Tiszavirág életűnek bizonyult a Star Trek-franchise megújhodása a 8. résszel. A Star Trek - Űrlázadás jelentős tónuskülönbséggel rendelkezik mindkét TNG-előzménymozijához képest. Kifejezetten családbarátabb és derűcentrikus atmoszférára törekszik, rengeteg napsütötte, vidéki tájat ábrázoló képsorral, illetve jópár hosszas, átvezető jelenettel, melyeknek alig vagy nincs jelentősége. Ezért aztán a 9. chapter-nél egyszer sem fordul elő lelövés általi halál, mindössze egy mellékszereplő bonyolult kivégzése, illetve a fő gonosztevő eltűnése egy detonációs felhőben.
Újabb bizonyítékát tapasztalom, hogy egy franchise két mozirész-premierje között minimum 3 évnek el kell telnie. Máskülönben egy elkapkodott, csigolyatörött termék kerül ki a piacra. Ritka kivétel ezalól a First Contact, ami szememben a legjobb az eddigi 11 felvonás közül. Most is minden összetevő adva volt, ami az előző epizódot rajongói és kritikai sikerré avanzsálta. Minden, kivéve a jó ötleteket, önkritikát és odafigyelést.
Sietséget olvasok ki a Paramount Pictures ütemtervén. 2 évente újabb TNG-movie. Mintha mert a TV-sorozat már 1993-ban lezárult, sőt '98-ra a Deep Space Nine is csaknem, igyekezniük kellene folyamatosan felszínen tartani a trekkerek és egyéb sci-fi-fanok érdeklődését. Azonnal új felelőst választottak a vizuális effektusokhoz, miután az Industrial Light & Magic akkortájt a Star Wars Episode I.-hoz segédkezett. Lefogadom, hogy ha a 9. rész nem teljesít várakozáson alul (de bukás nélkül), már 2000-ben megkapjuk a Star Trek - Nemezist, még rosszabb fogadtatással.
"Mi csak 600 embert telepítünk át."
A sztori gyenge. Sokszor stagnál, nem tud súlyt adni a drámai pillanatainak, és egy elcsigázott mentőakcióvá redukálja a konfliktushelyzetet. Hasonló problémám van az egész elgondolással itt, mint a Star Trek V.-nél: komolytalanul és puhítva tálalják, és a fele időt jelentéktelen párbeszédekre vagy történésekre fordítják.
A sokszoros idejű fiatalság bolygója olyan ügy, ami logikusan az ismert galaktika egy részét biztosan a rendszer birtokba vételére sarkallná (attól függően, mekkora élettartam-növekedést okozna). Nem beszélve, hogy milyen társadalmi következményei lennének. Jean-Luc még futólag el is ejti azt a mondatot: "Vereségünk miatt a Borg és a Domínium ellen, a Tanács úgy érzi, annyi szövetséges kell, amennyit csak szerezhetünk." Nem ragaszkodom pont ehhez a két ellenfélhez, de ne mondják nekem, hogy ilyen jelentéktelen, helyi csetepatéra korlátozódna az eset!
Direkt hoztam fel A végső határt példaként. Kísértetiesen emlékeztet a két mozis epizód "receptje":
- Az alkotók közül a rendező egyben oszlopos tagja a filmek és a sorozat casting-jének.
- Kiválasztanak egy képzetet, ami közvetlenül az emberi faj végső céljaira, létezése határaira világít rá (Isten keresése | Örök ifjúság elérése).
- Erre felfűznek egy pofonegyszerű, logikakoldus forgatókönyvet,
- amit bepermeteznek "könnyed hangvételű", valójában elbarmolt, debil pillanatokkal;
- köztük nótázással.
- Ehhez adnak majdnem Asylum-színvonalú látványtervezést,
- és a végén a családias hangulat bájával próbálják leplezni a tanulság hiányát (Kirkék a tábortűznél | Data a szénakazalban bujócskázik).
2 okos metaforát olvasok ki rögtön a címadásokból, melyek végül a kukában végzik. "A végső határ" alapötlete, hogy a legkülső ismert űrrajzi ponton megtalálhatják a Teremtőt. Metaforikusan ez azt jelentheti: "Isten" az emberi fejlődés elképzelt végállomása, az emberi lét végső határa. És ha egyszer elérjük, az talán nem is olyan pozitív kép, mint addig hinni akartunk benne.
