A kimenekítés

Nem leszek kőszívű Chris Hemsworth-tal. Logikus, hogy a keményebb, strapásabb akciófilmek felé tapogatózik a Marvel effektparkja után. És bár ő, illetve A tél katonáját és Végjátékot rendező Russo tesók is a producerek közt szerepeltek itt, érthető, hogy nem reklamálhat túl sokat a forgatókönyv csiszolatlansága miatt.

 

Amit már kevésbé értek: ha a film alapját adó képregényt, a Ciudad-ot Russo-kéz (is) csiszolta – a filmverzió szkriptjéről nem is beszélve –, akkor hogyan lett ebből olyan baltával műtött, lélekfakó hentesmunka, mint amilyen az Extraction? Vesszőparipáim egyike, hogy akciómoziknak szinte sosem írnak érdekfeszítő történetet meg értelmes szereplőmotivációkat: egy percig se kételkedjünk, hogy itt is megint ez az ábra!

Tyler Rake öngyilkos hajlamú, elvált zsoldos, aki elvesztette 8 éves kisfiát. Most a sors úgy hozza, hogy ismét vigyáznia kell egy gyerekre: India fő drogbárója, Ovi Mahajan a sitten van, riválisa pedig elraboltatja az ifjú Ovit. Tyler és jól összeszokott csapata a bangladesi Dakkába megy a kimentésére, ám az akció besül, így Tyler egyedül kénytelen kijutni a fiúval a háborús zónává lett városból.

 

Legyünk őszinték: másról se szól ez, mint a vérfürdőről, minden más puszta sallang. A kaszkadőrből lett elsőfilmes Sam Hargrave csak arra figyelt, hogy kellően hatásos kameraszögekből láthassuk Chris Hemsworth férfias pofáját, izmait és hullahegyeit. Akad egy kb. tízperces rész, ahol majdnem Birdman-szinten vágatlan igyekvése A-ból B-pontba. Egy 5 percnél nagyobb szünet sincs az akciótengerben, az ész nélkül robogó cselekmény minden kósza személyiségjegyet beolvaszt. 

Ovi és Tyler rövid baráti szövegei tényleg a legminimálisabb emberi inger-injekciót jelentették, a velük való együttérzés pedig esélytelen, elnagyolt és nem megfogható minden emberi indíttatás az egészben.

Nyilvánvaló lehetőségeket engedett földre potyogni a kezéből Hargrave. Kezdve a hebehurgya metaforával, hogy az ember nem beeséskor fullad meg, hanem mikor nem jön föl a felszínre: ezt bizonygatja az elején az, ahogy Tyler kábán vagy félszáz métert repülve alácsobban, hogy pár percet meditáljon a víz alatt. Lehetséges vagy sem: kacagtam "harcedzett" főhősünk ilyetén bemutatásán!

Semmi eredeti vagy józan ésszel összefüggő nincs az alibisztoriban, így inkább csak találomra "szednék le" néhány bibis részletet: 

• Hogyan állt hajdanán össze Tyler-ék csapata, akiknek aztán a zöme kinyiffan?
• Hogyan buktak le profi létükre, ha ez titkos akció volt?
• Miért kezeli Tyler a fia halálának emlékét úgy, hogy  Isten háta mögötti öldöklős melókat vállal?
• Miért csak pár gyermekkatonát küld Tyler ellen a drogbáró, mikor nem nehéz rájönni, hogy őket nem nyírná egyből ki?
• A fáradt és súlyos sérült Rake miért hiszi, hogy több időt nyer Ovinak úgy, ha a taktikát leszarva kiáll az utcára, és úgy lövöldöz, mint egy ámokfutó? 
• És mi volt az a folytatássejtetőnek is szar utolsó képkocka, ahol Ovit egy elmosódott pofájú alak keresi föl a medencénél? 

Tudom, hogy olykor még a Netflix bűvkörébe is betéved egy-egy okos filmdarab, de A kimenekítés attól messze van. Külsejében kemény, belül sablonpornó; gyakorlatilag John Rambo Thor-ral előadva. 

Hemsworth és Russo-k: ez az utolsó alkalom, hogy ilyen elnéző vagyok veletek!
2/5