2016. szeptember 17., szombat

Ne lélegezz! (Vaksötét)



Elismerésem Fede Alvarez-nek, amiért volt mersze eredeti ötletből forgatni filmet. A Don't Breathe!, magyar címén Vaksötét egyszerű alapállásból indul és típusszereplőkkel operál - akárcsak egy másik idei horrorfilm, A zátony. Ám amazzal ellentétben sikerül is végigvinnie, amit akar. A feszültséget végig fenntartva eléri, hogy érdekeljen minket legalább a főszereplő szöszi sorsa. De ezenfölül mentes a bugyuta párbeszédektől, gyermeteg mellékfiguráktól, és ügyesen tereli a mozzanatokat A-ból B-pontba. Elég okos volt ahhoz a film, hogy meg tudjon rémíteni engem, és ennek nagyon örültem. 



3 detroiti fiatal, Rocky, Money és Alex kisstílű betörésekből gyűjtenek pénzt, hogy el tudjanak költözni sivár, kihalt környékükről. Legújabb célpontjuk egy vak iraki veterán, aki pár éve óriási kártérítési vagyonra tett szert, mikor egy gazdag csaj halálra gázolta a lányát. Eljön a nagy éjszaka, de minden balul üt ki: nemcsak az öreg sokkal felkészültebb, mint gondolták, de kiderül, hogy határozottan bosszúálló alkat. A trió csapdába esik: mielőbb ki kell jutniuk a házból, mielőtt ez az őrült megtalálná és kivégezné őket.




Általában zavarni szokott, ha egy történet kiindulási alapja ilyen szembetűnően vékonyka, mint amilyen itt. 1 helyszínes történet + 4 egysoros hátterű szereplő alkotják a Don't Breathe! vázát. Másrészt viszont a Vaksötét sosem keresi a könnyű kiutat. Vér, CGI-orgia és horrorfilmes klisék (pl. szellemszörnyek, öncélú "jumpscare") nélkül, csak a forgatókönyv és az alapvető filmes eszközök (fény-árnyék hatás, zene, hangskála, vágás, stb.) segítségével építkezik a film.


Egy olyan tébolyult, életre-halálra menő bújócskát követünk végig, ahol a legapróbb zajforráson is múlhat a túlélés. Díjazom Roque Baños komponista ötletét, hogy a házban lévő tárgyak zajából keletkezzen a kevés zenei betét, így sokal jobban belesimulnak a film hangulatvilágba. 


Stephen Lang félelmetes a vak férfi szerepében. Ez az alak már rég leszámolt minden erkölcsi normával az életben: vérebet tart, szabályosan vadászik arra, aki fenyegeti őt. Legszörnyűbb titka, hogy lánya gázolóját, egy Cindy Roberts nevű nőt hónapok óta fogva tartja, sőt mesterségesen teherbe ejtette. Ahogy fogalmaz: ha elvette tőle a gyerekét, akkor kapjon is egyet tőle. Üdítően torz és kifacsart ez a fajta megszállott vendetta.

Ebben a játékban nem létezik ártatlan résztvevő, nem várhat egyik fél sem irgalmat a másiktól. A törvény és a rendőrség nem résztvevői a cselekménynek; nincs más, csak a kényszerűségből egymás vesztére törő civilek.

A trióból egyedül Jane Levy Rocky-jánál látjuk, miféle családtól akar távol kerülni, így hamar kitalálható, ki éli túl végül a rémálmot, ha bárki is túléli. Ez a lány semmiben nem rendkívüli, csak a józan eszére hagyatkozhat, és ugyanúgy áldozattá válik, mint már az elején Money, vagy később Alex. Kicsit hiányérzetet kelt, hogy a két srác jelleme csak a vakmerőbb és az óvatosabb véglete a lányénak. Alex-nél pedig énszerintem túlzásba vitték, hogy mennyi sérülést élhet túl a tetőpontig.


Az a tetőpont pedig nemcsak hangulatában a film csúcsa, hanem az alapján is, ahogyan megírták. Talán kicsit sokára, de itt először jön létre párbeszéd a betörő és a ház ura között. Tetszik nekem, hogy Rocky válik azzá a határvonallá, ami még bárhogyan is jogos bosszúnak nevezhető az öreg részéről. Most már őt akarja teherbe ejteni, miután korábban véletlenül Cindyt lőtte le helyettük. Simán csak az embersége teszi jogosulttá a főszereplőt, hogy végülis ne pusztuljon el.

És ez azért nem elcsépelt itt, mert több tény is árnyékot vet rá, hogy megúszta a dolgot:
  1. Ha nem próbálja ott rögtön kimenteni Cindyt, a szülés után a vak öreg szabadon engedte volna.
  2. A híradóban csak 2 férfi betörő halálát mondják be, Rocky neve fel sem merült.
  3. Az öreg még él, de nem tett feljelentést, holott a lány már úton van kishúgával a zsákmánypénzből Kaliforniába, ahogy mindig is akarta.

Legyezhetjük picit az egónkat, hogy magyar helyszínen forgatták a produkció nagy részét, sőt egy magyar színésznő, Törőcsik Franciska alakíthatta Cindy szerepét. Aprócska szerep, de egy értékes alkotásban.

Nincs igazán még mit mondanom a Vaksötétről. Az első 2016-os horror, amit bátran merek ajánlani másoknak: sallangok nélkül tálal egy gyors, rövid, komolyan vehető rémtörténetet, és a hihetőség léce sem rezzen soha akkorát, hogy felboruljon.




Nincsenek megjegyzések: