolom őt: akciófilmjeit (Jack Reacher, Mission Impossible) egymás után unom végig, más műfajban pedig csak elvétve arat megérdemelten sikert. A Barry Seal: A beszállító sem hozza ki Cruise-ból az őstehetséget, de hosszú ideje először tetszett egy film az ő főszereplésével.

Seal egy zsivány amerikai utasszállító pilóta, aki a 70-80-as években igazi fenegyerekként kereste a kenyerét. Vakmerő pilóta és veszélyhajhász szájhős volt (a valóságban túlsúlyos is), aki aztán nemcsak az amerikai titkosszolgálatnak végzett hírszerző munkát,

de a Pablo Escobar vezette kartell áruját is átcsempészte a határon. Ember, drog, fegyver, infó: bármit szállított a zsíros jutalékért. Ám bármilyen penge vagy, előbb-utóbb fordul a széljárás.

Kikapcsolódás a jobbik fajtából. Doug Liman majdnem olyan velős humorérzékkel rakta össze munkáját, mint hasonló művek közül pl. Kapj el, ha tudsz!, vagy a Haverok fegyverben tavalyról. Csalástörténet ez is egy pofátlanul ravasz fickóról,

aki a nője szemébe hazudva nyúl a darázsfészekbe, élvezi törvénytelen kaszálásait, majd kicsúszik a talaj, és tüntetheti el sietve a nyomait.

2017-re már ez is elkopott séma, de kellő lendülettel és színesen adták itt elő; Liman végre törlesztett a bosszantó tapasztalatokért, amit a Hipervándorral, majd A holnap határa sci-fi-ronccsal okozott bennem (utóbbi szintén egyszemélyes Tom Cruise-show volt).

Egyszerre találtam mulattatónak és tanulságosnak Seal filmbéli pályafutását ügynökként és csempészként is. Mikor ki megbízásában állva brillírozik, fütyülve az adott terület politikai vagy katonai sajátságaira, és a Napnál világosabb, hogy idővel ráfarag erre.

Cruise játéka is olyankor igazán erős, mikor Barry Seal ráeszmél, hogy épp hullani készül a bárd a fejére - pl. mikor a CIA-s összekötője figyelmeztetően faképnél hagyja. Főleg a 2. félidőben mindig a vihar közepében lavírozik, máshogy egyszerűen nem tud élni

- még azután se, hogy felesége kérdőre vonja, vagy hogy a félnótás sógora hátat fordít neki, és fölrobban. Nevetni tudtam olyan helyzeteken, amiktől egyébként kirázna a hideg, és ezért sem környékezett meg az unalom szele. És mivel Seal életének direkt nem néztem utána megnézés előtt, az életét narráló Seal halálát is úgy sütötték el, hogy az váratlanul ért.

Nem nagyon van értelme jelenekre boncolni ezt a filmet: pont az teszi élvezetessé a Barry Seal: A beszállítót, ahogy a jelenetek mozaikja egyetlen folyamatos kalandtúrává olvad össze. Cruise adja a ragasztót a történetnek, a többiek inkább csak megfelelnek a rájuk osztott figuráiknak. Tegyen vele egy próbát az is, aki - mint jómagam - nincs úgy elragadtatva Hollywood egyik nagy húzónevétől.