Ilyen szempontból az "Űrlázadást" úgy lehetne értelmezni: lázadás a Természet rendje, a lassú elmúlás elfogadása ellen.
Ilyen szempontból az "Űrlázadást" úgy lehetne értelmezni: lázadás a Természet rendje, a lassú elmúlás elfogadása ellen.
Tehát a téma ígéretes. A távoli Ba'ku bolygón az emberek nem öregszenek; tehát a hely az örök, vagy legalábbis több száz évnyi ifjúság lehetőségét rejti. Ezért egy Csillagflotta-admirális, Dougherty szövetkezik a rendszerbéli "son'a" fajból Ru'afo-val, hogy az őslakosokat tudtukon kívül eltávolítsák. Picardék azonban szembeszállnak Dougherty tervével, mondván: bármilyen kivételes a Ba'ku, a helyieket nem vitethetik el.
Legalábbis: ezt igyekszik kifejezni a cselekmény. Hogy mennyire igyekszik! Helyette viszont egy olyan kacskaringós ál-filozófiát hoz létre, ami néhol még a Star Trek alapvetéseit is megtorpedózza. Pl. hogy a műszaki technika és a gépek elítélendő dolgok. "...Mivel úgy döntöttünk, nem építjük be őket mindennapi életünkbe."
Főleg erről a hozzáállásról szeretnék írni, mivel szerintem ezen látszik legjobban a movie elpazaroltsága.
Főleg erről a hozzáállásról szeretnék írni, mivel szerintem ezen látszik legjobban a movie elpazaroltsága.
"Úgy tartjuk, valahányszor létrehozunk egy gépet, hogy az ember munkáját elvégezze, azzal elveszünk valamit az embertől."
De hadd kérdezzek valamit: akkor mi az öntözőhálózatuk? Vagy a gátjuk? Vagy ezek még környezetbarát kőépítmények, ezért elfogadhatóak? Ha "gépek" alatt a bonyolultabb mechanikai találmányokat értik (trikorder, computer és mikroáramkörös eszközök), akkor ezt már igenis kellett volna részletezni. Helyette az erre kínálkozó műsoridőt egy csomó üresjárattal tömik tele. Alig győztem kivárni, hogy érdemi fejlemény történjen.
Nagyon vak idillizációt erőltet magára a "ba'ku" népcsoport az életszemléletében. A tájképeket most hagyjuk, az csak hab a tortán. Itt a lakosok eredendően kedvesek, pacifisták, kollektív önvédelemre képtelenek. Vízközelben laknak, csupán színekben szegény ruhákat hordanak. És! A közösség látható jogi szisztéma nélkül, szokásalapon kötelezi őket szerény és környezetbarát életmódra. Ez még fanfiction-ben is kirína! Hiszen akadnak olyan felnőttek - mint Anij karaktere - akik 300 év alatt nem tanultak meg úszni. Pardon?!
Mellesleg: kíváncsi volnék, hogy vajon a Ba'kura költözéskor mennyi lehetett a létszámuk, és hogy voltak-e próbálkozásaik mégis visszaszokni a technika újításai felé.
Egyáltalán miért technikaellenesek ezek az emberek? Hogy vonja maga után az ideköltözésük a technika vívmányairól való lemondásukat? Spekulációm erre: úgy gondolhatják, hogy - miként a földiek is kifosztották kincseiből bolygójukat - ők is tönkretennék a Ba'kut, ahol a hosszú élet ajándékát kapták. De ez az egész egy annyira elvont és forszírozott ideált alkot, amit képtelenség a helyiek javára írni. Nincs megfogható az értékrendjük, amit pedig mutatnak belőle, az az agymosottakra jellemző.
Elég kompromitáló a "zöldek"-re nézve, ahogy sarkítják a két oldalt! Kiderül a vége felé, hogy a "son'ák" és a "ba'kuk" egyazon faj tagjai, drasztikus küllemkülönbségeik dacára. A "son'a" faj tagjai önként vagy többségi akaratból elkerültek a bolygóról, így most bosszút akarnak. A titokban költöztetés terve is ezt szolgálja.
Tudjá(to)k, hogy ez mit sugalmaz? Akik űrtechnikával, irányítottan törekszenek életük megjobbítására, azok agresszívek, hódítóak, bosszúvágyóak. Akik viszont a természettel harmóniára törekedve élnek, érdemesek részesülni annak minden kincsében. Mégha semmi közük a folyamathoz, és érdekes módon épp akkor mondtak le régi technológiájukról, mikor a hosszú élet bolygójára költöztek. Nincs mese: álszent, antitechnokrata reklámfilmmel van dolgunk.
"Pedig mi valaha felfedezők voltunk."
Röhejlavina, ahogy a bolygó fiatalító légköre hatni kezd az Enterprise legénységére! Ők többségükben normális homo sapiensek, akárcsak - valljuk be őszintén - a helyi lakók. Mivel az Enterprise hosszan időzik a Ba'kunál, logikus, hogy regeneratív sugárzása rájuk is hat. Aktívabbak, éberebbek, nagyobb az életkedvük.
De ennek miért a hormonális aspektusait emelik ki? Értem ezalatt pl. hogy Riker és Troi tanácsadó beizgult tinikként heccelik egymást, Troi a férfi arcszőrzetét fújolja, majd egy fürdőkádban leborotválja neki. Vagy mikor Picard egyedül készül vissza a Ba'kura egy kazal nehézfegyverrel. Odajön a többi főtiszt, tele adrenalinnal, és kijelentik: ők is lázadni akarnak. Még a már megjavított Data is!
Az egyetlen tiszt változása, ami érdekes volna, az Geordi La Forge visszajövő látása. Ugye a Kapcsolatfelvételben már nem volt szüksége a VISOR-ra. Most ellenben teljesen rendbejönnek a látóidegei. Cseppet se hatott meg, amikor elkönyveli magában, hogy lemond a normális látás esélyéről. Itt legalábbis nem.
Biztos, hogy ezt már korábban írtam, de megismétlem: én nem minősülök keményvonalas Star Trek-rajongónak. A Star Trek sorozataiból kisebb-nagyobb arányban láttam részeket, mindig kevesebbet az epizódlista felétől. Ezért nem rovom föl hibaként, ha a filmek esetleg ellentmondanak 1-2 részletben a TV-show-nak.
Pár dolog viszont határozottan rémlik. A TNG egyik korai részében egy hormonokat megbolondító kór tört ki a hajón, amitől egyre többek szexuális túlfűtöttek lettek. Még az android Datára is hatott, mikor a néhai Yar hadnagy rányomult. És legalább 2 epizódban Geordinak a sors felkínálta a lehetőséget, hogy a VISOR nélkül is teljesen jól lásson. Mindkét esetben átéreztem a döntése súlyát és okát. Először nem tartotta jogosan kapott ajándéknak, másodszor (már gépészként) pedig mert úgy érezte: a VISOR a személyiségének a része.
Netán ezt a 2 sztoriötletet akarhatta Jonathan Frakes újrahasznosítani? Sajnálom, Egyes: nem sikerült ugyanaz a bravúr, mint korábban a borg-invázió ötletével.
"Hány emberre volna szükség, admirális, mire helytelennek számítana?"
Hogy fer legyek, nem minden elképzelés rossz. A kezdés még bíztató: Data, aki egy álcázóruhás megfigyelőcsapat tagjaként volt jelen, leleplezi a föderáció egy szintén álcázott hajóját. Ez fontos lesz, mivel később kiderül, hogy holografikusan rekonstruálták benne a ba'kuk élőhelyét, hogy tudtukon kívül csempésszék ki őket a bolygóról. Erős kezdés, és örültem neki, hogy Data nem züllött vissza a 7. rész udvari bolondjává. Korai örömnek bizonyult.
2 dolog kötődik ehhez a nagyjelenethez, amitől csak fogtam a fejemet:
- Data magánakcióját egy zsákutca mellékszál követi, ahol Picardék egy új föderációs faj küldötteit fogadják díszegyenruhában, szüntelen jópofizás keretében. (Megjegyzés: csak szerintem kislányos az a fejdísz, amit Picard fejére tesz a delegáció vezetője?)
- A meghibásodott programú Datát úgy szereli le Jean-Luc, hogy Worffal együtt egy indulót kezd énekelni egy másik hajóról. Ez már legalább a 3. Trek-mozifilm, ahol a karakterek dalolászni próbálnak, de csak magukat égetik vele.
Vigasztalásképp annyit, hogy az android ámokfutását legalább rendesen magyarázzák. Geordi szerint Data morál-etikai programja (nem túlzás még ez is az érzelemchip mellé?) megsérült, majd felülírta az összes többit. Ez végre jó írás: Data útmutatásával jutnak el az ügyben az álcázott hajóig, benne a "ba'ku"-k élőhelyének holomásolatáig, és a "son'ákig". És a tény, hogy Data az erkölcsi programját követve cselekedett, eggyel több okot ad Jean-Luc-nek, hogy gyanakodni kezdjen az admirálisra.
