Polar

Gondoltam, így január végén ideje végre belesnem a 2019.-es év érkezőfélben lévő filmtermésére. 

Alighanem korai volt. 

Egy büszkén vagdalkozó, gyúrható szarpempő terült el 2 órára a szemem előtt Polar címmel, aminek pucér jeleneteiről nem csodálnám, ha tavasszal már az Xvideos.com-on is fellelhetők lennének. Merthogy azokon legeltetni a retinánkat az egyetlen haszna ennek az agyatlan stiláris vadkreténségnek.

Duncan Vizla profi bérgyilkos, becenevén Black Kaiser 50 évesen nyugdíjba készül, mert a munkaadója 50 évesen minden bérgyilkost nyugdíjba küld, hogy aztán leölesse őket a saját, belterjes bérgyilkos-bandájával. Így akar kisebb vagyont spórolni a bérgyilkosoknak elvileg fizetendő nyugdíjakon. Mikor Vizla a soros, ő szívósan visszatámad, ezért új hölgybarátját és szomszédját, Camille-t elrabolják. Az eredmény? Hullanak a fejek, ömlenek a töltények.

Nem adom meg azt az örömöt a Netflix hazai vagy helyi forgalmazóinak, hogy összekapargatom azt a néhány futó pillanatot, ami legalább flörtöl a kompetens írással vagy érzelmi impulzussal. Vizla John Wick és A Szikla bajszos szerelemkölyke, akit előszeretettel mutogatnak, ahogy épp meghág egy bombanőt. Camille meg a tipikus gyámoltalan kívülálló céltábla, akire a végén ráhúzzák azt a nonszensz csavart, miszerint Vizla egy régi célpontjának a lánya. 

No de a csiricsáré rosszfiúk viszik a prímet! Még úgyis, ha a noir-os képregényfilmek stilisztikáját használja a Polar, mert ezek a videóklipekbe illő hentelőpunkok csodásan illenének egy Sucker Punch-, Spirit- vagy Sin City-pornóparódiába. 

Dagi főnökük, Blut pedig ripacs főgonoszként visszasiratja velünk Jessie Eisenberg Lex Luthor-át vagy a Spawn pokolbohócát, Violator-t: olyan istentelenül hülye emberi selejtbucka, hogy egy újszülött-ről hamarabb elhinném az üzleti érzék bármilyen megnyilvánulását!



Az összes művies akció közül is a legműviesebb az kell legyen, mikor Vizla Blut régről ismert asszisztensével, Vivian-nel utoljára vált szót - akit jó piros kabát emel ki a szürkeségből -, majd valami golyózáport küld rá és embereire. Miért nem ordítják rögtön, hogy: "Ide süssetek, hogy majmoljuk már a Sin City-t és társait!" Ez győzött meg végleg, hogy mindennek és mindenkinek a póz, a minél illusztrisabb mutogatás a lényege - legyen szó lövöldözésről, vallatásról, szexről, brutális kínzásról, vagy akárcsak egy sima beszélgetésről.  

Több bekezdést nem fecsérlek rá: az újfajta detektívregények (neo-noir) nyomoronc bokapattanása a Polar. Akinek szeme elé kerülne a műsorajánlóban, vagy satírozza ki belőle, vagy a mozi /TV közelébe se menjen alatta...!