2011. szeptember 6., kedd

Legenda vagyok


Minden filmkedvelő ismeri ezt az elgondolást: Egy ember az egész világ ellen. Ennek verziója a Legenda vagyok-ban: egyedül az egész világon, majd érte.

Richard Mattheson könyvének filmre vitele nemcsak a rendhagyó alapötlet miatt volt kockázatos moziterv. Vizuálisan nem sokat ígér egy történet, aminek egy teljesen kihalt New York a színtere. Dramaturgiát is okosan, hangulattartóan kell egyetlen férfi és egy juhászkutya köré építeni. A poszapokaliptikus látképet ráadásul olyan rémlények tarkítják, akik viselkedésében nem lehet semmi emberi.

A készítők csak csínyán alkalmaztak zenetémákat, ezzel is rásegítve a kihalt New York City atmoszférájára. Olyankor pedig a dallamok pontosan alátámasztják, ami a főszereplő  lelkében végbemegy. Az egyedüllét, a kilátástalanul sivár jövő miatti lehangoltság.
Robert Neville alezredes magányos harca a szupervírus ellen valóban megragadó. Will Smith többnyire remekül érzékelteti, mit jelent egy olyan világban élni, ami nappal teljesen mozdulatlan, éjjel pedig vad humanoidok ostromgyűrűje alatt áll. Alig akad még egyáltalán lehetősége kommunikációra:
  • egy mindennap elismételt rádióüzenet.
  • egy kutatás részeredményeinek audiórögzítése.
  • Sam, a kutyája.
  • egy boltban a kirakati babák. Neville később említi, hogy minden valaha létezett ismerősük halott. Ez azt sugallja, hogy a kirakati babák ténylegesen létezett személyeket helyettesíthetnek. 
A cselekmény indítókulcsa, mikor Neville GA-szérumsorozatának egyik alvegyülete (6-os számú) részleges nyugtatóhatást ér el az egyik vad patkányon. Most emberi fertőzötteket kell "levadásznia". Az akció sikeres, de a szérum még most se alkalmas ellenméregnek, ráadásul Samet is megharapja az egyik bestia. Szívszorító és borzasztó látni, ahogy a tudós higgadt fejjel felfedezi az átalakulás jeleit. Amit tehát megfojt, az már nem Sam. Végül őt is elvesztette, miközben éppenhogy megmenteni próbálta.



A vírusra vonatkozóan a magyarázat meglehetősen vérszegény. Rák elleni ellenszernek készült, dr. Alice Krippin még büszkélkedett is vele. Ehhez képest egy "veszettséget" okozó járvánnyá lett, ami vízben és a légtérben is terjed. Nem ismerem a könyv szöveganyagát, de a film "fertőzöttjei" nem betegek. Nem is torzak. Amit itt látunk, az leginkább egy átmeneti fázis egy vámpír és a Gyűrűk Urának Gollamja között. És ez őszintén szólva kiábrándító. Nemcsak, hogy bántja a szemet a lények tömény CG-animációja, de logikátlannak érzem az egész elgondolást:
  1. Egy rák elleni szérum miért idézne elő éppen veszettséget?
  2. Hogy került az anyag a légtérbe? Esetleg felrobbant a központi laboratórium?
  3. Hogy próbálták hatékonyan védeni a lakosságot egy levegőben napok alatt globálisan elszóródó vírustól?
  4. Azt még értem, hogy agresszivitást, fényérzékenységet és az agyműködés leépülését hozza magával. De miért válnak tőle szuperhajlékony és -mozgékony, sokszoros izomerővel bíró, teljesen sima bőrfelületű lényekké? Mintha az Én a robot gépembereit látnánk mozogni a vásznon. 
  5. A legtöbb vámpírkoncepcióhoz hasonlóan itt se értem, hogyhogy minden húst megesznek önmagukon kívül? 
Hamar kiderül, hogy Neville vére immunis az ún. Krippin-vírusra. Továbbá, hogy elvileg még létezik egy kis töredéke az emberiségnek, ami - valami miatt - szintén az. Amikor Neville Sam elvesztése miatt nekihajt kocsijával az egyik - másnak nem tudom nevezni - vámpírhordának, nem tudjuk, hogy öngyilkos akar-e lenni. De a veszély már nem érdekli, az ellenszérum reménye naiv önámítássá torzul a szemében.
Anne és Ethan felbukkanása kétségkívül Neville szeretteire asszociál: az evakuáció során elpusztult feleségére és lányára. Megjegyzem: nagyon okos ötlet volt 3 részre bontani a flashback-et a Neville-családról. Anne ad hírt a zaklatott férfinek A Kolóniáról, akik megmenekültek a bolygón végigsöpört járványtól. Érthetőnek tartom, hogy a férfi nem akar velük menni. Hiába élt remeteként majd' 3 évig: meghatározott céllal tette, és ahogy mondja: "Minden itt kezdődött!" Vagyis New York Cityben.
Ezzel a szállal kapcsolatban is rengeteg a hiányosság:
  1. Ha fogták Neville üzenetét, hogyhogy csak két ember jött New Yorkba?
  2. Pontosan milyen módon helyezték vesztegzár alá New York-ot, ha oda vadon élő állatok is bejuthattak? Vagy azok a szarvasok és CG-ragadozók a film elején a new york-i állatkerekből szabadultak ki? 
  3. A flashback-ben miért nem látjuk a pillanatot, amikor a Neville-család helikoptere felrobban?
  4. Hogy tudott Neville elrejtőzni és bentmaradni a sokmillió ember és szüntelen katonai készenlét mellett? 
  5. A kisfiú viselekedésén miért nem látszik, hogy rettegne, vagy hogy már leküzdötte rettegését?
  6. Miért Istennel huzakodik elő a nő, amikor szóbeli bizonyítékot kellene nyújtania a menedéhely létezésére? Tudja egyáltalán, hogy hol van?
  7. Hogy lehet az, hogy több mint 2 év alatt a vámpírok még nem fedezték fel Neville lakhelyét?
  8. Hogyhogy véletlenül épp 1-2 órával azelőtt találja meg az ellenszérumot, hogy a horda rajtuk ütne?
  9. Miért hiszi Neville, hogy fel kell áldoznia magát? Sokszori detonáció is csak megfelezte a horda létszámát. Emellett mit számítana 1 szál kézigránát?
  10. És mikor a végén Anne-t és Ethant beengedik a támaszpontra, miért nem vizsgálják meg azzal a műszerrel, hogy fertőzöttek-e?
  11. Egyáltalán hogy jelent védelmet a vámpírok ellen az a betonkerítés és az a fémajtó?


Az utolsó 3 pontot, amit felhoztam, szerencsére utóbb már kozmetikázták a film készítői, egy alternatív befejezés leforgatásával. Azt kell mondjam sokkal jobb: Neville itt kihozza női vámpírőpáciensét, és mint kiderül: a horda vezérének asszonya. Azzal, hogy Neville kiment közéjük, háromszorosan is okult.
  • Lehetősége nyílt egy minimális emberséget felfedezni a lényekben, akiken korábban - teljes joggal - elemi értelem vagy konszenzus jeleit sem tudta tetten érni. A horda vezére magához veszi a kísérlethez használt női vámpírt. Minden jel arra utal, hogy az asszonya, és így már érthetőbb, miért épp most indították ezt a kiemelt támadást Neville háza ellen.
  • Meglátta az összefüggést Krippin hajdani kísérletei és a saját kutatásai között. A prológust képező -  eléggé sablonos szövegezetű - interjúban Krippin bevallotta, hogy tízezer kísérleti alany közül alig kétezren maradtak életben. Neville a laborszoba falán szereplő vámpírok fényképeire néz, mivel ezekkel mind találkozott, és egy se maradt utána életben.
  • Megmásítja korábbi véleményét, amikor Anne-val és Ethan-nel elhagyja a várost. Egy immunis ember vérmintája semmit nem jelentene, hisz világos, hogy nem ő az egyetlen. Személyesen kell kijuttatnia kutatásai eddigi eredményét a városból, egyszersmind vigyáznia kell arra a két emberre, akik korábban megmentették. Anne rádióadása és az ép híd is visszautalnak a korábbi képre, amikor Neville még egyedül volt, és egy leszakadt híd romjainál küldözgetett vakon adásokat minden nap.



Felemás élmény volt ez a film. A tetszetős dolgok mind Smith köré épülnek. Sok teret hagynak a hangulat alapozásának, de azt nem töltik ki az 1 főnyi lakosság ötletének elég aspektusával. Vannak itt jó ötletek, csak nem elég. Az új befejezéssel több értelme volt az eseménysornak. De ha már vették a fáradtságot, és mutatták a túlélők kolóniáját, tisztázni kellett volna, hogy ők hogyan szervezték meg a védelmet. Olyan ez a film, mint egy hosszútávfotó, akiből a pálya felénél kifogy a szufla.


Nincsenek megjegyzések: