Batman: A Rém álarca

Az első animációs sorozat forradalmi vívmány volt az amerikai rajzfilmek között. Szemben az olyan show-kkal, mint G.I.Joe vagy Transformers, a Batman teljesen más megközelítéssel kormozott, lélektanilag megragadhatóbb történeteket vonultatott fel. A címszereplő nemcsak egy hősnek titulált verőlegény, hanem egy tapinthatóan szilárd egyéniség, hihető értékrenddel.

Idális ugródeszka volt tehát adva egy egészestés verzióhoz. Miközben Wayne intelligenciájához méltó bűnesetet vázol fel, A Rém álarca olyan kérdést próbált megválaszolni, amit Tim Burton önszántából mulasztott el részletezni saját munkáiban: hogyan? Nem miért: erre már tudtuk a választ. Hogyan kezdett el Wayne önbíráskodni, és találta meg számítását a denevérmotívumban? És hogyan lehet ezt elmondani úgy, hogy a Batmannek a jelenkori tapasztalataival legyen lehetősége megoldani egy új kihívást?

Az animációs filmet 1993 karácsonyán bemutatták a mozikban, de megbukott. Amerikai kritikákból tudtam meg, hogy ennek nem a "túl sötét tónus" volt az oka, mint arra a szülők panaszkodtak a Batman visszatérnél. A Warner Brothers egyszerűen nem fordított kellő figyelmet a mű reklámkampányára, így csak utólag, a VHS-kiadással tudta visszahozni a költségvetését. A probléma tehát nem az érdeklődés hiánya volt, hanem mert épp akkor túl kevesen tudtak róla. A XX. század legkiválóbb Batman-alkotása, melynek minőségszintjét sem Burton, sem Schumacher nem volt képes elérni, csak legfeljebb megközelíteni.




A kezdetek bemutatása nemcsak érdekes, de a menete is remekül van levezetve. Bruce első bűnüldöző akcióját mégcsak jiu-jitsu edzés készítette elő. Állandóan teljes erőből kell küzdenie, kapaszkodnia és kitérnie. Ezt viszont kevesli: "Nem féltek tőlem! Rettegést kell ébresszek bennük már az elejétől!" Ezt és rejtőzködés művészetét akkor tanulja majd csak meg, mikor megtalálja számítását a denevérmotívumban.
Mikor először ölti fel a jól ismert csuklyát, majdnem olyan, mintha egy másik személlyé vedlene. Még Alfred is megrémül tőle. Ezt gyermeteg reklámnak éreztem volna, ha Alfred csupán egy egyszerű bizalmas lenne. De ő nevelte fel Bruce-t, támogatta és segített neki kezelni, meghaladni a benne lakozó fájdalmat. Attól rémül meg, hogy tudja: az általa nevelt fiú végső célalakját látja - egy démont. Ha a Batman Kezdődik soha nem készült volna el, úgy ezt tekinthetnénk a figura legjobban felépített eredettörténetének.

Andrea Beaumont Bruce előéletének tanúja. Ismeri érzéseit, motivációit és ígéretét, amit a szülei sírjánál tett. Igaz rájuk a mondás, miszerint az első szerelmét az ember nem felejti el. A nő egyénisége, érdeklődési köre nagyban hasonlít Bruce-éhoz (pl. ő is tanult önvédelmet). De nem csak ennyi a lényege: intelligens, önálló, van humorérzéke, és a kettejük közti vonzalom is erősebb, mint az élőszereplős adaptációk románcai.

Andrea révén Bruce két fontos dolgot ismer fel: a szülei halála miatti fájdalmat nem attól enyhül, ha a város bűnözőire vadászik. A másik, hogy ez nem is egyeztethető össze a házas életformával. Andrea apja a maffia A Rém álarcában tehát a szerelmi szál szerves része Batman kialakulásának: Andrea eltűnésével adja meg a végső lökést Bruce-nak, hogy az eredeti életcélja mellett maradjon - akárcsak majd a film végén.

Remek rejtély a Rém (Phantasm) kiléte és szándéka. Mivel módszere - az árnyak és a füst - rendkívül hasonló Batmanéhez, gyilkosságaival is őt vádolják. Ez pedig a nézőben kérdéseket vet föl: a Rém be akarja feketíteni őt? Vagy csak - a Begins Ra's al Ghul-jához hasonlóan - úgy véli, Batman nem megy elég messzire, hogy kiiktassa a maffiák tevékenységét?

Bevallom, amikor először néztem meg az alkotást, már az első negyedóra után Andreára gyanakodtam. Ettől függetlenül az ügy felderítése érdekfeszítő, lépésenként történő folyamat. És tetszik, hogy Reese egyszerre - Beaumont révén - Bruce Wayne ismerőse és Joker későbbi áldozata. Reese fizimiskája és modora valahol még picit hasonlít is Joker maffiakori alakjára, tehát egy rokonlélek gázosítja el őt. Az írók tényleg rengeteg figyelmet fektettek nemcsak a dialógusokra, hanem hogy a kirakó darabjai is összepasszoljanak.

Amikor Batman a rendőrségi kommandó elől menekül, nagyon izgalmas volt látni, hogy köpenyét és álarcát hátrahagyja, ezzel is időt nyerve. Szokásos eszköztára elégtelen volna. Másrészről: ez a terv eszetlenül kockázatos. Ha meglátják, vagy börtön vagy intézet vár rá. Nem ha elkapják: hanem ha az arca a szemük elé kerül. Ekkora rizikót bevállalni szerintem nem indokolt, csak hogy nyerjen max. egypercnyi egérutat.

A másik hasonló eset, mikor Batman a Wayne-házaspár sírkövénél marad, és Andrea ebből jön rá, hogy ő kicsoda. Egyszeri eset, de  óriási óvatlanság. Tudom, hogy Wayne is csak ember, aki tévedhet, és Andrea mentőfuvarja is időszerű a cselekményben. De Bruce-nak ilyen helyzetekre igenis gondolnia kellett volna, amikor Denevéremberré vált. A szériában Batman stratégia és detektív, nem csupán kosztümös harcos.

Anno a rajzfilmsorozatban az egyik legfontosabb hézag Joker előélete volt. Ki volt ő, mielőtt a Bohóc Herceggé vált volna, aki örökké sminkben mászkál? A '89-es Batmanben Joker szintén maffiatag volt, akiben már savbalesete előtt ott rejlett  a bizarr gyilkos humor. Ám míg ott Bruce életét tette tönkre, ebben a verzióban Andrea apjának megbízott gyilkosa. Joker alakja tisztán a történetet szolgálja, mint Andrea első számú célpontja.

Ha Joker Batman komplementere, úgy a Rém a túlhajlása: az a stádium, ahol a bosszú minden másnak az értékét leredukálja. Mikor Andrea Bruce-t a tévhitben hagyja, hogy apja A Rém, egyben állást is foglal: bosszúja fontosabb, mint a boldogságuk. Amikor már egymás kilétét ismerve állnak a másik előtt, mércére kerül, hogyan kezelték az őket ért tragédiákat. Ez az egyik legokosabb aspektusa a filmbéli drámának, és emiatt érzem túl könnyűnek a végkifejletét. 

Andrea másodszor oson ki Bruce életéből. De miért nem végezte be a keze munkáját, amit azelőtt gondosan megtervezett? Joker ugyan vele együtt eltűnt a füstfelhőben, de a sorozatból tudjuk, hogy él! Mi miatt állt el Andrea a szándékától, amikor "ez minden, amije megmaradt"?  Ha így látja, mi oka van épp a leginkább felelős személyt életben hagyni? Mert Bruce győzködése szerintem elég cérnavékony: "Mit fog a bosszú megoldani?"

Ha pedig Andrea megtagadta, hogy tovább öldössön, miért nem vállalja, hogy feleljen a tetteiért? Alfred azt mondja Bruce-nak: ő már évekkel ezelőtt beleesett abba a jelképes gödörbe. Ez tehát egyszerre jelentheti a bűntudatot, a keserű emlékeket és a cinikus gyávaságot is.

A Rém álarca vizuálisan és a hangzása szerint is elsőosztályúan van megalkotva. Shirley Walker közismert zenetémája megunhatatlan, mindegyik átiratában tekintély árad belőle. Mark Hamill és Kevin Conroy hangjátéka egyszerűen fenomenális. Nélkülük Joker és Batman hangja kizárt, hogy ugyanilyen elemi hatásfokú lett volna.
Néhány kifogásom azért lenne. Andrea és Bruce régebbi szokása, hogy a szülői sírkőnél hangosan perlekedjenek, enyhén szólva elcsépelt. Nyilván felismerik, hogy ezzel könnyebb kezelni a fájdalmat, de a kinézete a dolognak akkor is zavarba ejtő. Talán tudatalatt a Kezdődikkel hasonlítgatom össze, de a Batbarlang felfedezését is kicsit elsietettnek éreztem. Végülis: ez a bázisa, ahol összes gépe, járműve és fegyvere tárolásra kerül. 



Összefoglalva: a Batman: Mask of the Phantasm kivételes darab. Karakterábrázolása hihetetlenül fejlett,  és szerintem jobban megírt szkripttel bír, mint a Burton-művek. Fantasztikus kikapcsolódást nyújt akármelyik korosztálynak.