„Egész kultúrák pusztultak el minden kényszerű népköltöztetésnél a történelem során.”
Egy másik érdekfeszítő idea megkérdőjelezni az Elsődleges Irányelvet, mely megtiltja a Flottának a beavatkozást más népek történelmébe. Függetlenül a szándéktól. Dougherty nem nagy gondolkodó, de az álláspontja érthető. Ha ez a bolygó exponenciálissá teheti az életet, illetve gyógyászati szent grál lehet, talán megéri megszegni a dogmákat. Itt pedig van 1 egész település, melynek lakói struccpolitikával élnek a semmibe.
Picard karakterét tudom a legkomolyabban venni az Űrlázadásban, és sajnálom, hogy a vitája Dougherty-vel nem sorakoztat föl elmésebb észrevételeket. Hangzatos, mikor Picard a Föderáció lelkének nevezi az Irányelvet. Csakhogy az egész dilemma arról szól: 600 lakos erőszakos költöztetése 800 milliárd másikért etikailag megengedhető-e. Ugyanott ragadtunk a kérdésben, ahol a Star Trek 2. megállt: a többség igénye a keveseké fölött áll. Miért is kéne Picardéknak szurkolnunk...?
Dougherty terve nekem inkább tűnik lázadásnak, mint amit Picardék tesznek, mikor kimenekítik a közösség tagjait a településükről. Persze: ő azt mondja, a Föderáció vezetése titkon támogatja az Elsődleges Irányelv mostani megszegését. Nem tudom eldönteni, hogy hazudik-e.
Ugyanis ha igazat mond, akkor legalább a Flotta Tanácsát, a fő döntéshozókat is mutatni kellene. Lehetőleg többször, hogy jobban lássuk a szembenállás nagyságát és horderejét. Ettől tűnik nekem annyira kidolgozatlannak ez az egész konspiráció, aminek 1 fő irányítóját ismerjük meg.
Miért nem használja egyik oldal sem a transzportert a ba'kukon? Valószínűleg én nem vettem észre valamit, de kétlem, hogy elég nyomós okot találtak volna ki rá. Itt van ez az izgalmasnak beállított képsor, hogy a fegyvert fogott tisztikar futva menekíti a ba'ku-kat, miközben az ellenség szondái apró géptölteteket lőnek rájuk, amikor elsugározzák őket a hajóra. Nem számít, mivel zárják ki a transzporteres felsugárzást. Mert maga a beállítás a lényeg, bármi áron. Hogy lássuk hőseinket hősiesen menteni az elesett helyieket a gonosz hódítóktól - persze még nem annyi CGI-jal, mint az Avatarban.
Picard karakterét tudom a legkomolyabban venni az Űrlázadásban, és sajnálom, hogy a vitája Dougherty-vel nem sorakoztat föl elmésebb észrevételeket. Hangzatos, mikor Picard a Föderáció lelkének nevezi az Irányelvet. Csakhogy az egész dilemma arról szól: 600 lakos erőszakos költöztetése 800 milliárd másikért etikailag megengedhető-e. Ugyanott ragadtunk a kérdésben, ahol a Star Trek 2. megállt: a többség igénye a keveseké fölött áll. Miért is kéne Picardéknak szurkolnunk...?
Dougherty terve nekem inkább tűnik lázadásnak, mint amit Picardék tesznek, mikor kimenekítik a közösség tagjait a településükről. Persze: ő azt mondja, a Föderáció vezetése titkon támogatja az Elsődleges Irányelv mostani megszegését. Nem tudom eldönteni, hogy hazudik-e.
Ugyanis ha igazat mond, akkor legalább a Flotta Tanácsát, a fő döntéshozókat is mutatni kellene. Lehetőleg többször, hogy jobban lássuk a szembenállás nagyságát és horderejét. Ettől tűnik nekem annyira kidolgozatlannak ez az egész konspiráció, aminek 1 fő irányítóját ismerjük meg.
Miért nem használja egyik oldal sem a transzportert a ba'kukon? Valószínűleg én nem vettem észre valamit, de kétlem, hogy elég nyomós okot találtak volna ki rá. Itt van ez az izgalmasnak beállított képsor, hogy a fegyvert fogott tisztikar futva menekíti a ba'ku-kat, miközben az ellenség szondái apró géptölteteket lőnek rájuk, amikor elsugározzák őket a hajóra. Nem számít, mivel zárják ki a transzporteres felsugárzást. Mert maga a beállítás a lényeg, bármi áron. Hogy lássuk hőseinket hősiesen menteni az elesett helyieket a gonosz hódítóktól - persze még nem annyi CGI-jal, mint az Avatarban.
"Maradj velem."
Valamit még nem árt, ha futólag felhozok. Picarnak feltűnően sok, romantikusnak szánt momentumot írtak Anijjal, a helyi szépasszonnyal. Talán a férfi lelki megifjodását hangsúlyozná, hogy találkozik egy okosnak beállított nővel, és hosszan diskurálnak, milyen helytelen a kényszerű költöztetés? Ha igen, akkor sajnálom: nem működik a szál! (Apróbetűben súgnám meg, hogy a TV-sorozatnál legalább 1 eset előfordult, ahol Jean-Luc éppenhogy irányított költöztetést beszélt meg egy néppel.)
Anij egy leheletvékony antikarakter a szememben. Nem érdekel, hogy vonzódnak-e a kapitánnyal a másik iránt, ahogy az sem, mikor haldoklik, ám Dr. Crushernek hála megmenekül. Oké: ha az íróknak olyan fontos ez a kapocs, akkor miért nem mennek végig vele, és kreálnak szerelmi háromszöget? Mindegy: mindkét esetben csöpögős a kapott végeredmény.
Anij egy leheletvékony antikarakter a szememben. Nem érdekel, hogy vonzódnak-e a kapitánnyal a másik iránt, ahogy az sem, mikor haldoklik, ám Dr. Crushernek hála megmenekül. Oké: ha az íróknak olyan fontos ez a kapocs, akkor miért nem mennek végig vele, és kreálnak szerelmi háromszöget? Mindegy: mindkét esetben csöpögős a kapott végeredmény.
"Nem lepne meg, ha ezt mostantól a Riker-manőverként tartanák számon."
Az utolsó fél óra végre meghozta az addig távolmaradt feszültséget a filmbe. Nem Pikard és Ru'afo párharca kapcsán. Hogy a kapitányt épp utolsó pillanatban sugározzák el Ru'afo hajójáról, az elég klisé megoldás volt.
Riker manővere a megtámadott Enterprise-zal viszont tetszett, és valószínűleg a leglátványosabb effekt. Ráncolom ugyan a szemöldökömet azon, hogy "kézi vezérlés" címén egy kicsi, joystick-szerű fogantyúval dönt be egy egész csillaghajót. De az, hogy a hajtóművek hátrahagyta üzemanyag-felhőt berobbantja, hatásos trükk.
Riker manővere a megtámadott Enterprise-zal viszont tetszett, és valószínűleg a leglátványosabb effekt. Ráncolom ugyan a szemöldökömet azon, hogy "kézi vezérlés" címén egy kicsi, joystick-szerű fogantyúval dönt be egy egész csillaghajót. De az, hogy a hajtóművek hátrahagyta üzemanyag-felhőt berobbantja, hatásos trükk.
Jerry Goldsmith-re (akinek nevét szintén a Star Trek kapcsán ismertem meg) nincs panaszom. Teszi, amit kell. Az aktuális témazene tónusában passzol a filmhez. Nyugtató és hangulatfestő. Ugyanakkor viszont éppolyan felejthető és szokványos, mint a cselekmény, amelyet aláfest. És bár jó volt újra és tisztán hallani a TNG jól ismert soundtrack-jét a záráskor, ez nem tudja elfeledtetni, milyen untató és halovány élményt tudhattam magam mögött a 9. nagyprodukcióval.
A Star Trek - Űrlázadás ismét olyan félresiklott zárórész, amit feltétlenül egy jobbal kellett később megtoldani. 3 vonulata akadt, ami végig stabil: Data belépője, Riker manővere és Jean-Luc Picard karaktere. Akadnak benne okos gondolat-felvetések, de csak szórványban. Éppenhogy azt tudom mondani, hogy "egynek elmegy": teljesen felejthető, agyonszelídített, illogikus és rémesen vontatott! A TV-sorozat egy hitványabb duplaepizódja, mozifilmnek álcázva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése