Herbie kalandjait a Disney először úgy ítélte meg, ahogy ma sokan a Knight Ridert: a különleges autó visz mindent, az emberek pedig lecserélhetők. Egyetlen visszatérő szereplő sincs az első részhez képest. Tenessee-ről az idős Steinmetz- vagy Jackson-asszony jegyzi meg, hogy az unokaöccse, illetve ecseteli elméletét, miszerint a tárgyaknak saját lelkük van.
Hogy Herbi-vel mi történt a két produkció 5 éves ideje között, az ködös. De nagyon. Annyi derül ki, hogy "a vezetője áttért egy másik kocsira". Ez kifejezetten zavaró a kontinuitás szempontjából. Jim Douglas előzőleg már felismerte Herbie-ben az élő partnert. Amikor "áttért egy másik kocsira", az a piros kocsi fél óráig, ha megmaradt.
Egy újságcikk a film során arról árulkodik, hogy Herbie egy szakadékba zuhant, és ez valami igen súlyos kárt idézett elő nála. Ebben a filmben viszont hibátlanul működik. Bár A kicsi kocsi Monte-Carlo-ban Herbie ismét Douglas versenykocsijaként szerepel, az "újra száguld" ideje alatt ez a periódusa mégcsak emlék.
Egy romlott milliomos üzletember be akarja kebelezni a vidéki tűzoltóházat, melyet egy öregasszony, az unokahúga és később az üzletember unokaöccse védelmez. Alonso Hawk főgonosz létére ugyanúgy megmosolyogtatja a nézőt, mint az első részből Peter Thorndike. Amikor a rendőrség megpróbálja elvontatni Herbie-t a forgalomból - Hawk-kal a volánnál -, az idős üzletember még pozitív alak fényében is tűnik föl abban a szituációban.
Érdekes összecsengést lehet megfigyelni ugyanennél a jelenetnél. Két rendőrautó olyan lehetetlen módon karambolozik, hogy nem egymásba préselődnek - ahogy várnánk -, hanem egyre hajlanak felfelé. Ugyanabban a pózban fognak majd állni azok az autók, akik Mrs. Steimetz menyegzőjén búcsúztatják az ifjú párt - még visszatérünk erre.
Nicole és Willoughby kapcsolata szokványosan alakul ki, mégha a folyamat helyzetei enyhén kacagtatóak is. Párbeszédeik sosem érződnek léhának vagy unalmasnak. Nicole erős, határozott, de - mint Will fogalmaz - "józan gondolkodású", "bájos ifjú hölgy". Will első ránézésre gyáva jelleme viszont sosem lealacsonyítóbb a puszta pacifizmusnál. Kerüli a konfrontációt másokkal, és a friss diplomásként még nem elég tapasztalt, hogy átlásson az olyan szlogeneken, mint amikkel a Hawk Palotát népszerűsítik.
Aki először nézi végig a filmet, az egyik karakternél furcsa dolgot fedezhet fel. Judson, akivel "Jackson néni" megismerkedik a cselekmény közepén, hajszálra úgy néz ki, mint a rég elhunyt férje, akit a ház festményén láthatunk. Nem mondom, hogy túl átlátszó ez a véletlen, hiszen ez egy Disney-mesetörténet, ami ráadásul még a 70-es években készült. Csak kicsit kísérteties, hogy az élet ilyen kegyes ajándékot hoz az öregasszony életébe.
Amikor a végén minden megoldódik, Nicole és Will mellett egyszersmind Judson is nőül veszi az ő választottját, Jacksonnét. A látvány, ahogy rengeteg Volkswagen 45 fokban egymásnak dől és kupolát képez, nagyon ötletes és vidám lezárás.
Alonso Hawk tervei, hogy Jacksonékat ellehetetlenítse, nem különösebben bonyolultak. Lényegében szervát dob fel nekik: ő lép fel támadólag, Herbiék kivágják magukat, és ez ismétlődik egyre nyomatékosabb formában.
Érdekes összecsengést lehet megfigyelni ugyanennél a jelenetnél. Két rendőrautó olyan lehetetlen módon karambolozik, hogy nem egymásba préselődnek - ahogy várnánk -, hanem egyre hajlanak felfelé. Ugyanabban a pózban fognak majd állni azok az autók, akik Mrs. Steimetz menyegzőjén búcsúztatják az ifjú párt - még visszatérünk erre.
Nicole és Willoughby kapcsolata szokványosan alakul ki, mégha a folyamat helyzetei enyhén kacagtatóak is. Párbeszédeik sosem érződnek léhának vagy unalmasnak. Nicole erős, határozott, de - mint Will fogalmaz - "józan gondolkodású", "bájos ifjú hölgy". Will első ránézésre gyáva jelleme viszont sosem lealacsonyítóbb a puszta pacifizmusnál. Kerüli a konfrontációt másokkal, és a friss diplomásként még nem elég tapasztalt, hogy átlásson az olyan szlogeneken, mint amikkel a Hawk Palotát népszerűsítik.
Aki először nézi végig a filmet, az egyik karakternél furcsa dolgot fedezhet fel. Judson, akivel "Jackson néni" megismerkedik a cselekmény közepén, hajszálra úgy néz ki, mint a rég elhunyt férje, akit a ház festményén láthatunk. Nem mondom, hogy túl átlátszó ez a véletlen, hiszen ez egy Disney-mesetörténet, ami ráadásul még a 70-es években készült. Csak kicsit kísérteties, hogy az élet ilyen kegyes ajándékot hoz az öregasszony életébe.
Amikor a végén minden megoldódik, Nicole és Will mellett egyszersmind Judson is nőül veszi az ő választottját, Jacksonnét. A látvány, ahogy rengeteg Volkswagen 45 fokban egymásnak dől és kupolát képez, nagyon ötletes és vidám lezárás.
Alonso Hawk tervei, hogy Jacksonékat ellehetetlenítse, nem különösebben bonyolultak. Lényegében szervát dob fel nekik: ő lép fel támadólag, Herbiék kivágják magukat, és ez ismétlődik egyre nyomatékosabb formában.
Az viszont már-már horrorisztikusnak hathat a néző szemében, mikor Willoughby egy épület tetején lóg életveszélyben, illetve Herbie két kerékkel egyensúlyozik ugyanazon épület tetején, majd később felfelé halad egy híd tartózsinórjain - Jacksonnével a volánnál! Ez a 3 montázs nekem kilóg a filmből, és rájuk nézni sem kellemes. Nyilván nem hagynák a készítők, hogy a jó oldal tagjai megsérüljenek, pláne nem éppen Herbie miatt. De egy családi vígjátékban, ha ilyen pillanatok csak a poén kedvéért kerülnek be, az úgy már inkább ijesztő, semmint vicces.
A végén a Herbie-vel azonos formázatú Volkswagen-ek nemcsak viccesek, de a mese univerzumán belül rendkívül bíztató is látni, hogy még a legócskább Volkswagen-roncs is odaigyekszik a harcba. A kontraszt tökéletes: Hawk monstrumokkal akarja lebontatni a tűzoltóházat, úgyhogy Nicolék is erősítéssel térnek vissza - akik a végén még Hawk-ot is jól megkergetik. Ez és Herbie Hawk elhabosított irodájában számomra a legmulatságosabb jelenetei a filmnek.
Elfeledett műnek számít a második Herbie-produkció, pedig humoros, szerethető szereplőket felvonultató matiné. Nem próbál ugyan elődjének a folytatása lenni. A humor Herbie körül városi közegben is majdnem olyan jól érvényesül, mint a versenypályán. De úgy érzem, jóval többet is ki lehetett volna hozni belőle, úgy poén, mint cselekmény terén is, helyenként fáradtnak és erőltetettnek éreztem a történetet.
A végén a Herbie-vel azonos formázatú Volkswagen-ek nemcsak viccesek, de a mese univerzumán belül rendkívül bíztató is látni, hogy még a legócskább Volkswagen-roncs is odaigyekszik a harcba. A kontraszt tökéletes: Hawk monstrumokkal akarja lebontatni a tűzoltóházat, úgyhogy Nicolék is erősítéssel térnek vissza - akik a végén még Hawk-ot is jól megkergetik. Ez és Herbie Hawk elhabosított irodájában számomra a legmulatságosabb jelenetei a filmnek.
Elfeledett műnek számít a második Herbie-produkció, pedig humoros, szerethető szereplőket felvonultató matiné. Nem próbál ugyan elődjének a folytatása lenni. A humor Herbie körül városi közegben is majdnem olyan jól érvényesül, mint a versenypályán. De úgy érzem, jóval többet is ki lehetett volna hozni belőle, úgy poén, mint cselekmény terén is, helyenként fáradtnak és erőltetettnek éreztem a történetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése