Penge 3. - Szentháromság

 

Mielőtt a film kezdődne, egy narrációban a következő részlet hangzik el: "A vámpírvadászat Pengével kezdődött, és vele is ér véget. Hozzá képest mi csak bohóckodtunk." Az ezután lepergő 113 perc összképét nézve akár a film alkotói is mondhatták volna hajszálra ugyanezt. A Szentháromság a Penge-univerzum lerombolása a szememben: Penge karakterét, a mitológia báját, légkörét és drámai töltetét is kiszivattyúzza, és olcsó poénkodást sóz ránk, hogy a forgatókönyv lyukacsosságát ne lássuk tőle. 

Valójában ez a project már azelőtt megrekedt, hogy egyetlen képkockát is leforgattak volna belőle. Del Toro a Hellboy miatt nem vállalta a 3. rész rendezését, a stúdió ezért az előző két rész íróját, David Goyert bízta meg;  a producerek közt pedig maga "Penge", Westley Snipes is ott szerepelhetett. 
Formulában gondolkoztak, ez pedig eleve nem jó jel. Rendben: a 2 fő színész, Westley Snipes és Chris Kristofferson mellé bevonunk olyan nagy neveket, mint Ryan Reynolds vagy Jessica Biel. A sztori idézze az előző részeket, de most az ellenfél maga a legendás Dracula gróf legyen. Még több akció kell bejáratott imidzsekkel, mint a kardozás és hamvadó vámpírok. Ehhez jön a könnyedebb hangvétel és vadiúj kütyük, hogy új rajongókat lehessen toborozni, és kész is az új Penge-mozi, a Szentháromság. Mindez remekül hangzik papíron - elméletben.

Abraham Whistlert ugyanúgy egy szükségtelen haláljelenettel írják ki a cselekményből, mint az X-men 3. teszi azt Küklopsz-szal. Pengéék rejtekén FBI-rajtaütés zajlik, mivel egy vámpírcsoport befeketíti a Fényben Járót az emberi hatóságok és a média előtt. Ez szorítja majd rá Pengét, hogy az ún. "Éjcserkészek" segítségét elfogadja az új ellenség ellenében. 

Whistlert kétféleképpen pazarolja el Goyer: a halála előkészítése eleve túl rövid, semmi drámai vagy sokkoló nincs benne, ahogy felrobbantja magát. Kristoffersont még egy rövid cameo elejére rángatják vissza, mikor a Drake, a fő antagonista az ő alakjában lép be az Éjcserkészek bázisára. Ez egy félbemaradt ötlet: Drake nincs ráutalva, hogy álcájára támaszkodjon. Egyszerűen megjelenik, és ellenállás nélkül öldös.  
A másik probléma: Goyer a történet túl sok elemét próbálja őhozzá kötni, utólag. Ilyen például a lánya. Whistler családját egy vámpír korábban kiirtotta, ezért is kötődött annyira Pengéhez. Erre felbukkan ez az Abigail nevű hajadon, és 2 mondattal sebtiben elintézik a karakter egész hátterét. Pengével egyetlen normális párbeszédjük nincs, és ez különösen fájó. Whistler volt Penge mentora és nevelője, így Abigail szinte a rokona lehetne. De két érdekes, ütős karakter szövetsége helyett két unott harci gépet kapunk, akik elütik egymás társaságában az időt. 

 

Miután társaival megszökteti Pengét az FBI fogságából, megtudjuk, hogy az Éjcserkészek ugyanolyan csúcstechnikával vadásznak vámpírokra, mint Penge. Whistler pedig legalábbis tudott róluk, és a segítségüket kérte. Ez az egyik legamatőrebb hozzátoldás, amit folytatásmoziban láttam. Az Éjcserkészek tényleg nem többek, mint lelkes amatőrök, kellő erőforrások, érdemi tudás és veszélyérzet nélkül. Penge maga teszi szóvá, milyen szánalmasan játsszák a menő fiatal akciócsoportot, méregdrága szerszámokkal és "Bazd meg!" feliratú névjegyekkel. "Azt hiszitek, bulizni jártok?!" 
Pengének teljesen igazat adok itt, de ez megint egy olyan gondolat, amit nem gondol tovább a film. Miért nem hozza ezt fel újra, mikor Dracula megtámadja a rejteküket, és elveszítik a legtöbb tagjukat? A szkript ugyanazt a tragédiát majmolja, mint az 1. részben Whistlerék kaptak Deacon Frosttól: mint Penge, úgy Abigail is meg kell, hogy ölje egy régi barátját, mielőtt az vámpírrá változhatna. 

Draculának semmi jelenléte vagy energiája nincs a vásznon. A vámpírnemzetség nagyura kellene, hogy legyen a legerősebb, legkarizmatikusabb ellenfél, akivel Penge valaha is szembekerült. Erre a legátlagosabb, huligán verziója a karakter, amit valaha láttam, ékszerekkel, sörtehajjal, és kigyúrt izmokkal. Semmit nem tudunk meg róla, és olyan időhúzó jeleneteket kell látnunk tőle, hogy bemegy egy vámpírholmikkal teli boltba, és olyan holmikat nézeget, mint a nagyfejű vámpírbabák vagy a legújabb vámpírvibrátor. Semmit nem látok ezen az Alkonyat előfutárának beillő, Dallas-fakó Dracula-utánzaton, amit Goyerék rátestálnak:

1. minden vámpír ősatyja, a vérvonal első láncszeme;
2. kristálytiszta vére okán nem árt neki a fény; 
3. alakváltó, más emberek alakját is fel tudja ölteni;
4. több ezer éves, "Dracula csak az egyik neve;
5. valamikor valami miatt mély alvásba kényszerült;
6. egy iraki, ékírással teli barlangból támasztják föl;

Nem elég az idióta ötlet, hogy Dracula eredeti neve Drake, motivációja ugyancsak kiborítóan halovány. A külvilág abszolút nem érdekli, látszólag csak ez az emlegetett "Blade" az, akiben az izgalmas ellenfél ígérete megfogja őt. Teljes passzivitással hagyja, hogy a vámpírnő Danica és csatlósai kihasználják őt, mivel az ő "tiszta vérének" tulajdonságaira fáj a foguk, mellyel a fényt is kibírná a szervezetük. Mégis mekkora az "ereje"? Még a kissé lezser, megjátszós Daecon Frost-hoz képest sincs karizmája ennek a karakternek. 

A sok öncélú akciótrükk túlsúlya paradox módon még unalmassá, egyhangúvá is teszi ezt a művet; hiányzik az okozat, a feszültség, a mozgatórugó. Olyasféleképp működik ez, mint egy koncert, ahol a karmester a zenészek munkáját hangolja össze, egy bizonyos színmű előadásához. Ennél a koncertnél viszont: a hegedűs nem volt jelen, a csellista, a fúvósok és a pianista teljesen eltérő strófát játszottak, a karmester pedig csontig részegen vezényelte le a művet.

Nem értem, miért kellett a párbeszédekbe tömködni annyi sok hangulatromboló faviccet. Kezdjük Danica Talos-szal, aki Penge kompromittálását és Dracula feltámasztását irányítja. A terv maga még körmönfont is lehetne, de nekik - akárcsak Drake-nek - semmi tényleges súlyuk nincsen. Primitív, szellemszegény gonoszok ők, akik szinte minden jelenetükkel bizonyítják, mennyire könnyű lenne Pengének végezni velük, ha a forgatókönyv ezt megengedné neki.
Ők akaratlanul lesznek nevetség tárgya. Ryan Reynolds karaktere még ennyit se mondhat el magáról. Hannibal King papíron ellenszérummal kikezelt vámpír, noha ez - egy alig látható hegen kívül - semmiből nem kivehető. Az edzettséget és gyors mozgást Abigail egyébként is sokkal szebben mutatja be. King a produkció mélypontja: egy menthetetlenül ripacs, humorsteril balfácán, aki képtelen az önmérsékletre, és semmi konkrét haszna nincs az akciók során. Hosszú perceket kap a dialógusokból csak azért, hogy keménykedő szexista megjegyzésekkel töltse ki a műsoridőt. Amikor fogságába kerül, Danica és segédje, Grimwood láthatóan tétováznak, hogy újra vámpírrá tegyék-e őt. Nem csodálom...

A Penge 3. az a fajta film, ahol elég, ha valami vagy valaki menőn néz ki. Érdekes, hogy az alcím egy Mátrix-karakter neve is, mivel annak a filmnek több küllembéli vonása itt is megvan:

• időnkénti lassítások,
• harcok és akciók halmozása, 
• a már megszokott merev tartású lövések és ugrások hosszú fekete kabátban és fekete napszemüvegben

Kétféle szentháromság-allegória is lehetett volna a filmben, ha kompetens alkotógárda építette volna fel. Egyrészt egy valódi szövetség Penge, Hannibal és Abigail között, másrészt a filmben szereplő vámpírok típusai között: Dracula, a tiszta vérű vámpír, Danicáék, a modern vámpírok és Penge, a félvámpír. Ez utóbbi még hasonlíthatott is volna a Penge 2. felállására, ahol az ember-vámpír-kaszás felállás tette érdekesebbé a szereplőket összekötő kapcsolatrendszert. 

Tanulságos, hogy David S. Goyer sikerélményként gondol erre a movie-ra, míg Snipes bírósági eljárást indított Goyer és a stúdió ellen, szerződésszegés (nem fizetették ki) és a munkából való kiszorítása miatt (beleszólását és műsoridejét direkt korlátozták). Nem tudom, hogyan zárult a per - ha ugyan lezárult -, de Snipes szerint a forgatás alatt jelentős huzavonák és véleményütközések húzódtak meg, amiket a produkció sikertelenségéért okol. Ha a film mondjuk arról szólt volna, hogyan fedezi fel az embervilág Pengét és a vámpírok faját, kultúráját, akkor szerintem érdemes lett volna pénzt és időt fektetni bele. 




A Penge: Szentháromság intő példa az elhibázott 3. részekre. Nemcsak km-kel van lemaradva a 2 korábbi résztől, de lealacsonyító hatással bír az egész Penge-univerzumra, főleg a rengeteg rossz vagy rosszul felhasznált elgondolása miatt.